Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-02-21 / 1203. szám
1942 február 21. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ___CS...Ő MEGJEGYZÉSEI MIÉRT HARCOLUNK? Mindenki, aki az orránál tovább lát az tudja azt, hogy a Hitlerizmus, a német, olasz és az általuk uralt többi európai országokban az “Uj Rend” név alatt a proletariátust soha el nem képzelt szolgaságba döntötte. Megvalósította az ipari feudalizmust, am'elyben a munkás jobbágyá sülyedt, akinek ott és annyiért kell dolgoznia, ahol az urai akarják az általuk megszabott bérért, elvéve a munkásosztálytól minden polgári jogot. A legnagyobb brutalitással tör le minden olyan kísérletet, amely jogot, vagy egy falattal több kenyeret akar juttatni az ipari jobbágyaknak. Mi jól láttuk azt is, hogy a hitlerizmus nemcsak ma tiporja le a munkásosztályt, de olyan erőszak szervezetet épit ki, amely beláthatatlan időkig még reményt sem ébreszthet a munkásosztályba a felszabadulásra. Jól láttuk azt is, hogy a mult- bani helytelen szervezkedési formája miatt képtelen szembeszállni az elnyomóival és megértettük az angol, orosz munkástestvéreink k é t s égbeesett védekezését az ellen, hogy rájuk is ráfeküdjön a náci szörnyeteg. Ezért helyeseltük az első perctől fogva a nácizmus ellen küzdők megsegítését, mert ennek a háborúnak a sikeres befejezése felszabadítaná az európai munkásosztályt a jobbágyi sorsból, megadná nekik a lehetőségét, hogy saját sorsuknak az intézését a kezükbe vegyék, másrészt pedig, megkímélne bennünket attól, hogy hozzájuk hasonló sorsra jussunk. A hitlerizmus ázsiai szárnya, Japán közben elérkezettnek látta az időt arra, hogy orvtámadást intézzen az Egyesült Államok ellen. így amint ez előre látható volt, Amerika is bele került a vérözönbe. A kormányzat az összes szövetséges hatalmaknál ismételten kihangsúlyozta, hogy a harc a nácizmus kipusztitásáért,« a szabadságjogok biztosításáért folyik, amelynek a befejezése után egy uj, szebb és szabadabb világnak kell jönnie. A japán támadás utáni megdöbbenés látszólag egységessé tette Amerikát a fenti célokért .való harcra. De csak pár hétnek kellett elmúlnia ahoz, hogy a reakció elérkezettnek lássa az időt arra, hogy támadást intézzen a munkásság megszerzett jogai ellen, hogy a háborúra való hivatkozással itt is azokat az állapotokat hozzák be, amely ellen e harc folyik. A kongresszus elszabotálta az árak megrögzítését, aminek a következménye volt az, hogy az árak 25—30 százalékkal emelkedtek. A munkásosztálytól a legnagyobb erőfeszítést követeli meg a háborús helyzet, de ha a keresetének a lecsökkent vásárló erejével nem tud megfelelő táplálkozáshoz jutni úgy képtelen a termelés terén eleget tenni a kivánalmaknak. A legtermészetesebb dolog az, hogy a munkásosztály igyekszik az eddigi életstandardját fentarta- ni és ezt csak béremeléssel érheti el. A bérkövetelési tárgyalásokat a gyárosok szabotálják, provokálni akarják a sztrájk hullámot, amelynek a hatása alatt akarják eltörölni a meglevő munkás védelmi törvényeket. A tőkések lapjai már verik a nagydobot a követelések ellen, hivatkoznak a 21—31 dollárért szolgáló katonákra és a munka besorozását követelik. De egyetlen hang sincs, amely a gyárosok profitját emlegetné, pedig a hivatalos kimutatások 100— 200 százalékos profitokról is beszélnek, nem is szólva arról, hogy mi minden módon igyekszenek a profit eltüntetésére. Építés, modernizálás, nagy áruraktár létesítése, az igazgatók horibilis fizetése, mind azt célozza, hogy a haszon kimutatás kevesebb legyen és igy még az adó is kisebb. Ez éllen nincs a lapoknak kifogása, sőt a kormányzatnak azt a részét támadják, amely rámutatott arra, hogy milyen horibilis profitot csinálnak a gyárak. ■A kormányzat — meg kell állapítani, ellene van minden olyan akciónak, amely a munkásság jogait csökkentené, de ez nem elégséges, hanem magának a munkásosztálynak kell őrködnie azon, hogy amikor a legnagyobb erőkifejtést teszi meg, hogy a hitlerizmus elpusztuljon, ne hogy éz alatt itt teremtődjön az meg. A munkásosztály mai hivatása az, hogy egy szebb jövőért a legnagyobb áldozatokat hozza meg, hogy kipusztitsa a hitler- izmust -az egész világból, tehát Amerikából is, ha az hazafias háborús köntösbe akar is ide befurakodni. NYUGTALANKODIK HIMLER MÁRTON Az amerikaiak tudják azt, hogy erre az roszágra nem Hitler és Horthy által kiüldözöttek a veszélyesek, hanem, amint Dorothy Thomson megirta a napokban, azok az amerikaiak és magyar származású amerikai polgárok, akik az axis szolgálatába állanak. Meg irja azt is,,hogy a Csongrádi lapja még ma is arra hívja fel az olvasóit, hogy a magyarországi rádió leadásokat hallgassák, amely tiszta náci propaganda, de ugyan ezt teszik a Magyar Szövetséghez tartozó lapok, köztük a Ver- hovayaik Lapja is. Állandóan hirdeti a magyar kormány rádió leadásait, amelyet a szerkesztő urak is hallgatnak és onnét szedik ki a magyarországi .híreket. Ez az amire Himler ur felhívhatja az amerikai hatóságok figyelmét, mert ez a legaljasabb defetizmus. De nézzen bele a saját lapjaiba, a saját írásai is ezt a célt szolgálják. Lapjának február 5-iki számában is egy csomó ilyen defetista irás van. Ilyen a “rózsás hírek mindenfelől”, amelyben az amerikai lapokat azzal vádolja, hogy rózsás színben festik a helyzetet, mire Himler, megfelelően ( már Hitleréknek megfelelően) sötétre festi, sőt még a kiadott hivatalos jelentéseket is hazugságnak bélyegzi és az elnök és az attorney general hivatalos kijelentésével szemben, azzal ijeszti az olvasóit, hogy jönni fog a bevándoroltak üldözése. A propagandának ez a defetista metódusa benne van a Mein Kampf-ban és a Himler dupla hazafiak ezt a módszert használják. Igen súlyos Himierre, hogy a Magyar Szövetség és lapjai a bombázó repülőgép vásárlási ügyet elvetették. A Szövetség igazgatósági gyűlése előtt a pittsburghi “Magyarságában egy cikk jelent meg, amely ellenzi a “gyilkos, barbár” repülőgép vásárlását, amelyet esetleg magyarok ellen használnának. Ez a lap nagyon közel áll a Szövetség vezetőségéhez és azért nem volt meglepetés, hogy az Igazgatóság is erre az álláspontra helyezkedett azzal a nyílt indokolással, hogy az amerikai magyarság nem vehet gyilkos eszközt Amerikának, amellyel esetleg Budapestre v^- nulnánakbe Amerika és szövetségesei. Hát nem a magyar kormány volt az amely hadat üzent először Jugoszláviának, azután a Szovjetnek és végül Amerikának is? Nem-e ma is aktivan harcol Amerika eme két szövetségese ellen és ha alkalom adódik, nem-e fog harcolni az amerikai katonák ellen is? Válaszutra kerültek a dupla hazafiak és minden mellverege- tés dacára is Horthyékat választották. Nem adnak önként harci eszközt az amerikai hadsereg kezébe. Amint a Verho- vayak Lapja és a többi AMOSZ lapok megírták, mely valóságos felhívás a magyar származású amerikai katonákhoz, hogy az adott esetben ne harcoljanak a magyarok ellen. A dramatizált harci riadójába a Bérmunkást is az ellenségei közé sorolja Himler. Hát az kétségtelen, hogy mi nem tartozunk a barátai közé, sőt jól ismerjük a kártékony szerepét. Mindent elkövetünk, hogy a magyarság is kellő világításban ismerje meg. De mi a kártékonyságát nem Himlervillen keresztül látjuk. Ez egy kapitalista vállalkozás volt, amely éppen úgy elbukott, mint más hasonló vállalkozás, még azt sem hányjuk a szemére hogy a “romok” közül egy nagy nyomdával és vagy egy tucat heti lappal és egy magyarországi napilappal menekült ki, ez is kapitalista szokás. Mi azt a tevékenységét bíráljuk, amely az amerikai magyarságot Horthyék igájába akarja tartani, amelyet itt a papok és egyleti basák fejősteheneivé tesz, ami gátlója annak, hogy a magyarság megtalálja a helyes utat és szervezeteket. Üldözzük a dupla haza- fiságát, amellyel a nemzetközi nácizmus ügyét szolgálja. De az ellene való harc nekünk | nem cél, a mi harcunk nem I Himler ellen, hanem a gazdái, a kitartói ellen, a kapitalizmus ellen folyik. TOMMY ÚJRA NŐSÜL Tom nagyon gyakran kerül a lapok első oldalára és a nagy publicitást minden esetben a nősüléseivel éri el. Tom Maqn- vileről van szó. Ez az ur tulajdonosa a John Mannville Corp.- nek, amely épület anyagokat gyárt. Ez a Tommy, most 48 ' éves és most nősül meg hatodszor, ami annál is inkább feltűnő, mert ezelőtt négy héttel nősült ötödször. Akkor is óriási publicitással és ez a házassága mindössze 17 napig tartott. 17 nap után a menyecskét bőséges ajándékokkal és egy 200,000 dolláros checkel ellátva, felültette a renoi vonatra, hogy adja be ellene a válópört. Egyben bejelentette, hogy a pör lefolyása után elveszi a mostani menyasszonyát, amellyel valószínű “hosszabb” ideig él együtt Ma amikor a világ vértengerbe fül, amikor Amerika fiai is ott véreznek a harctereken, amikor Európa népei éhen halnak, akkor egy ilyen rohadt parazita azzal szórakoztatja a népet, hogy kéthetenként változtatja a “feleségét”, miután százezrekkel fizeti ki őkdt. Hogy honnan veszi ez az élősdi az erkölcstelen tizeiméihez szükséges százezreket, arra megfeleltek ugyan akkor a lapok közgazdasági rovatai, ahol a cég évi kimutatása volt, melyből kitűnik, hogy ez a Tommy a hatalmas “igazgatói” fizetésen kívül 5,967,145 dollár jövedelmet ért el, tehát majdnem hat millió dollárt. Minden nagy szövetségi adó dacára is 100 ezer dollárral többet, mint a múlt évben. De amig az amerikai fiuk a harctereken véreznek, addig a Tommy hadiszállító és milliókat keres, közbe-közbe újra nősül. Nem-e a társadalmi rendszer tökéletes rodhadását mutatja ez a kórkép? A BENDIX TELEP MEGEGYEZETT AZ UNIÓVAL SO. BEND, Ind. — Régen nyugtalanítja a termelés folyamatát az a magatartás, amelyet a Bendix gyár vezetősége alkalmazott az Auto Workers Unióval szemben még azután is, hogy a hírhedt Ford ellentállás is megtört a munkások akaratán, hogy szervezethez kívánnak tartozni. Levelezőnk jelenti, hogy a Bendix telep is elismerte az uniót, bár nem szabad kötelezni a munkásokat az unióba való tartozásra. Ugyancsak béremelést is vívtak ki 5-től 10 centig óránként, amit valószínű, hogy azok sem utasítanak vissza, akik az unióhoz nem hajlandók lecsatlakozni. A vesékbe már bevilágít a Röntgen. Most már csak olyan fény kellene, amely az agyi sötétségbe hatolna be. AZ EPITO GARDABA BEFIZETTEK 1941—42-RE Hering Pál, Buffalo......... 2.50 Hering Pálné, Buffalo..... 2.50 E. J. Havel, Garfield....... 6.00 J. Kollár, Cleveland......... 6.00 Jos. Géréb, Cleveland..... 2.00 St. Bukovszky, Ciceho.... 2.50 Paul Pika, Chicago......... 8.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Lefkovits, Cleveland.... 4.00 M. Stefánkó, New York—. 6.00 J. Vizi, Akron................. 12.00 J. Deák, Akron................. 1.00 J. Farkas, Akron........... 12.00 E. Szigeti, New York . 1.00 J. Pataky, Brooklyn . 8.00 J. Duschek, Nutley......... 12.00 M. Vlasits, New York.... 2.00 M. Danka, Cleveland .... 5.00 A. Molnár, Cleveland.....„ 12.00 J. Weidinger, Manayunk.. 2.65 J. Kozsány, Saratoga ..... 10.00
