Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-03-14 / 1206. szám
HUNGARIAN QFFIOIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 ' <"• -• - VOL. XXX. ÉVFOLYAM ■ —— CLEVELAND, 1942 MARC. 14. ________________________________________________________________________l_ NUMBER 1206. SZÁM MEGHALT TOM MOONEY Harc a hosszú munkaidőért SAN FRANCISCO, Cal. — Thomas J. Mooney, aki közel 23 évet töltött börtönben azon vád alapján, hogy 1916-ban a Preparedness Day felvonulás bomba merényletét ő és Warren K. Billings barátja követték el, március 6-án meghalt a St. Luke kórházban, ahol most már a negyedik operációnak vetette alá magát, de az elcsigázott és nagybeteg Mooney azonban ezt már nem birta ki. * Lapunk múlt heti számában közöltük Ernie Pyle uj ságiró cikkét, amelyben Mooneynál tett látogatásáról számolt be. Pyle jelezte abban a cikkben, hogy Mooney igen nagy beteg és a kórházat már aligha fogja elhagyni. E cikkből megtudtuk azt is, hogy Mooney betegsége dacára is megmaradt osztály-' tádutos munkásnak és még a kórágyról is a kapitalizmus elleni küzdelmet sürgette. Mooney 58 éves volt. Előbb gyomor, majd vesebajbari szenvedett, ami most el is vitte. Mooneyt és Billingset rabságuk idején munkás mártíroknak tekintették nemcsak itt, de az egész világon és a munkások mindenütt szimpátiájuknak és szolidáritásuknak adtak kifejezéstMoóney 1883-ban született Chicagóban. Már ifjú korában a szakszervezeti, majd a szocialista mozgalomba került, 1906- ban országos körutat tett Eugene V. Debs szocialista elnökjelölt érdekében, 1913-ban pedig Billings meghívására a Pacific Gas and Electric Co. elleni sztrájk- élére állt. Harcias beszédei miatt a ca- liforniai tőkések nagyon gyűlölték és már 1913-ban megpróbál(Industrial Worker) Már egy százada, vagy annál is több, hogy a munkásoknak érvényesülő ereje, az önáltaluk szerve- zett egyesülésekben és sztrájkjaikban mutatkozott leghatározottabban. Még a legsilányabb szakszervezet is képes volt védelmet nyújtani, a mérhetetlen kizsákmányolás ellen. Ennek a lehetősége ma is fennforog. Jogaik védelméért ma is szervezkedhetnek és sztrájkolhatnak is. Ezen a téren érvényesülő erőt, a dolgozóktól véglegesen soha nem vehetik el. Azonban nem hagyhatjuk fiták börtönbe tenni hamis vád alapján. Ami azonban akkor nem sikerült, de 1916-ban, hamis tanukkal halálos Ítéletet erőszakoltak ki ellene. Ettől fogva a “Mooney ügy” csaknem negyed századon át az egész világ munkásságát foglalkoztatta. A Mooney ügy megjárta az összes bíróságokat, nem is egyszer, de mindenütt elutasították, olyan nagy volt a califor- niai kapitalisták hatalma. Kivégezni azonban még sem merték, hanem életfogytiglani börtönre változtatták a büntetést. Noha ártatlansága annyira nyilvánvaló volt, hogy még Wilson elnök is közbelépett az érdekében, mit sem " használt, mert el kellett volna ismerni, hogy a californiai bírósági közegek, ügyészek, összeesküdtek ellene és hamis tanukat fogadtak fel, akik pénzért azt vallották, amit szájukba adtak. Később a tanuk bevallották, hogy megvették őket és hamisan esküdtek. Végre is a Mooney ügy California népe elé került. Olson, a jelenlegi kormányzó, megválasztása előtt kijelentette, hogy megválasztása esetén a Mooney ügyben “igazságot” fog szolgáltatni. Ez volt a választási kampány legfontosabb kérdése. Olsont megválasztották és amikor elfoglalta a kormányzói széket, első hivatálos intézkedése Mooney szabadon bocsáj- tása volt 1939 január 7-én. Mooney valóban a munkásság mártírjának tekinthető, mert férfi korának feláldozásával és a munkásság iránti hűségével alkalmat adott a munkásszolidaritás feji esztéöére, ami munkás szempontból megbecsülhetetlen. gyeimen kívül azt a tényt sem, hogy az utóbbi időkben az ipari tájkép számtalan zagyvalék (Vi) Ez is megtörténik most a háború kritikus idejében. Persze ezt a harcot nem a munkásság indítja, akik közül még itten Michiganban is több mint 180,000 van munka .nélkül, hanem a munkáltatók és most a törvényhozásban is elkeseredett harc folyik ezen ügyben. Egyik oldalról a munkanélküliek részére magasabb heti fizetést követelne^ és szövetségi segítséget, másrészről elakarják törülni a 40 órás munka hetet, vagy helyesebben mondva a másfélszeres órabér fizetést szeretnék megsemmisíteni a 40 órai heti munka után. Mi, az előbbi világháborúban megtanultuk, hogy ez a legkritikusabb idő, amikor minden kivívott eredményt igyekeznek vissza venni a munkásoktól és ezt ha nem törvényesen, akkor a törvény ellenére is igyekeznek megtenni. . Erre példa a General Motorshoz tartozó Allison repülő gépek részére átvett Cadillac gyár ahol az United Automobil Workers unióval kötött egyezség és a törvénybe iktatott 40 órás munkahét dacára is, az igazgatóság megtagadta a túl idő fizetést. Sok munkás, akik vasárnapokon is dolgoznak, most nem kapnak csak rendes órabért, dacára, hogy szerződés szerint kétszeres óra bért kellene fizetni- Mert ha már nem mehetnek templomba, ami miatt majd pokolba kell nekik menni, de legalább dupla fizetésért tehessék azt. A munkások, persze feldühö- södtek ezen szerződés szegés miatt, de a vezetőség éppen azt akarta, hogy sztrájkba kényszerítse őket, hiszen az nagyon nagy segítség volna Smithék- qak, akik most törvényesen igyekeznek a 40 órás munka hetet megsemmisíteni. Az Allison munkásai sztrájkra akartak menni, de az union vezetősége lebeszélte őket, kihangsúlyozva, hogy éppen ezt akarja a gyár, hogy segítséget adhassanak a 40 órás törvény letiprására, melyben a General Motors vezér szerepet vállalt és még a háború megüzenése előtt beakarta hozni, hogy szombat— vasárnapokon is csak egyszerű órabérért dolgozzanak a munkások. Szinte csadálatos, hogy a Bethlehem Steel és sok más telepen éppen most történtek sztrájkok. A munkások állítása szerint, — ami elhihető, — a gyárvezetőség kén yszeritette őket sztrájkra, a szerződés megszegésével. Ez a dolog megtörtént a Fordnál is az utóbbi időkben gyakrabban. Sőt, amikor a munkások az union utasítása szerint vissza mentek dolgozni, hogy ne legyen alkalmuk hazaárulással vádolni őket, az üzem vezetőség lezárta a villanyt, hogy ne tudják a gépeket megindítani. A General Motors még mindég arra vár, hogy ne kelljen nekik tulidőért fizetni és a tool makereket sem hivja vissza, hogy a szerszám készítést, az átalakítást m e g k e z dhetnék, mely után még jó néhány hónap eltelne, amig a production munkásokat vissza hívják. De a General Motors vaskalapos igazgatói nem tudják elfeledni a régi jó időket, amikor 11 órákat dolgoztathattak és nem kellett külön díjazni a túlórákat, így, most vagy soha, kiáltással rontanak a 40 órás munkahét ellen. Melyben a védő szentjük General Knudsen, meg a prostituált képviselők és szenátorok is segíteni akarják őket, de any- nyira nyilvánvaló az árulás, hogy még az elnök is ellenük beszélt a legutóbbi sajtó konferenciáján. A FRANCIA TRAGÉDIÁÉRT A GYÁROSOK A FELELŐSEK Franciaország össze omlysa előtti kormány tagjait Hitler utasítására a Pétain kormány elfogatta és ellenük a hazaárulás vádját emelték, amit most tárgyal a francia bíróság. Kétség nem fér hozzá, hogy a vádlottakat elfogják Ítélni. Ezt tudva Gamelin tábornok, az egyik vádlott, egyszerüeft visz- sza utasította, hogy a maga védelmére bármit is fölhozzon. Daladier a volt kormány elnöke nyílt vádat emel a francia gyárosok ellen, akik összejátszva Hitlerrel, szabotálták a nemzetvédelmet. Kívánatos lenne, hogy az egész világ nagyobb figyelemmel kisérné ezt a tárgyalást és a tanulságokat levonná a maga részére. (Folytatás a 7-ik oldalon) kerületi Értekezletet tartanak MÁRCIUS 22-én, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel CLEVELANDON a magyarnyelvű ipariunionisták, a Bérmunkás olvasói. Az értekezlet színhelye a Bérmunkás 8618 Buckeye Road-i irodája. A körzetbe eső csoportokat ezúton is kérjük, hogy képviseltessék magukat, valamint a lapkezelő munkástársak megjelenését kérjük. Ide várjuk a Bérmunkás olvasóit is ............ A munkásosztály érezhetően megnyilvánuló ereje
