Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)

1942-01-10 / 1197. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered/as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1942 JAN. 10. Az amerikai magyar fascista le­gényeket leintette a State Department Már jó néhány hét mult el az amerikai m a gyár fascisták pittsburghi gyűlése óta, ahol elhatározták a “Független Ma­gyarország” mozgalom nagy­arányú kibontakozását, de ed­dig bizony még a legcsekélyebb jeleit sem találjuk a nagy ki­bontakozásnak. Mi pedig ame­rikai magyar munkások, akiket a magyar grófi-papi-horthy ha­za kiüldözött, kezünkbe nyom­va a kálvária járás nyomor ke­resztjét, mi igazán nagyon sze­retjük a világ első fascista kor­mányzat, a Horthy kormány barátait “kibontakozva” látni. Szeretjük őket ugylátni, aho­gyan kibontakoztak az elmúlt 22 esztendőben. Ahogyan be­mutatkozásuk óta viselkedtek, , mint a munkásnyuzó, munkás­gyilkos terror kormány hűséges talpnyalói és támogatói, a papi csuha alatt meghúzódó ember­baráti szeretet helyett vallási és faji gyűlöletet prédikáló élősdi _ társaságot a tudatlanság fekete lelkű vámszedőit. Ez a díszes társaság most fejvesztetten kapkod ide-oda, különösen azóta, amióta a Sta­te Department hivatalos kom­münikét adott ki a dupla haza- ffiak ellen, egyszerűen meg­tiltva a két hazát szolgáló moz­galmakat az amerikai állam­polgárok részére. Az az elmé­let tehát, amire a magyar fas- cista mozgalmat épitették, hogy “jó amerikai polgár csak az le­het, aki jó hazafinak maradt meg a magyar haza szolgálatá­ban is” teljesen megdőlt és a State Department kommüniké­jéből határozottan meg lehet állapítani, hogy az állampolgár- rokká vált magyaroknak sem­mi dolguk nem lehet olyan moz­galmakban, melyek a volt szü­lőhazájuk és jelenleg Amerika ellen háborúban levő ország között van. Az Eckhardt féle “Független Magyarország” mozgalom, mint a volt Himler-Darago- Borshy- Kerekes Amerikai Magyar Szö­vetség fattyúhajtása nagyará­nyú kibontakozása előtt alapos bajba jutott. Mert ahogyan mi ismerjük ezt a társaságot, a kibontakozás nagyarányú lé­nyege tulajdonképpen a pénz felhajtásban kellett volna meg­nyilvánuljon, amihez erkölcsi alapot adott elsősorban a Ver- hovayak szőrörtől-bőröstől való lecsatlakozása Daragóval az élén, valamint a többi nagyobb egyesületek (a nagy Rákóczi Egylet kivételével) ehhez az alakulathoz. A nagyarányú ki­bontakozás munkája lett volna a kisebb országos, valamint a helyi egyletek bekebelezése is, az urak által megszabott fejadó behajtása formájában. Jellemző volt az utóbbi idők­ben a mélyen elszántott fascis- ta propagandára az amerikai magyarság körében, hogy több kisebb egylet önként jelentke­zett belépésre közzéj ük, mig a nagy Rákóczi egyletet 'állandó­an becsmérelték, sőt nagyhan­gon hirdették, hogy a nagy polgári egylet helyét a munkás nevet viselő (bitorló) Munkás I Betegsegélyző Szövetség fogja elfoglalni az élősdi társasághoz méltóan hozzá illő vezetőségé­vel. Hogy ez nem történt meg, nem ő rajtuk mullottt, hanem az események más irányú kia­lakulása folytán maradtak ki onnét. Most aztán Roosevelt el­nökhöz való táviratozással mint a fascista kebelbarátaik mosa­kodnak és Ígérik, hogy jó fiuk lesznek. A “Független Magyarország” mozgalom legnagyobb begyul- ladásának egyik jelenete a múlt héten történt valami nyilatko­zat féle kiadással, melyet Da- rago-Deák-Kerekes a m e r i k ai állampolgárok írtak alá és arról csevegnek, hogy ők csak az amerikai bizottságnak a tag­jai, mig a Független Magyar- ország végrehajtó bizottságá­nak csakis magyar állampolgá­rok a tagjai. Hogy kik ezek a “magyar” állampolgárok, azt nem hozzák nyilvánosságra, de bizonyos, hogy Eckhardt Tibor kebelbarátai lehetnek, akik a fehér terror idején, mint hóhé­rok az akasztófán gyakorolták és vezették be a mostani ma­gyar függetlenség kezdő meg­nyilvánulásait. B á rm ilyen nyilatkozatokat és bármennyire is más neveket fognak a közel jövőben kiadni és változtatni, az Eckhardt-Da- rago-Himler társaság az marad ami eddig is volt, Horthyék fascista kormányzatának az uszályhordozói. Erre a célra fi­zetik most is a fejadót a nagy magyar egyletek és minden cent, amit a jövőben erre a cél­Orvtámadások a hazai fronton Ford munkásai a defense munkákon is kényszerítve vol­tak leülni, mivel elakarták tő­lük venni a már régebben en­gedélyezett 5 perces pihenő időt. Ezt az union elismerése után megkapták a Ford mun­kásak, ámbár a legtöbb helyen tiz perceket adnak minden két órai munka után. A Ford mun­kásai megelégedtek az öt perc­cel, mert az is nagy eredmény volt a régi, minden pihenésnél­küli gyorsított munka iram mellett. De most a védelmi ürügy alatt Beneték időszerű­nek látnák azt is vissza venni. De a Ford munkások hisznek a védelemben, ezek között lát­ják az elért union eredmények megvédését is. így egységesen, több mint ezer tool és die ma­ker a délutáni időszakban leült, több mint öt percre, amikor az Őt percet is meg akarták tagad­ni tőlük. Fordék azonnal sza­ladtak az union tisztviselőség- hez, azzal vádolták a munkáso­kat, hogy megint sit down sztrájkon vannak és hogy nekik hazafias kötelességük volna minden pihenés nélkül dolgozni, csak Fordéknek ne kelljen sem­miféle áldozatot hozni. Persze, el lett az egész intéz­ve, megmaradt az öt perces pi­henő, amire most még nagyobb szükség van, mint máskor, mi­vel Iß órát kell dolgozni. — Vi Még mindig union ellenesek A SO. BENDI BENDIX GYÁR A TELEP LEZÁRÁSÁVAL FE- NYEGETÖDZIK AZ UNION ELISMERÉSE ELLENÉBEN SO. BEND, IND. — (Saját tudósítónk jelentése) Hetek óta folynak kísérletek nemcsak az autó ipari munkások uniója és a Bendix gyár vezetősége ré­széről az unió elismerése ügyé­ben, de a kormány hivatalai is közbeléptek, hogy a telepen le­folytatott szavazás eredményét — az union elismerését — ér­vényesítsék. Az iparbárók hatalmát jel­lemzi a Bendix telep ellentállá- sa. A telep 7400 munkása közül több mint 7000 már régen az United Automobil Workers Uni­on tagja és a gyár vezetősége ma is vonakodik az unió elisme­résével. Bár a telepen dolgozók nagygyűlései több Ízben sza­vaztak a sztrájk mellett, az union minden fórumot megakar járni, hogy a sztrájk helyzetet elkerülhessék. Ellentétben a munkások békés törekvésével, amely körültekintéssel van az ország háborús állapotára, a Bendix gyár vezetősége minden igyekezete az, hogy a munká­sokat sztrájkba kényszerítse, hogy azután a közvéleményt az ra befizetnek, végeredményben a Horthy féle náci kormány ér­dekét szolgálja. Mi amerikai magyar munkások hívei va­gyunk a Független Magya- or­szágnak, de annak első kelléke az Eckhardt-Horthy féle uri- bitang rendszer pusztulása, hogy aztán Független legyen a magyar nép a kizsákmányoló rendszer minden fajta ural­mától. (L) union és szervezkedés ellen be­folyásolja. Ha az autógyári munkások uniója nem csak a nevében, de szellemében is ipari szervezet volna, amely célkitűzéseként a termelési eszközöknek a köztu­lajdonba való helyezését is a programjának tekintené, nem kellene, hogy nagy gondot okoz­zon a gyárvezetőségének az el- lentállása, amikor a telepen több mint 7000 munkás van megszervgezve. A munka foly­hatna a papiroson szereplő igazgatók teljes mellőzésével a nemzeti védelem szolgálatában. Hitler módszere. “Sohasem fogok háborút indítani anélkül, hogy biztos volnék abban, hogy a demoralizált ellenség ellen­állása az első hatalmas támadás után össze fog omlani. Előbb demoralizálni kell az ellenséget, belülről, a forradalom szélére juttatni és szociális nyugtalan­ságot kelteni, — aztán jön az igazi pillanat. Egyetlen rajta­ütéssel kell végeznünk vele. Lé­gi támadások, amelyek tömeg- hatásukban ellenállhatatlanok, meglepetés, terror, szabotázs, merényletek belülről, — a ve­zető emberek legyilkolása, az ellenség védelmi rendszerének minden gyenge ponton való megsemmisítő m e g r ohanása, hirtelen támadások, mind ugyanabban a billanatban: ez a jövő háborúja. Egyetlen hatal­mas, minden elpusztító rajta- ütés.A következményekkel nem törődöm, hanem csak a célra gondolok.” (Hitler: Mein Kampf.) NUMBER 1197. SZÁM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom