Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-02-28 / 1204. szám
(Vi) A háborúnak még végé sincs és máris hazaárulással vádolnak mindenkit, aki a nagyhaszon csinálását meri emlegetni, szellőztetni, de azért szenátusi vizsgáló bizottságot neveztek ki, amely a következő megállapítást tette: A legtöbb iparban, nem a kiadott gyártmány után hanem az alkalmazott munkások után fizetik a hasznot, tekintet nélkül arra, mennyit csinálnak. Például egy hajógyárban, ahol hathét ezer embert szoktak alkalmazni, ma 85 ezer embert alkalmaznak, mivel a társaság minden ember után $1.80 napi hasznot kap a kormánytól. Állítólag ez áll minden olyan cégre, metynek direkt kontrakt- ja van a kormánnyal. Minden ember után és nem a termelvé- nyek után kapják a hasznot, igy nem csoda, ha minden ember helyében ötöt vettek fel tekintet nélkül, hogy van-e szerszám, vagy elegendő működési hely a részükre. * A bizottság azt is megállapította, hogy a Chrysler-Dodge telepén, ahol 25 ezer ember dolgozott, csak 25 embert tettek a defense munkára és a lapokban és a jelentéseikben azzal dicsekedtek, hogy ők is kiveszik a részüket a védelmi munkákból. Ugyancsak ezt tudjuk a Ternstedt telepről is, ahol egész nyáron a késő őszig 9500 emberből csak 35 dolgozott hadimunkán, de az egész telepet hadi iparnak nyilvánították. * A “három királyok” haszna, Ford, a General Motors és a Chrysler gyáraké 1941-ben 430 millió 604 ezer 778 dollár volt, amig 1939-ben csak 296 millió 75 ezer 775 dollár. Még 1940-ben is csak 406 milliót ért el. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy egy cég, melynek az összvagyon értéke csak négy millió dollár volt, egy év alatt kilenc millió dollár hasznot zsebelt be. * Ezek a vizsgálatok olyanok, mint az ideje előtt született csecsemő. Meg fog halni, vagy annyira erőtlen lesz, hogy köny- nyen eltemethetik. Csak majd a háború után fogják egy nagyobb részét kideríteni, hogy hová lett az a sok billió dollár, melyet védelemre . szavaztak meg, de amiből még eddig nagyon keveset tudnak felmutatni, mint ellenértéket. * Ezért nincsen elegendő védelmi fegyver az Angolok kezeiben sem, mert azok is évtizedeken keresztül a mienkhez hasonló korrupció és haszon rendszer mellett költötték el azt a nagy összegeket, melyeket védelemre megszavaztak, melynek legnagyobb részét a Prince of Wales és a Repulse féle úszó koporsók építésére fordították, hogy a hajógyárakkal rendelkező lordoknak menjen a haszon. Az angolok is a fascista lord Coopert küldték a keleti védelmek megszervezésére, aki magával vitte fascista érzésű tanácsadóit, yes-manjeit-. Singapore adta meg a bizonyítékot, nogy milyen sikeresen végezték a fifth colum munkálatait. * Mennyi millió embernek kell még elpusztulni, hogy a gyilkoló fenevadakat megbilincselhessék, elpusztíthassák, azokkal együtt, akik csak a hasznot húzzák a vértengerből, világégésből. Élethossziglan....... Quisling igazságügyminisztere, Sverre Riisnaes maga elé idézte Oslo egyik hires, vezető ügyvédjét, akiről köztudomású, hogy a német bitorlókkal szemben sem hajlandó lakatot tenni a szájára. — Megfosztom önt az ügyvédi gyakorlattól élethosszig- lanra, — jelentette ki szigoruah az áruló-kormány minisztere. — Kinek az élete hossziglan- ra ? — kérdezte nyugodtan, farkasszemet nézve a népszerű ügyvéd. 7 oldal AKIÉRT NEM HULLAJTUNK KÖNNYET A svájci Bernből került Amerikába annak’hire, hogy Horthy Miklós Magyarország kormányzója lemondott. Horthy uralma alatt Magyarországból kiüldözöttek, valamint az országban nyomorgók nem hulla jtanak könnyet, sőt ökölbe szorul a kezük annak olvasásakor, hogy utóda, István fia lett, aki csak folytatni tudja apja népromboló munkáját. az építő gárdába BEFIZETTEK 1941—42-RE Hering Pál, Buffalo......... 2.50 * Hering Pálné, Buffalo..... 2.50 E. J. Havel, Garfield....... 6.00 J. Kollár, Cleveland......... 6.00 Jos. Geréb, Cleveland..... 2.00 St. Bukovszky, Ciceho.... 2.50 Paul Pika, Chicago......... 8.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Lefkovits, Cleveland.... 4.00 M. Stefánkó, New York.... 6.00 J. Vizi, Akron________ 12.00 J. Deák, Akron................. 1.00 J. Farkas, Akron........... 12.00 E. Szigeti, New York....... 1.00 J. Pataky, Brooklyn....... 8.00 J. Duschek, Nutley......... 12.00 M. Vlasits, New York.... 2.00 M. Danka, Cleveland .... 5.00 A. Molnár, Cleveland....... 12.00 J. Weidinger, Manayunk.. 2.65 J. Kozsány, Saratoga ..... 10.00 TÁRCA Csehiben bál lesz ELBESZÉLÉS Karacsay Bódi bácsi zsörtölődő, rettenetes' ember. Kerüli is őt az egész világ; ő meg nem megy elébe a világnak, Ott él a feleségével meg a három leányával Görcsényben. De még csak nem is a faluban, hanem ettől is jó félórányira, a Keserű tanyán. Jó név ez ennek a tanyának, bárha csak tévedésből hívják igy. Kecsery tanya volt az eredetileg, mert Bódi bácsi felesége családjának, a Kecsery famíliának volt előbb tulajdona. De a nép szája már keserűre változtatta a szót, Bódi bácsi meg keserülte az életet, ott, a tanyán. Bódi bácsi felesége elöregedett, elhervadt a nagy ámbitus- sal diszeskedő, fehérre meszelt gerendás, boglyakemencés tanyai házban, anélkül, hogy egyéb baja lett volna, mint az urától való örökös rettegés — és egyéb öröme, mint az, hogy az ura nem volt mindig otthon. A három leány felnőtt; valami apácanevelő-intézetben annyira- mennyire kipallérozódott, aztán haza került a Keserű tanyára s együtt rettegett a zsarnoktól az anyjával. Az idő ment s a három leány kezdett három csodálatos aggszüzzé aszni. A rabszolgaság és az elvonultság nagyon kifejleszti az aggszüzeknek a kiállhatatlanságra való különben is szép tehetségét. Aki még Bódi bácsi miatt^ el mert menni nagynéha vendégnek a Keserű tanyára, az is megfutott a három csodálatos aggszüztől. Ezek a gyáva lelkek gonoszságával kellemetlenkedtek különösen az egyszerű, falusi fiatal urakkal, kik elvétve szóba álltak velük. Mily neveletlen parasztnépek ezek a fiatal emberek! — panaszolták örökké Pedig igazában csak azért haragudtak valamennyire, mert pártában hagyták őket. Klemi mama — igy hívták Bódi bácsi hitvesét — sokat búsult a lányai miatt. — Sohase mennek férjhez, soha! — Bánom is én! — dörmö- gött vissza Bódi bácsi. Megélnek holtig a magukéból. Marad mindegyikre kétszáz hold, tehermentes. Van is "nekik holmi gézengúz, korhely férjre szükségük! (Bódi bácsi maga, világ- életében mindig a legrosszabb férj volt, de azért mindig a rossz férjeket szidta.) — Csehiben bál lesz! — kockáztatta meg a szót félénken Klemi mama. — Hát lesz! Hát aztán ? — Nem lehetne elvinni a szegény leányokat? Bódi bácsi valami különös kivételes jó hangulatban volt, mert azzal szavazta meg a félénk indítványt, hogy “bánja az ördög!” A három aggszüz szinte felvirult a nem várt örömhírre. Csehiben bál lesz! Megyünk Csehibe bálba! Csodálatos szekrények levendula szagu rej tekéiből csadála- tos ruhadarabok, szalagok, legyezők, topánkák kerültek elő. Klemi mama s a három aggszüz két ügyes zsellérasszony, meg a görcsényi hektikás postaszolga, ki valamikor női szabó volt, naphosszat varrt a Keserű tanyai házában. Csehiben bál lesz! Bódi bácsi elég tűrhetően viselkedett. Csak a tüll-szövetet kellett előle rejtegetni, mert ha meglátta, kíméletlenül felrepe- gette pipatüllnek. A három aggszüz ez előkészületek alatt majdnem kedvessé és csinossá lön. Ha apjuk a teheneknél járt, a nagy ambitu- son táncpróbákat tartottak. így járják a keringőt, igy a polkát, igy a mazurt! És ki emlékszik még a francia négyes minden figurájára? Ah, a klastrombán mindezt tanulták valaha. Csehiben bál lesz! Elérkezett végre a csehi bál várva várt napja. A három aggszüz már nem is aggszüz volt, hanem három igazi leány, aki izgatottan, repesve várja a boldog estét. Egész éjjel alig aludtak; hajnalban keltek s táncot és ruhát próbáltak egész nap. Ma Csehiben bál lesz! Bódi bácsi megemberelte magát. Úgy látszik, meghatotta kissé leányainak naiv öröme. Csehi jó három óra még Gör- csényről. Gondos volt. Az ős családi batárt már kora reggel szántalpra tétette; a telelő pulykákat kikvártélyoztatta belőle s elmosatta a hatalmas kocsibárkából minden nyomukat. Négy jó lovat választott ki, melyek a batárba befogandók lesznek; kocsisokul kirendelte az öreg Jánost. Az öreg János süket, de kitűnő szeme és pompás keze van. Ilyen a mintakocsis. Melléje a bakra kerül a postaszolga, nő-szabó, Ha szükségük lesz rá a hölgyeknek, kéznél legyen. Mivel pedig hektikás az ipse, kerül részére akkora bunda, hogy a füle sem látszik ki belőle. Csehibe pedig már az előtte való napon staféta ment a nagy vendéglőshöz, hogy a legjobb szobája fütve és a Karacsay hölgyek rendelkezésére legyen. Kemény téli nap volt s estefelé elkezdett hatalmasan fütyülni az északi szél. A hó egészen befátyolozta a levegőt, amint a szél szárnyára vette milliárd pelyheit. Sebaj! A leányok és Klemi mama gyönyörűen felöltöztek báli diszbe; e fölé jó meleg téli bundákat tettek, az ősi batárbán pedig, ha elég pokróc van benne, négy eleven ember jó melegen elvan, akárhogy tombol is künn^a tél. A süket öreg János, a négy tüzes csikót hatalmasan kezelve előállt. Mellette, feje búbjáig bundában, gunnyasztott a hektikás. A szél pedig hordta szembe a havat. A négy táltos fújt, toporzékolt s a süket öreg János szeme szikrázott. A hölgyek ott álltak nagy cselédtömegtől környezve a házajtóban. A mindenes kinyitotta a batár ajtaját s buzgó kezek tömködték a kocsiba a pokrócokat s a lábmelegitőket. A süket öreg János, éppen amint egy szélroham esett a szemének, nagy durranást vélt hallani. Hátra is pillantott. Csakugyan: a batárajtó immár be volt csapva. No hálHsten, végre benn van mindenki s indulni lehet. — Gyi! A már is türelmetlen négy táltos egyszerre neki iramodott. Mint a villám repült ki a kapun, neki a havas világnak, az ősi batár. Csengve-bongva siklott tova a nagy jármű. A négy táltos tüszkölt ,párolgott, száguld- ván Csehi felé. Csehiben bál lesz! Havas mezők, erdők, falvak maradtak el s a süket öreg János kocsislelke csak úgy repesett, amint nagy ostordurrogással vágott neki az északi szélnek, a havas téli estének. — Az már ott Csehi! mondá a bebundázott hektikásnak, vagy harmadfél óra után. S hosszú ostorával a völgyben pislogó világos ablakok felé mutatott. * Aztán, csitt-csatt! — ment a BÉRMUNKÁS 1942 február 28. A háborús haszon
