Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)

1942-01-17 / 1198. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS

OF THE WORLD

Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879

,rr^Í7n>.,--------------------------i_______________

VOL. XXX. ÉVFOLYAM

CLEVELAND, 1942 JAN. 17. NUMBER 1198. SZÁM.

Észrevételek a háborús költség- vetés adataihoz

Harry Bridges javára döntött a fellebezési tanács

Villámázerü hatásként csapott le az elnök múlt heti beszéde, melyben az állam jövöévi költségvetési tervezetét terjesztette a kongresszus elé.Min- denki várt nagy számokat, azonban az átlagos ember nem igen gondolt 59 billió dollár évi kiadásra. Ilyen hatalmas összeget még kimondani is sok, előteremteni pedig óriási áldozatokat követel. De mint tudjuk a háborúban nem babszemre

megy a játék és bármilyen hatalmas pénzbeli összegek kiadásáról is van szó, az nem jelent olyan áldozatot, mint ámít az egyszerű munkás nép tömegei hoznak, mert azok áldozzák föl életüket legtöbben a háborúban.

Sokat hallunk a napi sajtóban arról a propagandáról,

hogy ez a háború egyaránt

érinti a munkás és a tőkés érdekét, tehát egyaránt kell hogy áldozatokat hozzanak a háború győzelmes befejezése érdekében. Ezt a propagandát Angliában építették föl olyannyira, hogy az angol munkások tu lmentek az angol tőkések ha- zafiságán és a háborús áldozat- készségben jóval meghaladták a fifty-fifty határt. Az angol példából le vonhatja az amerikai munkásság a tanulságot és habár a háborús helyzet megkövetel bizonyos áldozatokat a munkásoktól, ügyelniök kell, hogy a tőkés urak is legalább x ahhoz egyarányban rá tegyék garasukat a háború mérlegére.

Elég sok bizonyíték van arra, hogy Angliában ezt nem tették meg és ezáltal rengeteg károkat és emberélet veszteséget okoztak az angol népnek. Mert azt mindenki tudja, hogy a román olajtelepeket nagyon köny- nyen leégethették volna, mielőtt az Hitlerék kezébe került és ezt csak azért nem tették meg, mert a román olajtelepek részvényeinek nagyobb része az angol tőkés urak kezében van. Már pedig ők nem akarták csak úgy egyszerűen elégetni részvény papírjukat az elégetett román olajtelepekkel egyidőben. Ugyszámitottak, hátha mégis sikerül majd Hitlert leverni, a román olajkutak megmaradnak és az angol tőkéseknek megmaradnak a részvényeik.

Amióta a román olaj Hitlerék kezén van, hányszor bombázták az angbl népet a román olajjal hajtott repülőgépekkel, ez az angoltőkéseknél egyáltalán nem számit, náluk az a fő, hogy remény van rá, hogy részvényeik a háború után is kamatozni fognak. Tehát ebben az esetben csak nagyképüsködő fráziskodás a részükről, a tőke és munka egyforma áldozat hozatala és az angol tőkések megmaradtak annak, amik voltak, profit hajhászó, munkás nyúzó kapitalistáknak. Ugyanilyen szemérmetlenül mutatkoznak be most ismét az angol tőkés urak a malayai félszigetért dúló nagy harcban, melynek elfoglalását a japán militaristák akarják végrehajtani.

A malayai szigeteken az angol tőkéseknek a kezében van a rengeteg gumi ültetvények, nagy modern ipartelepek és sok más nyersanyag forrás. Csak érthető volna, hogy az orosz mintára és a háború győzelme érdekében, mielőtt átadják a japán militaristáknak, leéget- niök kellene mindent. Az angol részvény uzsorások azonban féltve szorítják markukban odahaza a részvényeket, mig az angol és az austráliai munkás katonák az életük árán védelmezik azokat és egyszerűen megtiltva van nekik, hogy bármit is leégessenek, a japánok igy jó felszerelésekhez jutnak, egyszerűen csak azért, mert az angol urak remélik azt épségben visszakapni.

Amidőn ezen tényekre rámutatunk az amerikai munkások figyelmét akarjuk fölhivni azon tényre, hogy ne csak papiron legyen meg a munkás és tőkés egyforma áldozathozatala ebben a háborúban és ne engedjék magukat az atnerikái tőkések által úgy a falhoz állítani, mint ahogyan az angol tőkések teszik azt az« angol munkásokkal szemben. Az 59 hillió dollár háború szolgálatába á 11 i tani. ha a munkásnép a legnagyobb mértékben életével és szenvedésével hoz áldozatot, a billió dollárokat tessék lefoglalni a nagy tőkésektől és az utolsó centig a hábor uszolgálatába állítani. Ha a tőkés urak vagyonát elveszik, még az mindig nem jelent annyit, mint akitől 'az életét veszik el a háború céljaira.

A munkásosztály érdeke, hogy a fascizmus eltűnjön a földről, de ugyanakkor el kell pusztulni a háború vámszedőinek is örökre a föld színéről.

(L)

A VILÁG LEGKISEBB NAPILAPJA

Tryon, N. C. államban jelent meg eddig is a világ legkisebb napilapja a “Tryon Daily Bulletin” nyoc és fél és tizenegy inch nagyságban. A háborús papír szükségletben ezt a hosz- szuságot is egy inchel megrövidíti a lap vállalat.

WASHINGTON, január hó— Az Appeals Board négy tagú tanácsa egyhangúlag kimondotta hogy helyteleníti Charles B. Sears speciális biró ajánlatát Harry Bridges deportálására vonatkozólag és igy azt megsemmisíti.

A Bérmunkás olvasói ismerik Harry Bridges esetét, amit lapunkban állandóan figyelemmel kísértünk. Harry Bridges a nyugati partok hajózásipari munkásainak szervezője, jelen-, leg a CIO nyugati csoportjainak szervező direktora, már évek óta nagy szálka a califor- niai kapzsi tőkések szemében, akik hozzá vannak szokva, hogy mint Tom Mooneyt és másokat, akik a munkásokat szervezni merik, állami segédlettel gyorsan ártalmatlanná tegyék.

Bridges Austráliából vándorolt az Egye sült Államokba, mint rakparti munkás dolgozott és hamarosan nagy eréllyel és sikerrel szervezte a tengerszál- litási alkalmazottakat, amivel természetesen kihívta maga ellen a californiai reakció haragját. Miután megfélemlíteni nem tudták, végre azt a vádat emelték ellene, hogy kommunista és igy az ország kormányának erőszakos megváltoztatására törekszik, ezért deportálandó.

Soha még egy ember deportálására annyi energiát ki nem fejtettek. Azelőtt az idegenek deportálásai a Labor Department ügykörébe tartozott. A californiai tőkések nagy nyomására Miss Perkins, Secretary of Labor, megbízottjával megvizsgáltatta az ügyet és ezen megbizott jelentése alapján úgy döntött, hogy Bridges nem adott okot a deportálásra.

Ezzel azonban kihívta maga ellen az egész ország reakciós bandájának a haragját, akik keresztül vitték, hogy a depor- tálási ügyet kivették a Department of Labor, tehát Miss Perkins kezéből és az igazságügyi departmentbe helyezték át. Köz ben a kongresszus alsóházában külön törvényjavaslatot nyújtottak be Bridges deportálására

AZ ÚJABB KÍSÉRLET

Az igazságügyi . department

f

yy újabb speciális vizsgálót üldött ki Charles B. Sears biró személyében, aki hetekig tartó vizsgálat után úgy találta hogy noha Bridgesre nem lehetett rábizonyítani, hogy tagja volt a kommunista pártnak,1 mégis igen sok tekintetben követte a kommunista irányvonalat és azért deportálandó.

Bridges, akinek védelmére felsorakozott a szervezett munkásság, természetesen megfel- lebezte a Sears ajánlatát. Ez az ügy mindinkább a legvadabb reakció és a szervezett munkásság és a liberális elemek közötti erőpróba jellegét vette fel. A californiai nagytőkéseknek olyan óriási hatalmuk volt évtizedekig, hogy a felsőbb bíróságnak a Sears speciális biró elleni döntése bátran ezen reakciós erők megfékezésének jellegével bir.

Bridges és követői természetesen örömmel vették a fellebezési bíróság döntését. Azonban jól tudják, hogy a harc ezzel még nem ért véget. A deportálás kérdése fölött még Biddle igazságügyi miniszternek (Attorney General) kell döntenie. Csaknem bizonyos, hogy nem a Sears, hanem a felsőbb bíróság döntését veszi irányitóul, noha a reakciós lapok vezércikkekben hívják fel, sőt követelik tőle, hogy ne törődjön a fellebezési bíróság végzésével, hanem deportálja Bridgest.

De még Biddle kedvező döntése esetén is a kongresszusban elővehetik a benyújtott törvényjavaslatot, amit még nem dobtak ki, csak éppen félretettek.

Az események fordulata most Bridgesből még jó hazafit is csinált, mert mint kijelentette, 26 sztrájkot rendeztek olyan hajókon, amelyeken ócska vasat és robbanó anyagokat szállítottak Japánba. “Ha ránk hallgattak volna”, — mondotta Bridges, — “akkor ma nem kapnánk vissza azon anyagokat a japánoktól ily gyilkoló módon, mert mi már akkor hangoztattuk, hogy ez lesz a vége.”

AUTOMOBIL TULAJDONOSOK FIGYELMÉBE

Tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok kormánya lefoglaltatta az összes “tire” (gummikerék) k é szletet és ezentúl csak rendkívüli nehézségek árán és nagy költséggel lehet majd uj tiret szerezni, ajánlatos lesz minden autó tulajdonosnak; kétszeresen vigyázni a gummikerékre, nemcsak azért, hogy el ne lopják, de hogy minél tovább tartson. Szakértők a következő tanácsát adják az autó tulajdonosoknak :

Úgy a túlságos sok, mint a kevés levegő erősebb kopást okoz. Ajánlatos a 6:00x16 tire-