Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-02-07 / 1201. szám
1942 február 7. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNELKÜL . CS. . .Ő MEGJEGYZÉSEI B1RINYI NYOMÁBAN Közröhelyt okozott annak idején amikor már hónapok óta folyt a háború, amikor a zavart elmélyü Birinyi jogilag “bebizonyította”, hogy tulajdonképen nincs is háború, mert igaz, hogy Anglia és Franciaország háborút üzent Németországnak, de miután Hitler nem viszonozta az üzenetet, igy nincs is háború. Most az amerikai magyar lapok helyezkednek erre az álláspontra, mondván: Igaz, hogy a magyar kormány Hitler parancsára hadat üzent Amerikának, miután azonban Amerika nem viszonozta ezt, igy nem is áll fen hadiállapot. Hogy ez miért van igy, azt a szerkesztő urak a következő képen magyarázzák: “ Az Egyesült Államok, melynek az Elnöktől kezdve minden vezető férfia, politikusa és lapja a legnagyobb elismeréssel és rokonszenvvel nyilatkozik Magyarországról, hogy akarata ellen sodródott a háborúba és meg állapítják, hogy hasonló körülmények közt Amerika se tehetne mást, éppen ezért még a hadüzenetet nem viszonozta Washington.” Azonkívül az a bizonyos 8 pont, amit az elnök Churchill- el annak idején megállapított, azt jelenti, hogy a háború után Magyarország vissza kapja a régi háború előtti határait és olyan kormányzatot létesíthet amilyet akar. A “hazaárulás” bűnét magamra véve, meg kell, hogy állapítsam azt, hogy a fenti állításokban csak egyetlen egy tény van, még pedig az, hogy a kongresszustól az elnök nem kérte azt, hogy üzenjen hadat Magyarországnak, de azt ravaszul elhallgatják,hogy ugyanigy nem üzent hadat Romániának, Bulgáriának, Szlovákiának, Albániának, Horvátországnak se és valószínű, hogy mindezek Himlerjei, szintén A m e r i k a nagyrabecsülésére magyarázzák ezt. Hát kérem, sem az elnök, sem a politikai fórumok, sem a lapok, nem fejezték ki a rokon- szenvüket és nagyrabecsülésüket Horthyék iránt, hanem Amerika szoros szövetségesének Angliának a mini szter- elnöke Hitler sakályainak nevezte ezeket a kormányokat és például a Cleveland Plain Dealer Magyarországot a hadüzenete alkalmából a Quislingek nemzetének nevezte a vezércikkében. Éppen ilyen bolonditás az is, mintha a demokratikus hatalmak célkitűzése a Nagy Magyar ország vissza állítása lenne. Az igaz, hogy az elnök és a hivatalos faktorok a legnagyobb elismeréssel és rokonszenvvel nyilatkoztak Szerbiáról, ahol még ma is erős harcok folynak, úgyszintén a szabotáló Csehekről, tehát nagy adag szemtelenség kell ahoz, hogy az olvasókkal azt akarják elhitetni,hogy Amerika azzal fogja büntetni a szövetségeseit, hogy elveszi a 25 év előtt jogtalanul szerzett területeiket. Ezt minden világos agyú ember jól tudja, valamint azt is, hogy a porosz junkerizmussal egyenlően veszedelmes a magyar gentryizmus is. Ezt látták meg nagyon helyesen Károlyi- Vámbéry-féle polgári demokraták és szocialisták és azért nem szentistváni határokat emlegetnek, hanem őszintén megmondják, hogy a magyar uralkodó osztály rettenetes bűnei és gazságai a magyar nép és az emberiség ellen, Magyarországnak a fenmaradását is veszélyezteti és ezért a magyar nép jövője érdekében, csak a körülötte élő, Hitlerrel szemben álló népekkel való őszinte kibékülés, a szentistváni határok feladása, a dunai szövetség megteremtése, amelyben elvesznek a határok fontossága^ adja meg a lehetőséget annak, hogy Magyarország fenmaradhasson, de ennek az előfeltétele a magyar félfeudális uralomnak az eltörlése, a magyar munkás és földmivesek uralomra jutása. Ezért a nyílt és egyetlen lehetséges állásfoglalásért haza- árulózzák le őket nemcsak a Horthyék köldökzsinórján élő szerkesztők, de egypár baloldali polgári radikális és szocialista is, akik ezért cseh zsoldosoknak nevezik őket. ők most is revizionistát nem gondolván arra hogy HorHiyék csak azért, vagy legalább is nagyrészt azért kerülhettek uralomra, mert nem voltak hajlandók Károlyiék a Trianont aláirni.Egy ilyen nagy Magyarországért való kiállás ugyan elütné a baloldalt az uralomra jutástól, de ez nem jelentene mást, mint azt, hogy Horthyék vagy Eckhardték aláírnának újra mindent, csak hogy uralmon maradhassanak és a magyar népet igába tarthassák. Mi, akik a népek felszabadításáért az országhatárok megszüntetéséért harcolunk, a célunkhoz való közeledést látunk minden olyan akcióba, amely a népeket egymáshoz közelebb hozza. A PROFITÖRÖK Maga a polgári sajtó is megriadt attól a hatástól, amelyet a hadiszer gyárosoknak a nágy háborús profitjának a kimutatása okozott. Most simítani igyekeznek, hogy egyik orderen nagyobb haszon, mig a másikra pedig ráfizetnek. De erre az állításra alaposan rácáfolnak az évi kimutatások, amelyek szerint a nagy vállalatok 1941-es haszna 10 százaléktól 140 százalékig emelkedtek az 1940-es nem megvetendő profit fölé. Egyetlen olyan hadiszer gyár sincs, amelynek a profitja 1941- ben kisebb lett volna, mint az előző 1940-ben. Pedig azok, akik a gyárakban dolgoznak és világosan gondolkoznak, azok látják azt, hogy a gyárak mindent elkövetnek, hogy a profit kimutatásuk alacsonyabb legyen, nem úgy, hogy a munkásaiknak nagyobb fizetést adnak. Nem az előre látó kapitalisták ezt nem teszik, hanem a beruházásokra költik el a pénzt. Uj gépeket állítanak be (azon kívül, amit az államtól kapnak). Modernizálják, javitassák a meglevőket. Uj világítási szisztemeket vezetnek be, általában javítják az épületeket, mindent most, hogy igy a haszon meg legyen, de a kimutatásba minél kisebb profit szerepeljen. Naiv elgondolása volt a jóhiszemű államférfiaknak, amikor azt hitték, hogy a háborúból kilehet zárni a profitot, addig amig a rendszer a profiton épül fel. Már pedig a munkásosztálynak nem közönbös az, hogy milyen profitot csinál a gyáros a közpénzből, mert minél nagyobb a profit, annál többet kell a munkásnak is fizetni adóba közvetve, vagy közvetlenül. Ha a kormányzat ezt a háborút meg akarja nyerni, ha a Hitler- izmust tényleg elakarja pusztítani, akkor elérkezett a 12-ik órája annak, hogy le csapjon a profitra. Az a próbálkozás, hogy a profit csinálást maximálja, nem célhoz vezető, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy akkor szabotál és kijátsza a törvényt. Egyetlen mód van arra, hogy itt eredményesen lehessen operálni, ha a kormány lefoglalja az összes hadiüzemeket és azokat az üzemekben dolgozó mérnökök és riiunkások által irányitatja. Csakis igy érheti el a termelés maximumát és a vérből való profit megszüntetését. HM! Kudlik mester be van ijedve és a garázdálkodási területén az A Munkás-ban azt Írja, hogy az “anarcho szindikalisták valószínű fizikai támadásra készülődnek.” Hát ez a szokott hazugság sorozat, amelynek csak annyi alapja van, hogy ez az alak érzi azt, hogy azt a sok szemtelen hazugságot és durva denunciálást, amit velünk és a volt elvtársaival szemben elkövetett ő és egy pár végbél csö- kevénye, csak is egy pár jól irányzott pofonnal lehetne méltányolni. De ő azt nem érti, viszont meg, hogy akitől joggal fél, azok sokkal jobb Ízlésű emberek, mintsem, hogy a kezüket Kudlikokkal piszkolják be, bármennyire is viszked az embernek a tenyere. BÉKÉT! Az amerikai munkás uniókat “elvi” okokból szétszakították a vezérek. A rettenetes hatalom vágytól hajtott John L. Lewis átvette az IWW által 30 éven keresztül hirdetett Ipari Unió jelszavát, amelyet már a nagy tömegek megértettek és akartak. De természetesen Lewis a modern, az amerikai ipari fejlődésnek megfelelő ipari unioniz- musnak csak a torzképét csinálta meg. De kétségtelenül hatalmas eredményeket ért el a CIO, viszont erősödött az AFL is. Az is kétségtelen, hogy a törvény által biztosított szervezkedési jog, a háború okozta jó munka viszonyok még nagyobb lehetőségeket adtak volna, ha a két szervezet erejének jó részét nem az egymás elleni harc kötötte volna le. Ezek a harcok úgy a munkásosztályban, mint a közvéleményben nagy vissza hatást keltettek és egységesen nyilvánult meg az óhaj, hogy a két nagy szrevezet egyesüljön. De minden ilyen próbálkozás meghiúsult a fővezérek, Lewis és Green ellenállásán. így érthetően óriási meglepetést okozott az, hogy Lewis a közel múltban felhívással fordult a két szervezet elnökéhez, hogy teremtsék meg a munkás- mozgalom egységét. Nekünk nagyon gyanús volt Lewisnek ez az ajánlata és amint kitűnt a cél az volt, hogy ledöfje Mur- rayt a CIO elnökét, aki nem volt hajlandó a helyét átadni. Lewis- nak a terve szerint Green élete végéig 20 ezer dollár évi nyugdijat kapott volna, Murray tit- kár-pénztárnok lett volna, mig az egyesitett szervezet elnöke Meany, egy szürke bürokrata lett volna, akit azután Lewis, mint első alelnök követett volna az elnöki székbe. Ezt a tervet nem csak a CIO elnöke és a szervezett munkások felháborodása buktatta meg, hanem az elnök is ellenezte az ilyen egységet, mert nem bízott a reakciós Lewisben. Bármennyire is ismerjük a két szervezet értékét, mégis bízva a tagság lassú, de látható fejlődésébe, a munkásosztály szempontjából óriási fontosságú lenne az, hogy egy 10-12 millió tagsággal rendelkező munkás szervezet legyen a mai súlyos időkben, amely egyrészt szemben állna a reakció munkás ellenes törekvéseivel, hátvédet adna az adminisztrációnak a kapitalizmus túlkapásait korlátozó tervezetnek és főleg ott lenne a békekötés idején, mert a munkásosztály • szervezett erejétől fog függeni az, hogy Roosevelt-Churchill által ígért uj világ milyen lesz. A háború elején vagyunk még, a vége beláthatatlanul messze van. Még csak ezután jönnek a súlyos megpróbáltatások a munkásosztályra, amely megpróbáltatások megfogják edzeni, harcra késszé fogják tenni a legnagyobb áldozatokat hozó osztályt, úgy annyira, hogy talán képes lesz arra, hogy döntően „szóljon bele abba, hogy a náci dögvész pusztulása után ne egy uj fajta fascizmus, hanem a munkásosztály tényleges “Uj Világa” legyen. Mire az életből vizsgáztunk, semmit sem tudunk. Betyárságnak kell, hogy ta- nujelét adja, kire rámodják, hogy: apja fia. Férfiak szerint az asszonyok mind egyformák s mégis egyre- másra váltogatnák. az építő gardaba BEFIZETTEK 1941—42-RE Hering Pál, Buffalo...... 2.50 Hering Pálné, Buffalo..... 2.50 E. J. Havel, Garfield....... 6.00 J. Kollár, Cleveland:...... 6.00 J. Geréb, Cleveland......... 1.00 St. Bukovszky, Ciceho.... 2.50 Paul Pika, Chicago......... 8.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Lefkovits, Cleveland. .. 2.00 M. Stefánkó, New York.... 6.00 J. Vizi, Akron......... 10.00 J. Deák, Akron................. 1.00 J. Farkas, Akron........... 12.00 E. Szigeti, New York..... 1.00 J. Pataky, Brooklyn....... 8.00 J. Duschek, Nutley......... 12.00 M. Vlasits, New York.... 2.00 M. Danka, Cleveland .... 5,00 A. Molnár, Cleveland.... 4.00 J. Weidinger, Manayunk.. 2.65 J. Kozsány, Saratoga ..... 10.00
