Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-05-23 / 1216. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1942 május 23. Károlyi Mihály üzenete KÁROLYI MIHÁLY NYÍLT LEVELE AZ AMERIKAI MAGYARSÁGHOZ. IRÁNYELVEKET SZAB MEG MAGYARORSZÁG ÚJJÁÉPÍTÉSÉRE. NEM HISZ A KAPITALISTA TERMELÉS JÖVŐJÉBEN. (Károlyi Mihály, az első Magyar Népköztársaság volt elnöke Jászi Oszkárhoz intézett nyílt levelében ismerteti azon irányelveket, ajnelyek szerinte lehetővé tennék az uj Magyarország felépítését és biztosítanák fenmaradását. Ezen irányelveket öt pontban foglalja össze és azok támogatására fontos és ésszerű érveket sorol fel. Anélkül, hogy a Károlyi mozgalmat magunkévá tennénk, ismertetjük olvasóinkkal ezt a nyílt levelet és az abban kifejezésre juttatott programot, mert úgy tartjuk, hogy a jövő Magyarország kialakulására nagy fontossággal bir. Másrészről igen sok olyan megállapítást tartalmaz, amelyeket mi nem évek, de évtizedek óta hirdetünk; mint például a magyar uralkodó osztály gazságait, a nemzeti kérdés mesterséges kiélesitését az uralkodó osztályok javára, a kapitalista termelésben rejlő ellentéteket, amelyek ezt a terjnelési rendszert halálra ítélték; a tervezett gazdasági termelést, amire, — habár más formában az IWW is törekszik és végre, mint mi már számos Ízben tettük, úgy Károlyi is rámutat azon áldemokratákra, akik csak a kényszer hatása alatt lettek demokratákká,■ de hátba támadják a haladás híveit, mihelyt alkalom kínálkozik rá. Éppen azért megállapíthatjuk, hogy nem mi tartunk Károlyi után, hanem éppen ellenkezőleg, Károlyi fejlődött annyira, hogy közelebb jutott a haladó munkásság felfogásához. — Szerk.) (Folytatás) NEM HISZ A KAPITALIZMUSBAN Eddig szándékosan csak a dunai konfederációról beszéltem arról, ami minket a legközelebb érint.Természetesen én az egész európai konfederációt tartom szükségesnek, mert a kis államok federáeióba foglalt csoportja mellé kell, hogy a latinok, szlávok és németek nagy csoportjai is felsorakozzanak. A kapitalista alapon álló föderativ Európa élteképességé- ben azonban nem hiszek. A kapitalizmus, mely a versenyre van alapítva, kizár minden egészséges federációs lehetőséget. Ezért volt a népszövetség is egy korcsszülött, melyet a ri- valitások a rövid 20 év alatt játszva tettek tönkre.. Ha a Wilsoni népszövetség nem sikerült, akkor mennyivel kevésbbé valószinü, hogy egy szorosabb szövetkezés — a fe- deráció — sikerüljön a régi alapon. A Liga nem azért bukott meg mintha paragrafusokba fektetett alkotmányra hibásan lett volna fogalmazva, hanem azért, mert a versenyre beállított népek nem alkothatnak egy szövetséget. Ha pedig a dunai fe- derációt, csak mint egy kibővített kis-antantot képzeljük el, úgy ez még kevésbbé volna tartós megoldás. Akik azt hiszik, hogy elég csak a kis államokat egy igazságosabb határrendezéssel egy kalap alá hozni, azok valójában illúziókban ringatják magukat, mert már olyan határrendezést, mely mindegyiknek megfelelne, elképzelni sem lehet. A népszövetség 20 év alatt ahelyett, hogy közelebb hozta volna egymáshoz a népeket, ellenkezőleg még eltávolította őket. Legveszedelmesebb hatása volt, hogy narkotizálta a közvéleményt és az emberekkel elhitette, hogy már puszta létezésével garantálhatja a békét. A Kellog-paktum is elhitette, hogy a háború törvényen kívül helyezésével már tényleg gátat is emelnek a háború ellen. Pedig hát ha az ajtómra kiírnám, hogy tilos betörni, ugyebár nem valószinü, hogy a betörők erre sarkon fordulnának. Az ilyen dajkamesék csak arra voltak alkalmasak, hogy e köd- fátyolok mögött a fegyverkezést a maximumra fokozzák. Nemcsak azokat segítette, akik a fasizmus ellen fegyverkeztek, ditani. Hagyni kell őket a saját piszkukba fulladni, amelyet elősegít Himler-Darago féle barátság. Megjegyzés: Lapunk egyetlen olvasója sem olyannak ismeri írásai után a rovatvezetőt, aki az általa ajánlott szerrel mondana le a 35 évig munkásintézményként kezelt testületről, hogy azt a munkások kezéből a reakció vegye ki. A Szövetség öndutatos munkás tagjai sem négy évvel ezelőtt, sem ma és sohasem fognak abba bele nyugodni. — Szerk. “IGAZSÁG” A fenti névvel egy lapocska kért a napokban bebocsájtást hozzánk. Én; aki figyelemmel kisérem az amerikai magyar sajtót, tehát nem vagyok elkényeztetve, még az én edzett gyomrom is felfordult, mikor azt a kis hazug, piszkos, végig denunciáló szemetet a kezembe vettem. Az ember szégyenli azt, hogy ilyen módon lehet meg- gyaíázni az ártatlan papirost, amint azt ez a nyomtatvány teszi. Budapesten jelent meg egy- időben egy hasonló “irányú” lap, amelynek a neve “Korbács” volt. A szerkesztője Garai Manó, akit egyszerűen Zsarai Ma- nó-nak hívták, mert az egész vállalkozásnak a célja az volt, hogy embereket és intézményeket megzsaroljon, amit ad^ dig folytatott, amig zsarolásait meg nem unták és hűvösre nem helyezték. Ilyen jövőnek látjuk elébe nézni az “Igazság” nagy nevű szerkesztő-kiadóját is. de a nácik'fegyverkezését is lehetővé tette, mert hisz ez is zsíros üzletnek kínálkozott. Elég volt a népbutitásból. Elég volt a humanitásos pacifista közhelyekből. A mostani háború után ne építsünk békegalambokkal ékesített palotát a Genfi tó mellé, hanem alkossuk meg saját magunknak azt az uj Európát, melyből egyedül a népeknek, nem pedig a fegv- verszállitóknak jut a profit. Mi nem akarunk a diplomaták részére dobogókat emelni, hogy ott nagy ambíciójukat és kis intrikájukat kielégíthessék, le mi valójában a népek részére kívánjuk a békét biztosítani. Az európai uj közösség felépítésénél számolnunk kell az etnográfia, geográfia és gazdasági tényekkel és arra kell törekedni, hogy a felépülő' uj közösség valóban életképes legyen. Ez okból bármennyire is kívánatos volna, hogy Európa saját erejére támaszkodva építhesse fel az uj modern otthonát, e sokat szenvedett földrész nem nélkülözheti az Angol birodalom és a hatalmas Amerika hathatós segítségét. Ilyenformán kapcsolódik be az európai közösség érdeke a nagy angolszász-közösség érdekkörébe, — melyet a legújabb események a szovjet szövetséggel még hatal-| masabbá tettek — és igy e nagy csoportok egyesült dolgozóiknak feladata oda hatni, hogy a közös munka a szociális igazságok alapján hajtassák végre, mentesen minden reakciós befolyástól. A BIRTOKREFORM “Last but not least” beszéljünk a magyar földbirtokreformról. Ha hazatérünk, egy újabb hatalmasabb kápolnai földosztással kell kezdenünk. Nem a majorátusok által átengedett szikes, földet fogjuk kiosztani, hanem a grófok, püspökök és vitézzé ütött gentryk zsíros fekete földjét. De nemcsak földet kell adni, de adjunk hozzávaló eszközöket is, hogy azt mivelhessék. Nagy termelő szövetkezeteket is fogunk létesíteni, hogy a földet ne faekével és kapával, de modern traktorokkal és arató-cséplő gépekkel lehessen megművelni. Nagyszabású öntöző müvekkel leküzd- jük majd a szárazságot és fokozzuk a termelést. Hisz minden lehetséges lesz abban a pillanatban, mikor liqvidáltuk az úri Magyarországot, mert a felszabadult magyar munka és a könnyen hozzférhető nyersanyagok lehetővé fogják tenni, hogy a dolgozók maguknak és ne mások profitjáért termeljenek. Mikor a parasztságot földhöz juttatjuk, hogy saját hasznára termelhessen, ugyanakkor az ipari munkásság helyzetét annyira emelni kell, hogy kereseti lehetősége a maximumra fokozódjék. Természetesen' e nagy gazdasági átszervezés csak úgy lesz lehetséges, ha a profit lehetőségét fokozatosan a minimumra szállítjuk le. A szocialista pártok az utolsó 25 év alatt tagadhatatlanul szá- rfíos hibát követték el és gyakran tévedtek. Legnagyobb hiba a testvérharc volt, de épről most, mikor az orosz nép hősi > sen verekszik a fasizmus ellen s igy a kivánt és 1939 óta nélkülözött egységfront helyreállt, I nem akarok beszélni. ! Hive vagyok és voltam az egységfrontnak, de nemcsak a munkás-egységfront n a k, hanem minden progresszív gondolkodású egyén egységfrontjának, úgy ahogy az számos kongresszuson a mostani háború előtt (utoljára 1939 májusában Párisban) kifejezésre jutott. Szerintem csakis a dolgos parasztsággal, az ipari munkássággal, a progresszív polgársággal, valamint a letört és dolgos útra tért középosztállyal egyetemben alkotott egységfrontnak lehet döntő sikere. Mielőtt folytatnám, tisztázni akarom a demokrácia kifejezés értelmezését. Mostanában nagyon divatos demokratának lenni. Boldog-boldogtalan veri a mellét, sőt a legreakciósabb elemek is azt állítják magukról, hogy ők demokraták. Az ilyen trójai falovakba bujt 5-ik ko- lumnistáknak nem szabad be- dülni. Ezeknek a demokrácia hangoztatása csak paizs, melyet a szociálizmus ellen használnak akárcsak az előző világháború után, mikor a generálisok is felcsaptak pacifistáknak. Én komolyan küzdők a demokráciáért, mert azt tekintem a leghatásosabb eszköznek a fasizmus ellen és azt hiszem, hogy ezen az utón lehet a leghamarabb a szociális igazságokat megvalósítani. De sokan a demokráciát a szabad kereskedelem és magántulajdon szent és sérthetetlen pajzsának tekintik. Ezekkel én nem értek egyet. Nekem az a meggyőződésem, hogy a szabadkereskedelem és magántulajdonnak tizenkilencedik századbeli formája teljesen elavult és bukását az emberiség áldásának tekintem. (Folytatjuk) GYENGÉBB LETT A MUNKÁLTATÓK VÁRA Sajnos, nem Írhatjuk ide, hogy a munkásmozgalom is erősbödött volna azzal a több mint 6000 munkással, akik az elmúlt héten a National Labor Board által elrendelt szavazásnál az American Steel and Wire Company clevelandi telepét is a CIO szervezetbe állította. A szavazás 18:1 arányban adta meg a jogot, hogy a munkásokat ez a szervezet képviselje. Az tagadhatatlan, hogy ezzel a határozatával a munkásoknak, gyengült a munkáltatók hatalma, akik a 6000 munkás felett nem rendelkezhetnek a jövőben a maguk tetszése szerint. A Bérmunkás Női Gárdába befizettek az 1942—43-ik évre: Mrs. A. Alakszay, Akron 2.00 Mrs. J. Bischoff, Akron 2.00 Mrs. J. Deák, Akron___ 2.00 Mrs. L. Decsi, Akron..... 2.00 Mrs.özv. I. Farkas, Akron 2.00 Mrs. Ifj. J. Farkas, Akron 2.00 Mrs. Wm. Fay, Akron.... 2.00 Mrs. P. Kern, Akron...... 2.00 Mrs. G. Rauch, Akron.... 2.00 Mrs. J. Schwindt, Akron.. 2.00 Mrs. J. Vizi, Akron....... 2.0C Mrs. J. Fodor, C. Falls 2.0C Mrs. Mary Mayer, Phila 2.00 Mrs. L. Lefkovits, Clev. 2.00 Mrs. St. Török, Atl. City 2.00 Mrs. E. Kovách, Clev__ 2.00 Mrs. A. Kucher, Pitts.... 2.00
