Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-01-10 / 1197. szám
1942 január 10. BÉRMUNKÁS 7 oldal “HARC!” A Demokratikus Magyarok Amerikai Szövetsége “Harc!” címmel mimeografált röpiratot adott ki, amely számos igen értékes cikket, verset és információt tartalmaz az amerikai magyar demokratikus mozgalom fejlődésére vonatkozólag. A 12 oldalra terjedő röpiratot Dr. Vámbéry Rusztem, a Demokratikus Szövetség végrehajtó bizottsága elnökének iránytszabó cikke nyitja meg, melyet sorban követnek Dr. Jászi Oszkár, Fényes László, Vincze Sándor, Fekete Sólymos Péter, Szenes Piroska és Bojsza János cikkei. Károlyi Mihály távirati üdvözlete, Faludy György kitűnő verse és a demokratikus mozgalomra vonatkozó adatok egészítik ki a kis füzetet. Az információk során megtudjuk, hogy a demokratikus magyarok mozgalma már átterjedt Kanadára, Mexikóra, valamint Bolivia, Uruguay, Chile, Brazília, Paraguuay és Argentína dél-amerikai államokba is, ahol mindenütt tömegesen élnek magyarok, ( a Horthy uralom menekültjei), megalakították a helyi csoportokat, amelyek harmonikusan a k arnak együttműködni a Demokratikus Magyarok Amerikai Szövetségével. Ugyancsak megtudjuk a röp- iratból, hogy a Demokratikus Szövetség “Szabad Magyar Forum” név alatt előadásokat rendez az ország különböző városaiban. Az előadók névsorában a már fentebb felsorolt egyéneken kívül ott látjuk Dr. Halasi Béla, Kéri Pál, Ignotus Hugó, Lorsy Ernő, Moholy- Nagy László és Schultz Ignác neveit is, akik mindannyian ismert képviselői a magyar irodalomnak, művészetnek vagy újságírásnak. Noha nem mondják, de a befejező felhívásból, amelyben kritikát és tanácsot kérnek, arra következtetünk, hogy a “Harcot!” bizonyos időközönként igyekszenek m e g j e 1 e n- tetni. Az érdeklődőknek az igen érdekes röpiratból készséggel küld a központi titkár, Dr. J. Terebessy, 325 East 80th St.., New York, N. Y. Mint a “Harc!” legfontosabb cikkét, — amivel korántsem kívánjuk a többit lekicsinyelni,— itt közöljük Dr. Jászi Oszkár Írását, amennyiben az igen élesen, félre nem magyarázható módon jelöli meg a Demokratikus Szövetség céljait és leszögezi az általunk is oly sokszor és már régen hangoztatott tényt, hogy a magyar uralkodó osztályt teljes felelősség terheli a nácizmus megerősödéséért, mert segítséget nyújtott annak születése első pillanatától kezdve. Mit tehetnek és mit tegyenek magyar származású amerikai polgárok sezrencsétlen szülőhazájukért a mai végveszélyben? Svájc mintájára Dunai Szövetséget teremtsenek. 5) Amig ilyen uj Magyar- ország és ilyen Szövetség létre nem jön, minden “béke” csak újabb cselszövényt és az uralkodó osztályoknak újabb hadi készülődését eredményezheti. Senki sem hajthatja végre a szükséges átalakítást, aki közvetlen vagy közvetett, nyílt vagy titkos kapcsolatban áll a mai feudális- fascista rendszerrel. Minden ilyen törekvés elkerülhetetleMit tehetnek és mit tegyenek magyar származású amerikai polgárok szerencsétlen szülőhazájukért a mai végveszélyben? Minthogy most az összes fasiszta országokkal háborús viszonyban vagyunk, külügyi hivatalunk érthetően rossz szemmel néz minden politikai tevékenységet, amely az amerikai közvélemény egységét a háború idején veszélyeztethetné. Figyelemmel a külügyi hivatalnak ez állásfoglalására, nekünk, magyar származású amerikai polgároknak minden törekvésünket arra kell irányítani, hogy az Egyesült Államok valamint Szövetségeseink felelős vezetőit ténybeli bizonyítékokkal és azoknak tárgyilagos elemzésével a jövőbeli békének főbb kívánalmairól meggyőzzük. Az Egyesült Államok és a magyar nép érdekei minden lényeges ponton megegyeznek, föltéve, hogy ismerjük a következő tényeket: 1) Magyarországnak mai feudális-fascista p o 1 i t i kai szerkezete jelentős volt azon tényezők közt, amelyek Európát katasztrófába taszították. Nem igaz, hogy Horthy tengernagy kormányzata a náci támadás ártatlan áldozata. Ellenkezőleg, ez a kormányzat volt az első fascista- terrorista rendszer Európában, amely kezdettől fogva szorgalmazta a szövetséget a fascistákkal és a nácikkal, hogy Magyarország régi határait helyreállítsa. 2) Ez a mai feudális-fascista uralom elkerülhetetlen eredménye volt annak az elavult mezőgazdasági rendszernek, amelyben a nagybirtok a lakosság nagyobb felét szolgai nyomorúságba döntötte. Polgári Jogok deklarációjának hiányában nincsen mód Magyarországon a népi erők megszervezésére. 3) A mai feudális-fascista t rendszert elsősorban Szent István Birodalma határainak helyreállítása érdekli, részint mert a hódítás, az ur- és szolga fajok eszmekörében él, részben mert az uralkodó osztályok birtokainak az Utódállamokban történt kisajátításával vesz teséget szenvedett. 4) Ennélfogva semmiféle uj európai rend nem képzelhető amig Magyarországnak mai politikai és társadalmi szerkezete fennáll. Csak a feudális nagybirtok kisajátítása, Magyarország és a szomszédos államok törvényhozási és közigazgatási rendszereinek teljes demokratizálódása után fejlődhetnek ki olyan feltételek, amelyek szabadságot és jólétet biztosítanak e nemzetnek és igy alkalmassá teszik őket, hogy nül a régi rend fennmaradását jelenti, valamilyen uj Horthy, más Quislingek vagy akár a Habsburg restauráció anakronisztikus tervével. Ha ez megtörténik, egy-két nemzedéken belül uj világháborúra számíthatunk. Ezeknek az egyszerű tényeknek és a köztük fennálló kapcsolatnak megértése nélkül nem lehet józan tervet alkotni Közép-Európának helyreállítására. Jászi Oszkár. Oroszország története Oroszország területének leg- í régibb lakói a szláv és finn-ugor törzsek voltak, aki két a Szármát-sikságon, a Skandináviából jött normannok, vareg vagy rusz nevű törzse egyesített egy államhatalom alatt. Ru- rik (862) volt a dinasztiaalapitó, aki egyeduralkodó lett. Az állam központja Novgorod, később Kiev lett. 998 körül Vladimir fejedelem alatt váltak az Oroszok keresztényekké és a görögkeleti egyházhoz csatlakoztak. Véres belviszályok után amelyeket kegyetlen oligarchiák folytatták egymással a 11-ik század közepén Oroszország több kissebb fejedelemségre oszlott. Ezek a kievi nagy fejedelem fönhatósága alatt voltak de egymással századokig belső civódásban éltek. A folytonos harcok megkönnyítették a mongol áradat (1224-1280)’sikerét. A tatárok Kiev földulása után véget vetettek Oroszország függetlenségének és uralmuk 200 évig tartott. Fejedelmük ebben az időben tette át székhelyét Moszkvába. (Innen a moszkavi- ták, muszka elnevezés.) Az ország függetlenségét Nagy Iván cár (1462-1505) állította vissza. Utódai közül Rettenet.es Iván, a legvéresebb kezű despota, véget vetett a kazáni és asztrakháni tatár kánságoknak. A Rurik család 1598-ban kihalt és minden eddiginél véresebb küzdelmek után 1613-ban a Romanov- dinasztia került uralomra.Nagy Péter cár (1689-1725) volt a féktelenné fajult orosz imperializmus elindítója, aki már fölfedezte Konstantinápoly földrajzi fekvésének előnyeit és Ázsia belseje felé épugy, mint Skandinávia irányában kiépítette azokat az orosz aspirációkat, amelyek századokig veszedel- meztették Európa békéjét. Nagy Péter tette az egyetlen szláv nagyhatalommá Oroszországot. Tüzzel-vassal formálta át az államéletet, európai műveltséget, szokásokat honosi- sittatt meg minden nemzeti és vallási hagyomány ellenére. A svédektől elvette a Keleti-tenger partvidékét és ezzel tengeri utat nyitott Nyugat-Európa felé. 1703-ban alapította az uj fővárost, Szent Pétervárat. II. Katalin (1762-1769) uralma, a női uralom minden árnyával folytatta a hóditó politikát, amely Lengyelország elfoglalására és a törököknek Európából való kiűzésére irányult. Lengyelország területén megosz- toszkodott Poroszországgal és Ausztriával, a törököktől a Fekete tenger északi partvidékét és a Krimi-félszigetet hódította el. I. Sándor (1801-25) szövetkezett Napóleonnal és jelentékeny területgyarapodás (Finnország és Besszarábia) után a francia háborúkba keveredett, amelyek tömérdek vérbe és pénzbe kerültek. Napoleon ellen ázövetségre lépett és megszerezte a lengyel korályságot. Oroszország eközben egyre na gyobb befolyást biztosított magának a Balkánon és 1815-ben, Napoleon bukása után, vezérállamává lett a szent szövetségnek és vezető szerepet vitt a reakciós európai politikában. A féktelen despotizmus folytatódott I. Miklóssal (1825-Í855), aki 1849-ben, mint Ausztria régi szövetségese, a magyar szabadságharcot leverte 1853-56- ban zajlott le a krimi háború, de Franciaország és Anglia szövetsége megakadályozta a törökök elleni tervek keresztülvitelét. Oroszország kárpótlásul Kelet és Középázsiában terjeszkedett. (Kaukázus, Amurvidék, Khiva, Bokhara.) II. Sándor (1855-81) uralkodásával állandósultak a forradalmak. Azut újból előtérbe került a balkáni hóditó politika, de az 1877-78-iki orosz-török háború eredményeitől az egyesült hatalmak föllépése ismét megfosztotta az orosz imperializmust. Az 1878-iki berlini kongresszus önálló államokat létesített a Balkánon és ezzel állandó tűzfészket teremtett Európában. II. Sándor 1861-ben szabadította föl a jobbágyokat. A nihilisták merényletének esett áldozatul. III. Sándor (1881-94) a legridegebb a b szolutizmussal egészen a pánszláv politika és az orthodox egyház szolgálatában állott. Fia, II. Miklós, a hármasszövetség létesülése után, 1897-ben kötötte meg az orosz-francia szövetséget, aminek döntő jelentősége volt az európai politika kialakulására. 1900-ban megszállották Mandzsúriát, majd erős befolyást akartak biztosítani maguknak Korea északi felére, mire 1904, évi orosz-japán háború következett, amelynek' során nagy csorba esett az orosz imperializmuson. A keletázsiai hódításoknak gátat vetettek a belső forrongások és merényletek és a cár 1905-ben Witte miniszter- elnök tanácsára némi alkotmányt adott, amennyiben birodalmi gyűlést, dumát hivott egybe és annak megadta a költségvetésellenőrzésének a jogát. A “szent Ororszország” századokig a cárok korlátlan uralma alatt állott, amennyiben a “minden oroszok cárja” személyében egyesítette a legfőbb törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalmat. A hivatalnoki kar korrupciója az állati tudatlanságba és elnyomatásba sü-
