Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-03-07 / 1205. szám
8 oldai BÉRMUNKÁS 1942 március 7. Újabb harcok előtt a M.Bs.Sz. ZAVAROK A TERRORISZTIKUS ALAPSZABÁLY TERVEZET KÖRÜL * Lapunk egyik mulkori számában, néhány sorban rámutat- tuiik a szégyenletes alapszabályt módositó tervezetre, melyet a Munkás Betegsegélyző Szövetség Intéző Bizottságának nevezett társaság rózsasándori betyárbátorsággal a tagság és a nyilvánosság elé terjesztett elfogadásra. A munkáscélok és munkásegyleti demokrácia védelméért rámutattunk erre az alattomos támadásra.Azon alapszabály tervezet kidolgozásáért máris megérdemelné az a társaság, hogy a pokolba röpítsék ők.et az egylet éléről. De ahol olyan visszaélések történtek, mint a Munkás Betegsegélyző Szövetségnél, ahol a tagságot csak fizető bárány- káknak tartja a vezetőség élén álló akarnok, akinek szocialista képzettsége a bársonyszék birtoklásáig terjed csak ki. Somló Lipót egész életén keresztül a bársonyszékhez való kapaszkodásban, még a bársonyszék lábához sem ért el, hanem ellenkezőleg a köpcsajka pucolásból éppen az IWW new yorki tagjai emelték ki és segítették arra a polcra, ahol ma van. Még a legutolsó senkiházi fráter is az ilyen cselekvésért egy bizonyos tisztelettel viseltetik támogatói iránt, csak a legzüllöt- tebb lelkivilágra vall, ahogyan Somló Lipót cselekszik ezekkel az emberekkel szemben. De a történelemben gyakran és pontosan megismétlődik az az angol közmondás, hogy “every dog has his day” és ahogyan Vitális uralmának a Munkás Betegsegélyző Szövetségben bekövetkezett a csúfos bukása, csak várjon az az élősdi társaság, ami késik, az nem múlik. Ennek a társaságnak a tökfej ü elnöke Gross Henry, aki rendőri segédlettel körutazott a Munkás Betegsegélyző pénzén az IWW tagjainak a kidobálása céljából, aki sokat szereti hangoztatni, hogy szocialista múltra tekint vissza. Ha azonban valaki megkérdezné tőle, hogy mi is a szocializmus? hát legfeljebb csak annyit tudna válaszolni, hogy 40—50 dollár mellék kereset havonta. Most ez az egyén válaszol a Bérmunkás AZ EPITO GARDABA BEFIZETTEK 1941—42-RE Hering Pál, Buffalo......... 2.50 Hering Pálné, Buffalo..... 2.50 E. J. Havel, Garfield....... 6.00 J. Kollár, Cleveland......... 6.00 Jos. Geréb, Cleveland 12.00 St. Bukovszky, Ciceho.... 2.50 Paul Pika, Chicago......... 8.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Lefkovits, Cleveland.... 4.00 M. Stefánkó, New York.... 6.00 J. Vizi, Akron................. 12.00 J. Deál^ Akron................. 1.00 J. Farkas, Akron........... 12.00 E. Szigeti, New York....... 1.00 J. Pataky, Brooklyn....... 8.00 J. Duschek, Nutley......... 12.00 M. Vlasits, New York.... 2.00 M. Danka, Cleveland .... 5.00 A. Molnár, Cleveland....... 12.00 J. Weidinger, Manayunk.. 2.65 J. Kozsány, Saratoga..... 10.00 cikkére egy “Jó Tagtárshoz” címzett cikkben az Összetartás legutóbbi számában. Ez az egyén, aki még talán egyetlen egyszer sem irta le a nevét ingyen a Szövetség érdekében, dikciózik az uj alapszabály tervezet üdvösségéről. Megállapítja, hogy a diktátori hatalommal felruházott Fegyelmi Tanács, az nem diktatórikus törekvés a tagság ellen, mert ugyanazon Fegyelmi Tanács a vezetőség ellen is eljárhat. Persze arról nem beszél a vén kópé, hogy a Fegyelmi Tanácsnak ők maguk, vagy pedig csakis a jóbarátaik lehetnek a tagjai, akik bizony saját magukat nem fogják kizárni, még kevésbbé 100 dollárokra megbüntetni. ők tudják nagyon jól, hogy a munkásemberek előtt semmiféle érveik nem lehetnek egy olyan végletesen reakciós alapszabály elfogadására, sőt még a fizető body-tagok előtt sem: Ezeket akarják megnyerni azzal az érveléssel, hogy a Bérmunkás azért támadja őket, mert nem pénzelik, mint a múltban. Hogy a Bérmunkás milyen szolgálatot tett azért a támogatásért, azt nemcsak a Szövetség taglétszáma, de a Bérmunkás pénztára is állandóan mutatta. A Szövetség taglétszáma állandóan emelkedett, anélkül, hogy 24 dollárokat kellett volna egy tag megszerzéséért, jól pénzelt szervezőknek kifizetni, mert a Bérmunkás olvasói önkéntesen végezték a tagszerzést. Ezért volt állandóan deficitben a Bérmunkás és legtöbbször ezer dolláros adóssága volt a Szövetség pénzelése mellett. Amióta ez megszűnt és a Bérmunkás olvasói a saját lapjuk érdekében végzett agitációra használják föl idejüket, a Szövetségnek végzett tagszerzés helyett, a Bérmunkás, — mondhatjuk talán az egyetlen munkáslap, melynek nincs egy cent adóssága sem, hanem készpénz alappal rendelkezik.Tehát Gross és Somló urak érvelései nagyon is sántikálnak és hiába verik két téglával a mellüket a nagy fejlődési kimutatással, a valóság az, hogy több mint 200 ifjú. tagveszteségük van az utóbbi 3 évben a nagy szervezés mellett és ha a felnőtt tagoknál az ex- tendre helyezetteket és a paid up, (már nem tagokat) is leszámítanánk hát ott is alapos tagveszteséggel találkoznának. A Szövetségnél minden csak a látszat kedvéért van és leginkább azért, hogy a jó fizetéseket huzó tisztviselőség létjogosultsága igazolva legyen. A valóság azonban az, hogy a Szövetségnek semmiféle fejlődési lehetősége nincsen és végeredményben a tagság elöregedése még nagyobb terheket fog előidézni, mely az egyesület összeomlását idézheti elő. Ott van pl. a betegsegély alap, amiért a Szövetségnél 80 centet fizet egy tag havonta, más egyleteknél 50 centért ugyanolyan előnyöket kaphat- Valamint a szervezési és ügykezelési pazarlások a munkástagokat tetemes összegtől fosszák meg évek leforgása alatt. A Somló és Gross társaságnak azonban nem ezen fáj a féljük, hanem, hogy hogyan fogják tudni a saját fizetésüket felemeltetni a tagsággal és ha ez megtörtént, hogy fogják tudni a kritizáló tagokat elnémítani. Azt mondhatjuk, hogy a Munkás Betegsegélyző Szövetség konvenciója csakis ezen célok szolgálatáért történik a következő májusban. De azért még mindég meg történhet az, hogy a vezetőség tervez és a tagság végez. És majd, amikor a tagság joga fog érvényesülni, majd akkor fogják megkapni kiérdemelt jutalmukat azok a vezetőségi paraziták, akik a Munkás Betegsegélyző Szövetséget, mint munkás intézményt lerombol ták. Mindezektől eltekintve az év legnagyobb vicce is volt közölve az összetartás legutóbbi számában, még pedig az, hogy Gross elnök megkérdezte Somló Lipótot, hogy hajlandó-e még négy évre elfogadni a titkárságot, mire ő azt válaszolta, hogy IGEN! Egyleti Figyelő. AZOK az olvasóink, akikhez lapkezelők nem kerülnek 45 centet küldjenek, lehet bélyegben is — és megküldjük a BÉRMUNKÁS NAPTÁRÁT P. O. Box 3912 Station S. S. Cleveland, Ohio Díszítő művészet Ezen elnevezés alatt szerepel mindazon alkalmazott művészet, melynek célja nem maga az ábrázolás, hanem valamely használati tárgynak művészi hatású kiképzése. Éppen ezért a diszitő művészet fogalma szoros kapcsolatban áll az iparmü- vészettel, a müiparral, anélkül, hogy azzal teljesen azonos lenne. A diszitő művészet eszközei visszavezethetők a képzőművészet eszközeire. Ezek szerint a díszítés módja lehet festői és lehet szobrászati. Magát a diszitő művészetet is két nagy részre szokták osztani: diszitő festészetre és diszitő szobrászatra. Ezt a két megjelölést azonban nagy általánosságban úgy értelmezzük, hogy diszitő festészetről vagy diszitő szobrászatról beszélünk akkor, ha a festői vagy szobrászi jellegű munka az épület külső vagy belső részeivel szerves összefüggésben áll. A diszitő festészet tehát falfestményekben nyilatkozik meg, a diszitő szobrászat pedig az épületbe beépített vagy bármi módon hozzá- rögzitett d o mbormüvészetben vagy teljes szobrokban. A diszitő művészet mindkét területe elárulja, hogy lehettelen határozottan elkülöníteni az ábrázoló, a képzőművészettől a diszitő művészetet. Ha a szobor az előcsarnokban talapzaton áll, akkor az képzőművészeti alkotás, ha ellenben mint az erkélytartó figurája szerepel, akkor diszitó művészeti munka. Nyilvánvaló tehát,-hogy itt lényeges eltérés nincsen. Ugyanezt állapíthatjuk meg az iparművészeti tárgyaknál is. A figurális művészettel sem lehet szembeállítani a diszitő művészetet, mert dolgozik ép- penugy figurális, tehát emberi vagy állat" alakokból komponált díszítésekkel, mint pedig egészen elvont, stilizált, vagy mer- tanias díszekkel. Mindezekből kiviláglik, hogy a diszités művészet, csak gyakorlati megjelölés, amely nem határolható pontosan körül. Középhelyet foglal el a képzőművészet, az ábrázoló művészet és a többé- kevésbbé elvont ornament ek művészete között,. Mindegyikkel érintkezik, de egyiktől sem kü- lönithet<t dl. Annál kevésbbé sem, mert hiszen a diszitő szándék a képző- és iparművészeiben egyaránt meg van. Hiszen a falra függesztett, bekeretezett alapfestmény vagy az díványra helyezett szobor minden egyébb célja mellett diszitő szerepet is betölt. Minden önmagáért való festői vagy szobrászati alkotás, tehát minden olyan kép és szobor, amelynek célja pusztán csak a szépség kifejezése, a gyönyörködtetés, tulajdonképpen a diszitő művészet körébe sorolható. Ilyenformán a kérdést úgy is föl lehet fognunk, hogy a diszitő művészetet szembeállítjuk a szociális célzatú, erkölcsi, társadalmi, eszmei tendenciájú művészettel. Ezzel a diszitő művészet azonossá válik az önmagáért való, ‘Tart pour l’art” művészettel. Ami a dolog technikai részére tartozik, meg kell állapítani, hogy a diszitő festészet és szobrászat igen sokszor egyesülnek és egymástól elválaszthatatlanok. Például egy porcellánrajz színesen, dóm bormüvésziesen díszítve. Éppenugy festett fafaragások, stukkók, színezett vagy zománcolt fémmunkák stb A diszitő művészet a faji kultúrákat és társadalmi állapotokat igen erősen jellemzi, a képzőművészetnél is jobban. A di- szitőrendszer a népiélek és a korhangulat legteljesebb kifejezője. Legjellegzetesebb példák: az egyiptomi diszitőrend- szer, amely túlnyomórészt a vallási és fáraói jelképekből épül föl, a gótika diszitő rendszere amely a középkori kereszténységnek élettől elvonatkoz- tatottságát érzékelteti, a roko- ko diszitő művészete, amely egy elzárkózott uralkodó osztály hivalkodó pompájának és ~a biedermeier diszitő művészet, amely a kispolgárság életszemléletének és világnézetének kifejezője. A diszitő művészet legújabb törekvései az egyszerűsödésre és tisztulásra vágyó uj ember gondolkodásmódjából fakadnak. Az épületek és használati tárgyak művésziességét nem az utólag rárakott díszekben, hanem a célszerűség és anyagszerüség s z e m p o ntjai szerint megszerkesztett tárgyak formáiban juttatják kifejezésre. (X)
