Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-01-17 / 1198. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1942 január 17. SZOCIÁLDEMOKRATA EMBERFEJEK---------------------------írja: VINCE SÁNDOR--------------------------KUNFI ZSIGMOND (Folytatás) Választójogi harc! Mennyi börtön, tolonckocsi, rendőrököl, kardlapozás, tüntetés, sztrájk, röpirat, cikk, elkobzás ?! Mennyi betört ablak, mennyi betört fej ?! Mennyi beszéd, mennyi vér, mennyi gálád politikai szószegés, árulás és mennyi lelkes áldozatos, bátor, mindent kockára tevő, felejthetetlen proletár?! Választójogi harc! Nagy magyar temető »melynek sirgödrébe oly sok nagyszerű emberi érték és tehetség dőlt bele időnap előtt! Hősöket termelt és árulókat produkált! Életre galvanizálta az egyik osztályban az öntudat szunnyadó tüzét és halálos félelmet záporozott egy kiváltságáért remegő másik osztály idegeibe! Persze, ha a magyarországi dolgozók harminc évig gyakorolhatták volna azt a választójogot, amiért harminc évig verekedtek, — bizony máskép alakult volna nemcsak a magyarországi, de az egész európai történelem! Ennek a választójogi harcnak forró csatákban megedzett hőse, lelkes és lelkesítő harsonája lett a fiatal Kunfi Zsig- mond. Hóditó cikkek, beszédek, tudományos előadások, füzetek és könyvek egész sorát is felvonultatta a korhadt magyar nagybirtok uralom ellen. Egymás után jelentek meg fényes tollának meggyőző, országot felrázó, alvó lelkiismereteket cselekvésre cibáló munkái. Népoktatásunk bűnei és Ki tanítja a* magyar népet? — cimü két nagy sikerű füzetével a közoktatás bűneit pellengé- rezte ki. A másik ut és Az általános választójog cimü munkái a harcos idők legkedveltebb olvasmányai voltak. A Népszavában megjelent temérdek nagyszerű cikkén kívül .a párt tudományos folyóiratában, a Szocializmusban is állandóan megjelentek nagyobb tanulmányai. Ez írások, ha egyszer majd könyvekbe gyűjti azokat egy megnyugvó kor, mindigre a ba 30 font; a 6:50x16-ba 29 és a 7:00x15-be 27 font levegőt adná A tire tízszer oly gyorsan kopik a fordulatnál, vagy az ut görbületnél, mint az egyenes utón, különösen az 50 mérföl- des, vagy nagyobb sebességnél. Nagyon kopik a tire ha a tengelyek kiesnek vonalból, igy minden 5000 milenál meg kell nézetni, hogy a kerekek “align- ment”-ben vannak-e? Ugyancsak figyelni kell, hogy mind a négy kereket egyformán fogja a fék (brake.) Ily elővigyázat mellett a tire jóval tovább fog tartani és igy az elővigyázatosság kifizetődik. szocialista irodalom és nevelő munka becsült kincsei lesznek. Mikor viziós, remekbe ötvözött mondatai először szálltak fel elbűvölő orgonahangján, valamennyien az igézet hatása alatt állva kérdeztük: — Vájjon milyen jelenség lehetett Demosthenes, az antik világ örökké élő szónoka? — Mivel ragadta el a forróvérű olaszokat Savonarola, az ellenállhatatlan szavú — máglyára került — prédikátor? — Hogyan menydöröghetett a szapora szó Danton száján, amikor az ünneplő Konventbe megjött a hir, hogy Jourdan ott áll seregével Jemappes alatt? — Miképpen formálhatta ideges, szivbeszuró, szellemes mondatait Camille Desmoulins, a politikai pamfletirás első nagy művésze? — Mekkora volt a hatása Saint Just kemény mondatainak, amikből ma is visszhangzik a gilotin csapkodása? így tódultak, tülekedtek fel a kérdések, amikor egy-egy beszédét befejezte! Joggal kínálkozott az összehasonlító példa, mert éreztük, hogy uj, nagy agitátora támadt ügyünknek, uj és bátor védelmezője “a meggyalázott örök hajadon- nak” — a népnek! — “Ki a falvakba!” süvöltöt- te bele Kunfi a túlfűtött párt- kongresszüs tanácskozásaiba az uj jelszót! —* “Ki a falvakba! — Szervezzük meg a dolgozó, földet- len, csontja velejéig kizsákmányolt mezőgazdasági proletár- ságot!” — “Törjük össze a konok ezerholdasok uralmát ott, ahol a legérzékenyebb, a koldusbéren tengődő parasztság megszervezésével!” Soha, soha a régi parlament sok vihart látott falai . olyan tapsorkánt nem visszhangzót-! tak, mint amilyet Kunfinak ez a beszéde kiváltott.Mesteri módon bontotta ki az örökké vérző magyar sebek okait, a magyar birtokelosztódás népgyilkos hatásait. Hónapokig álltunk e beszéd hatása alatt. Sajnos a magyar szalmaláng fellobbant, — aztán ép oly gyorsan ki is hamvadt. A párt a falvakba igazán ki nem ment soha. És mert a falu fel nem szabadult, — szolga maradt a város is! A fiatal Kunfi tudományos, művészi, publicisztikai és agi- tátori teljesítményeinek csúcsain járt, amikor Károlyi Mihállyal vállalt amerikai agitá- ciós utján érte a háború. Élnek itt még ma is nagyon sokan, akik emlékeznek' felejthetetlenül nagyszerű beszédeire. Károlyi Mihály “Egy egész világ ellen” cim alatt megjelent emlékirataiban ezt írja Kunfi- ról: “Hálás és megértő hallgatóink voltak az amerikai magyarok. De talán egyetlen hallgatójára sem volt nagyobb hatással Kunfi Zsigmond, mint énreám.” (108. oldal) Amerikából haza menet az országot már a katonai gépezet vaskapcsos szorításában találta. Ebben a bilincses, cenzurás atmoszférában irta meg az angol világbirodalomról és Jaurés- ról szóló két, remekbe készült müvét és fordította Norman Angell Rósz üzlet a háború cimü könyvét. Az összeomló háború romjai alá temette a Habsburgok szuronyerdőkre épített trónusát. Megalakult a Magyar Nemzeti Tanács és vele egy független, önálló, Magyar Népköztársaságnak a reménye. Az uj, köz- társasági kormányban Kunfi lett a közoktatásügyi miniszter. A Károlyi kormány október 31-től, március 21-ig, összesen 140 napig volt hatalmon. Utódja a szovjet kormány márcsak 133 napig. Kunfinak, — aki ellenezte a proletárdiktatúrát és' sohase lett kommunista — nagy része volt benne, hogy a két proletárpárt egyesült és átvette a hatalmat. Kunfi a szovjetkormányban is megmaradt a köz- oktatásügyi népbiztosság élén. A két forradalmi kormány élete sokkal rövidebb és zakla- tottabb volt, semhogy Kunfinak módja lett volna komoly és maradandó alkotásokra. Az összeomlás után eleinte Pesten bujdokolt, majd igen nehéz körülmények között sikerült Pozsonyba jutnia, ahol letartóztatták. Sok kellemetlenségben volt része, amig Bécs- be juthatott. Bécsben az osztrák proletár- ság vezetői tudták értékét. Meghívták az Arbeiter Zeitung szerkesztőségébe, ahol 1929-ben bekövetkezett haláláig politikai cikkíró volt. Pár év múlva, a párt tudományos folyóiratának a Der Kampf-nak is szerkesztője lett. Évekig tanította a bécsi agitátor-képző munkás-egyetemen a forradalmak történetét. A bécsi munkásság ép úgy szerette és lelkesedett érte, mint a pesti. Egy évtizedet dolgozott az osztrák proletáriátus soraiban, amikor 50 éves korában össze- roppajnt. A természet gonosz kegyetlenséggel gyenge fizikumba és megrongált idegzetbe helyezte bele ezt a tündöklő szellemszerkezetet, önként vált meg az élettől, amely a forradalom bukása óta elviselhetetlen teher lett számára. Ha egy jótékony véletlen okán angolnak, franciának, vagy orosznak születik és e nyelvek valamelyikén ir és beszél, — a világhír szárnyain repült volna neve minden haladásért lelkesedő ember tudatába az egész világon. A proletárdiktatúrával soha igazán nem azonosította magát. De a bukás után, — amikor minden sehonnai e forradalom bemocskolásával igyekezett magának kis egzisztenciát teremteni, — nála bátrabb védelmezője nem volt a forradalomnak. A reakció aljas rágalmaira és becstelen hazugságaira igy felelt: “Mi volt tulajdonképen ez a sokat gyalázfott proletárdiktatúra?! Semmi egyéb, csak az, hogy a magyarországi dolgozók igázott osztálya kinyújtotta munkában kérgesedett, fáradt kezét a boldogság után!...” Jellemének árny- és fényoldalai, ragyogó egyéniségének gyengéi és erényei most már olyan harmóniába folynak ösz- sze, mint a szivárvány színei egy termékeny májusi eső után .. . Amit álmodott, gondolt, irt és beszélt, az a holt betűk eleven szárnyain fogja átrepülni ezt a törpe kort és eljövendő proletárgenerációk agyát és lelkét fogja uj és bátor harcokra serkenteni. Amig élt, a szive minden dobbanása a proletariátus nagy ügyéé volt. Mikor már rég halott volt egy poltron rósz fizetésért a gyalázat mocskával borította be tiszta nevét és egy másik poltron — bár módja lett volna rá — meg nem védte. A neve élni fog, valameddig a szocializmus nagy gondolatáért magyar nyelven lelkesedni fog a dolgozók osztálya. Ha megépül valaha a magyar Pantheon, — önmagát fogja megtisztelni az a generáció, amelyik “fátyolos zászlók kíséretében” viszi majd oda a letiport Bécsben pihenő hamvait. VISSZAJÖN A KERÉKPÁR A FORGALOMBA A leleményes amerikai nem esik kétségbe az autó vagy az tutógummi gyártásának és beszerzésének a nehézségei felett. Pine Bluff, Arkansas államban a Power és Light Company 315 alkalmazottja kerékpárt szerzett be azt használják ezután a közlekedésük lebonyolítására. AKRONI OLVASÓINK JANUÁR« 17-én, szombaton este 8 órai kezdettel a MA- ( GYÁR HÁZBAN DISZNÓTOROS VACSORÁT rendeznek háziasán készített hurka, kolbász, káposzta és sütemények felszolgálásával. Vacsora jegy ára 60 cent. — Mindenkit szívesen lát a Rendezőség A sikert még el sem ismerték s már is irigylik. az építő gárdába BEFIZETTEK 1941—42-RE Hering Pál; Buffalo......... 2.50 Hering Pálné, Buffalo..... 2.50 E. J. Havel, Garfield....... 6.00 J. Kollár, Cleveland......... 6.00 J. Geréb, Cleveland......... 1.00 St. Bukovszky, Ciceho.... 2.50 Paul Pika, Chicago........ 8.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Lefkovits, Cleveland.... 2.00 M. Stefánkó, New York.... 6.00 ,J. Vizi, Akron......... 10.00 J. Deák. Akron................. 1.00 J. Farkas, Akron........... 12.00 E. Szigeti, New York...... 1.00 J. Pataky, Brooklyn...... 8.00 I J. Duschek, Nutley......... 12.00 M. Vlasits, New York.... 2.00 M. Danka, Cleveland .... 5.00 A. Molnár, Cleveland....... 4.00-T. Weidinger, Manayunk.. 2.65 J. Kozsány, Saratoga ..... 10.00
