Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-02-07 / 1201. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1942 február 7. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ........................$2.00 ~>ne Year ...........................$2.00 Félévre ............................ 1-00 Six Months ...................... 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Single Copy ............... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ................ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. 0. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. mintha azt várnánk, hogy majd összefogdossák őket és mint az emberi élettel sáfárkodókat megbüntessék, mint ahogyan megérdemelnék, hanem inkább azt akarjuk kimutatni, hogy A PROFITRA VALÓ TERMELÉS, ÚGY BÉKE, MINT A HÁBORÚ IDEJÉN CSÚNYA, A NÉPMILLIÓK SZÁMÁRA NAGY KÁROKAT OKOZÓ VISSZAÉLÉSEKET EREDMÉNYEZ. Mi tehát nem a háborús milliomosok kiirtását akarjuk, mert hiszen az egyik raj után jönne mindjárt a másik, hanem HIRDETJÜK, HOGY A MUNKÁSSÁG SZERVEZKEDJEN IPARILAG, MINT AZT AZ IWW TANÍTJA, VEGYE ÁT AZ IPAROK IRÁNYÍTÁSÁT ÉS A PROFITÉRT VALÓ TERMELÉST CSERÉLJE FEL A HASZNÁLATRA VALÓ TERMELÉSSEL. Csak ezt az egy módol ismerjük a háborús milliomosok gyökeres kiirtására. __ Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, ____ Ohio under the Act of March, 3, 1879.___________ Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Háborús milliomosok (gb) A Bérmunkás olvasói talán már meg is unják, hogy vezércikkeinkben oly sokszor olvasnak a háborús profitról. Mert mi már hónapokkal ezelőtt rámutattunk, hogy a fegyverkezést, — és igy általában a háborút, az amerikai nagytőkések milliók meg billiók harácsolására használják fel. Nem dicsekedni akarunk most azzal, hogy hónapok óta állandóan rámutattunk erre a tényre, amit az amerikai nagy világlapok csak most vettek észre és kezdik nagy óvatossággal szellőztetni. Nem kellett semmi különös tehetség a határtalan nagy profitharácsolás meglátásához, csak néha-néha bele kellett nézni a lapok financiális rovataiba, ahol megírták, hogy ez, vagy az a részvénytársaság milyen uj, eddig soha el nem ért magas osztalékot fizetett ki a részvények boldog tulajdonosainak. De mint Roosevelt elnök mondotta az utolsó elnök választások idején, a nagy lapok politikai szerkesztői nem veszik figyelembe pénzügyi szerkesztőik jelentéseit. Most hozzátehetjük, HOGY NEM VESZIK FIGYELEMBE, MERT NEM IS AKARJÁK. Másszóval a nagytőke érdekeit oly hiven szolgáló amerikai sajtó szerette volna elhallgatni, hogy az amerikai iparbárók a háborút csak profitszerző alkalomnak tartják és a háborús milliomosok gomba módra szaporodnak. Mi kötelességünknek tartottuk, hogy állandóan rámutassunk a dollár-hazafiakra, akiket most a kongresszusi vizsgáló bizottság pellengérezett ki és igy a lapoknak is említést kell tenni róluk. De akadtak olyan szenátorok és képviselők, akik a kongresszus mindkét házában követelik a háborús profit korlátozását ,amit évekkel ezelőtt már megígértek, de soha nem teljesítettek. Warren R. Austin, vermonti szenátor neveket, és pontos számadatokat sorolt fel, amiből fogalmat nyerhetünk a profit harácsolásáról. De egyben azt is bejelentette, hogy az ily kapzsi cégek meghamisítják a könyveiket a valódi profit eltagadá- sára. Felemlített egy céget, amelyik 20 percentes profitot harácsolt, de a könyveket úgy hamisította meg, hogy csak hat percentet mutassanak. A Brewster Aeronautical Corporation pedig, amikor rajtafogták, hogy 18 percent hasznot csinált, sietett kijelenteni, hogy a könyvek újbóli átvizsgálásánál olyan hibákat találtak, amely azt mutatja, hogy NAGY VESZTESÉGRE DOLGOZTAK. Talán ebből a veszteségből fizették a nagy osztalékot? A valóság az, HOGY A ROOSEVELT ADMINISZTRÁCIÓNAK NEM VOLT BÁTORSÁGA A PROFIT MEGTÁMADÁSÁRA. Nem volt bátorsága, mert félt, hogy azzal kihívja maga ellen az összes tőkések szervezett ellenállását, nemcsak a népjóléti intézkedések, de minden téren, beleértve a külügyeket is. VAGYIS TARTHATTAK ATTÓL, HOGY AZ AMERIKAI TŐKÉSEK, HA NEM KAPNAK ELÉG MAGAS PROFITOT, NYÍLTAN HITLER MELLÉ SZEGŐDNEK. De van egy másik ok is. A második, világháború kitörésével és a védelmi iparok fejlesztésével a New Deal adminisztráció személyzete óriási arányban szaporodott. Az eredeti latainerok (egyetemi tanárok, ügyvédek, újságírók, stb.) mellett mind nagyobb számban kerültek be a pénzügyi, ‘ipáéi és kereskedelmi házak képviselői, mint szakemberek, akik vagy ÖNMAGUK vagy CSALÁDTAGJAIK RÉSZVÉNYTULAJDONOSOK ÉS IGY A HÁBORÚS PROFITBÓL SZEMÉLYESEN IS RÉSZT KAPNAK. Ezeknek a befolyása hallgattatta el a profit ellenes kijelentéseket. Mi jól tudjuk, hogy a háborús profitot nem lehet megszüntetni addig, amig a termelésben az igazi hajtóerő maga a profit. Még eddig minden háború megteremtette a maga háborús milliomosait, igy nem lesz belőlük hiány most sem. Nem is azért mutatunk rájuk olyan kitartóan hosszú hónapok óta, AZ IDEGENEK MUNKAJOGA ÉRDEKÉBEN Robert P. Patterson, hadügyi államtitkár, csatlakozott ahhoz az előkelő listához, amelyen azok szerepelnek, akik a munkaadóktól követelik, hogy ne tagadják meg az idegenektől a munkához való jogot, csak azért, mert idegenek. Mr. Patterson a sajtó-irodája utján a következőképeft nyilatkozott : “A nem-polgároknak, idegen születésük miatt a magánipari alkalmazásból való kizárása, amerikaiatlan és hadi készülődésünkre káros gyakorlat.” “Az idegeneknek túlnyomó többsége hü ehhez az országhoz és mindent el akar követni, hogy a 'háború megnyeréséhez segédkezet nyújtson. Az igazságügyi minisztérium szerint mindössze 3000 volt olyan az öt millió idegenből, hogy őrizetbe kellett venni őket.” “Az ártatlan idegeneknek üldözése a zsarnokuralmak szokása és Amerikában nem tűrj ük. Mi több, amikor minden munkásra minden gépnél szükségünk van, önmagunk ellen vétkezünk, ha alaptalan gyanúból megtagadjuk egy embertől a munkát.” “Csak titkos hadi-szerződéseknél kötelesek a munkaadók — a törvény értelmében — engedélyt kapni arra, hogy idegeneket alkalmazzanak.” VASÁRNAP ELŐRE TOLJÁK AZ ÓRÁKAT AZ EGÉSZ ORSZÁGBAN I --------A kongresszus megszavazta és az elnök aláírta azt a javaslatot, hogy a háború tartama alatt úgynevezett napfény megtakarítás céljából az egész ország területén a termelés egy órával előbb történjen. A rendelet értelmében, most vasárnap, február 8-án, hajnalban kell az órát egy órával előre tolni. HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓ MACS A Y ÉKNÁL Nagyszerűen sikerült meglepetésben részesitették a detroiti munkáátársak és munkástársnők január 25-én Mácsay munkástársékat a 25 évvel ezelőtt Clevelandban kötött házassági évfordulójuk alkalmából és a három legény fiuk pedig 25 szál rózsából készült csokrot adtak át szüleiknek és a helyi rádió utján szép dallal köszöntötték őket. Együttesen pedig a munkás- társnők ajándékot adtak át az ünnepeiteknek és nem feledkeztek meg a Bérmunkásról sem. A fen maradt összeget Mácsay munkástársék kiég észitették, melyről itt mellékeljük az utalványt. Mind azok, akik megjelentek az ünnepélyen jól érezték magukat és a késő órákig együtt maradtak. Még sok évfordulót kívánunk a Munkástárséknak. Tudósitó. ELV1NYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, ami; éhség és nélkülözés találhatóba dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. iák akikbó'l a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett :“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót irj ik a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az ui társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. "Szervezés17 — "Nevelés11 — "Felszabadulás" Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága
