Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-01-03 / 1196. szám
1942 január 3. BÉRMUNKÁS 7 oldal “Vajmi nagy szavat mondottatok ki. A család és a tulajdon lesz a világnak kettős mozgatója, melytől minden kéj s kin születni fog. És e két eszme nő majd szüntelen, amig belőle hon lesz és ipar, szülője minden nagynak és nemesnek és felfalója önön gyermekének.” Madách (U.S.) “Ember tragédiája.” Ez a halhatatlan müve Madáchinak, mely oly sok szép tarka meseszerüséget tartalmaz, de viszant olyan megrázó tragédiái fordulatokkal bővelkedik, hogy amig két ember él a mi világunkon, ezen jaj jaj és vigalommal borús bolygónkon, addig mindig aktuális lesz mert az egyik ember mindig azon töri a fejét, hogy tudná amazt jármába fogni... Igen, amióta a családi élet kialakult és megszerveződött törzsekbe, majd sokkal később nemzetekbe, mindig a család, vagy családoknak az intrikája, (cselszövése, ármánykodása) irányította az egész törzset, napjainkban az egész nemzetet. Itt az Egyesült Államokban, a világ leggazdagabb országában, a gépkorszakban tisztán látjuk és a bőrünkön tapasztaljuk, hogy itt is hatvan család uralja a százharmincöt millió lélek felett az élet-halál jogát. Ha akarják, hát élünk, s ha akarják hát égünk. Mert mi, ötven millió vagy több bérmunkás, mint a termelő hadsereg, annyira gyávák, hogy ne mondjam gonosz emberek vagyunk (nagy tisztelet azon kisszámú harcosoknak, akik ellenkezőleg, a rabszolgaság eltörléséért és az igazi emberi társadalomért, annak megvalósulásáért készek mindent elkövetni) Igen! Most már kimondom nyíltan, hogy nemcsak vezéreink, aminők Lewis, Green, Murray és a többi alvezérek, de a bérmunkások kilencven százaléka is gonosz velük együtt. Mert nem igaz az, hogy ma is még a munkások buták, (pláne az iparokban dolgozók) s nem tudnák mit kellene tenniök, hogy a bérrabszolgaság jármát ledobhassák magukról mindörökre. Kivéve Magyarország egyes vidékeit, lengyel, szláv és a balkán államok népeit, olyan képmutató raffináltak, mint a tanító mestereik, sőt sok esetben túltesznek mestereiken. Mindegyik harcol az életét is feláldozva, hogy jóléte, háza, divatos ruhája, autója a legjobb legyen. De csak egyedül magának! A többit, egye az ördög. Gondoskodjon ő is magáról ha tud, vagy nem tud. Korunk rabszolgaságának az egyedüli fentarjtói ti vagytok; ti csináljátok a billiókat a nagy tőkéseknek, ők a gyáva élhetetlen népség magukon sem tudnának segíteni, ha ti nem állná- tok sorba előttük, hogy ti megcsináljátok, bármit parancsoljanak is, még ha az az életbe kerülne is. A pénz szagára, mint legyek a cukorra szaladtok egymást gázolva el az utón, mig odaértek. Noha köztetek a legtöbb imádkozik s templomba Speed Up és a szervezkedés jár, s ott veri a mellét, hogy az énvétkem... Hátha van vétek a világon, nektek van, nagyon is sok. Ma, a gépkorszakban, amikor nem az embernek, az érző lénynek, de az érzéktelen anyagnak, vagyis a gépnek kellene a rabszolgának lenni, mégis ti miattatok, mi vagyunk az érző lények az emberek a rabszolgák rabszolgái a náluknál milliószor alacsonyabb képességű, hitvány alakoknak. Akik még ráadásul csak rúgnak rajtunk, ha elébük járunk panaszainkkal. A “hon és ipar” itt van már velünk, köztünk, gyalázatosán működik, megcsúfolására az emberi szellemnek: “Szülője minden nagynak és nemesnek, És felfalója önön gyermekének.” Ezt hajtják végre az iparokban a speed-up és más hajcsári rendszerekkel. Az apákban csirájában nyomorítják meg s ölik meg a majdan világra jövő fajunkat, a nemzetet, nemzedék- ről-nemzedékre. A katonai sorozásnál láttuk a szégyenteljes, nyomorúságos eredményt, hogy satnyul el fajunk s mily nyápic, hitvány dongáju fiaink nőnek fel ily kegyetlen zsarnoki bánásmóddal és élelmezéssel. Tudatosan, szándékosan nyo- morittatják meg az uj generációt, melynek fent kellene tartani az emberi fajt. így falja fel az ember önön gyermekét, a parancsolok, a kevesek pedig élvezik a nagyot és nemeset, a szépet, vagyis a jólétet és buja bőséges, kényelmes életet. A sok millió bérrabszolga pedig az ő sunya szolgai észjárásával egymást tapossa szét, ahelyet, hogy zsarnokait semmisítené meg. ötvenmillió bérrabszolga s az ötvenmillióból a legjobb esetben tízmillió, ha megvan szervezve. Ez a tízmillió is úgy, s olyan szervezetekben van, melyekben nem ő rendelkezik sorsa felett a munkamezején, hanem basák, Hitlerek zsarnoki uralma, parancsa alatt nyögnek Egyébb joguk, mint a munkán speed-up-on dolgozni inasza- kadtáig nincs és fizetni a havi járulékokat és egyébb illetékeket, melyeket amikor és ameny- nyit tetszik a vezér uraknak kivetni, hát csak kivetik, mint a halász a hálóját a vízben s fogja a sok halat, ők pedig a sok pénzt, melyből fejedelmi életet tudnak élni. Az IWW ipari szervezete az még nem kell a munkásság nagyrészének. Nem! Attól félnek, mint féltek a szabadságtól a polgárháborúban a szerencsétlen néger rabszolgák a gardáik, az elnyomóik oldalán harcoltak a felszabadítóik ellen. “Mi lesz velünk, ha gazdáink ellöknek maguktól, éhen veszünk” — mondották. Sajnos utódaik, a fehér bérrabszolgák is igy gondolkodnak és igy tesznek. Mert félnek, hogy gazda és hajcsár nélkül éhen vesznek el, az élhetetlenek. Az IWW ipari szervezetben az építés nem a tetőnél kezdődik és folytatódik lefelé az alapzatig, hanem mint kell annak lennie az alulról felfelé, vagyis a fundamentumról felfelé a tetőig. A munkásság, a dolgozók, az az mink a munka vértanúi kell, hogy építsük a magunk szervezeteit s nem holmi Green, Murray, Lewis és más hasonló éhenkórász, dologkerülő, diktá- torságra vágyódok csinálják a szervezeteket nekünk, melyekben nekünk mukkanni sem szabad, csak fizetni. Az IWW-ban a belépési dijak is alacsonyak, úgyszintén a havi járulékok is. Úgy hogy minden bérmunkás tagja lehessen. A tisztviselőknek is mint aminők : szervezők, titkárok, szerkesztők, irók, s más szükséges alkalmazottaknak, olyan fizetéseik vannak, mint amilyen egy átlagos munkásnak van abban az iparban. Mert a mi célunk a felszabadulás a bérrabszolgaság járma alól, s nem .a vezérek felhizlalása, meggazdagodása a mi zsírunkon. Mindenkié legyen minden és senkié se legyen semmi! Ezt mi úgy értjük, hogy semmiféle ingatlan, minők a föld, erdő, tenger, folyó, vasút, bánya, gyár, gépek, stb. köztulajdon legyen, az az a társadalomé. S mindenkinek kell dolgoznia tehetsége szerint, szellemi vagy fizikai munkát pár órát naponta. Itt majd lehetnek eltérések és felváltások, gyári, mezei stb. munkák között, de ezek majd akkor elintéződnek; előbb szervezkednünk kell az iparok fejlődésével párhuzamosan és a bérrendszert kell először eltennünk a lábunk alól, a kőbalta és bronzszerszámok mellé a múzeumba. Természetesen mindenkinek az ő személyes tárgyai nem érinttetnek, minők a bútorok, autó, saját ház és igy tovább. Vallását sem bántjuk senkiét, úgy imádkozhat, úgy végezheti szertartását, amint jól esik neki amig ezzel másoknak nem árt, más szóval az összességnek nem árt véle szándékosan. Mi tudjuk azt, hogy ha a kultúra (tudományosság, tudás) asztaláról fog tudni étkezni, hát a vallását szépen a szélnek ereszti később, mint ezt mi is tettük ezelőtt. 'Tudjuk a történelemből is, de meg a mai időkben is a szemünk előtt csinálják a bukfenceket, vissza rántani, vinni s eltiporni a tudományt s a népeket visszavinni a sötét középkorba, amikor égethették máglyán az embereket, akik nekik nem tetszettek, ők soha a kis ujjúkat sem mozdították a mun káért vagy a tudományért. Ellenkezőleg, ellenök voltak, segítettek a zsarnoki uralomnak a rabszolgaság minden árnyalatában, minden korokban azt fenntartani s még elviselhetetlenebbé tenni. Most nem mondhatjátok, mint azelőtt “hisz nem engedi a törvény, hogy szervezkedjünk.” Most engedi, sőt bizonyos mértékig elősegíti s védi azt. Csak a ti gyávaságtokon, szükkeblüségteken és szívtelen önzőségteken múlik az egész visszamaradottságunk, hogy úgy bánhatnak velünk, ahogy akarnak a rabszol- ’ ga tartóink, mivel látják, hogy milyen összeférhetetlenek vagyunk mi, mint valami csúnya állatcsorda. Kedves Munkástársaim és Munkástársnőim, ti robotosok, hát nem kell nektek az IWW ipari szervezetbe való szervezkedés?! Ugye nem kell! Nohát jó! Majd ti kárpótolva lesztek fönt az égben, ott kapjátok a túrós palacsintát az itteni száraz kenyérért cserébe, noha arról annyit sem tudtok a ti od- vasfejü tanítóitokkal együtt, mint nem tud bármely farmer tehénnek a bornyuja. Hagyjátok e földi meny országot a megnyomoritóitoknak, a kínzóitoknak. Nektek jó a gyár, a bánya s más testet-lel- ket ölő, pusztító munkahely is, melyek az igazi poklai a földi 1 embernek: ennek az elnyomori- j tott balek-nek. “ÁLLAMIGAZGATó” HORVÁTORSZÁGBAN Zágrábban egy csomó uj rendelet jelent meg, amely azt mutatja, hogy Croatia, az olaszok legújabb báb-országa valójában a német nácik gyarmatává lett. A rendeletek olyan előjogokat adnak a német kisebbségnek, amelyek az olasz es horvát törvényeket egyenesen kigunyol- ják. Az egyik rendelet a horvátországi német kisebbség vezetőjét “államigazgató” névvel a kormány tagjává teszi és ez a “Staatsdirektor” senkinek sem felelős csak Pavelitschnek, a névleges államfőnek. Egy második rendelet a németeket elsőrangú állampolgárokká teszi meg és különleges előnyöket biztosit nekik. Ahol húsz százaléknál több a német, ott a német nyelvet második hivatalos nyelvként kell használni. Az uc- canevek németül és horvátul írandók ki. A Staatsdirektor annyi német iskola létesítését rendelheti el, amennyit jónak lát. A németek minden alkalommal saját nemzeti zászlójukat használják s minden tekintetben önkormányzatra jogosultak. Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadseregébe? az építő gárdába BEFIZETTEK 1941—42-RE Hering Pál, Buffalo......... 2.50 Hering Pálné, Buffalo..... 2.50 E. J. Havel, Garfield....... 6.00 J. Kollár, Cleveland....... 3.00 St. Bukovszky, Ciceho.... 2.50 Paul Pika, Chicago......... 8.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Lefkovits, Cleveland.... 2.00 M. Stefánkó, New York ... 6.00 J. Vizi, Akron......... 10.00 J. Deák, Akron................. 1.00 J. Farkas, Akron .... 11.00 E. Szigeti, New York...... 1.00 J. Pataky, Brooklyn....... 8.00 J. Duschek, Nutley......... 12.00 M. Vlasits, New York.... 2.00 M. Danka, Cleveland .... 5.00 A. Molnár, Cleveland....... 4.00 J. Weidinger, Manayunk.. 2.65 J. Kozsány, Saratoga ..... 10.00
