Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)

1942-05-02 / 1213. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1942 május 2. Leleplezik a munkásellenes sajtót AZ AMERIKAI NAGY LAPOK SZERVEZETT HADJÁRATA A MUNKÁSSÁG ELLEN. — NÉHÁNY MILLIOMOS CSALÁD BÍRJA AZ ÖSSZES NAGY LAPOKAT. » — VÉDIK A HIRDETŐK ÉRDEKEIT. WASHINGTON, április hó: — A Washingtonban dolgozó laptudósitók körében hetek óta suttognak arról a szervezett és központosított támadásról, ame­lyet a nagy amerikai lapok a munkásság ellen indítottak. A munkásellenes támadásokban szövetségben állnak ezen lapok­kal a törvényhozásnak azon tag­jai, akiknek megválasztásuk a lapok jóakaratától függ. A már hónapok óta folyó in­tenzív munkásellenes hajsza veszedelmességét csak fokozza az, hogy ezen újságok hazafias szólamok keretében öntik vit- riólos támadásaikat. Látszólag mindannyian támogatják a há­borús erőfeszítést ég csak a győzelem érdekében akarják keresztül erőszakolni a mun­kásjóléti törvények megsemmi­sítését, valójában azonban ez a főcél náluk és destruktiv kriti­kájukkal éppen a háborús mo­rált veszélyeztetik. Mint ismeretes, a negyven órás munkahét és a túlórái más- félszeres béreket igen hevesen támadták, de a száz meg ezer percentes profitokat éppen csak megemlítették. Most azonban kisült, hogy maguk az újság- vállalatok, amelyek annyit ír­tak az állítólagos magas mun­kabérek elen, szintén a háborús uzsorások közé tartoznak és óriási profitokat zsebeltek be és harácsolnak össze még ma is. Az amerikai nagy ujságvál- lalatok megalakították Canadá- ban az International Paper and Power Companyt. Ez a cég lát­ja el papírral a Hearst ujságo­kabérek 45 százalékkal emel­kedtek. A “Justice” példának megemliti, hogy egy house­coat, amelynek az ára 1941 őszi árjegyzékben $2.29 volt, 1942 tavaszi árjegyzékben már $3.88-ba kerül, tehát ez 73 szá­zalék emelkedést jelent, vi­szont az U. S. Department of Labor kimutatása szerint a munkabérek a cotton-garment iparban 14 százalékkal emel­kedtek és igy egy house-coat előállítása pontosan 4 centtel került többe, mint a múlt év­ben. Ha ehhez arányitva vesz- szük az előállítási és eladási többletet, akkor is maximum 28 százalék emelkedésről lehetne szó, ellenben a cég 73 százalék­kal emelte fel az árakat. Ez csak egy kikapott példa, de igy van ez ezer és ezer más cikkek­nél, amely értéktelenné teszi a munkás keresetét és ha az élet nívóját fenn akarja tartani, úgy azt csak folytonos béreme­léssel érheti el. Igazán itt volna az ideje an­nak, hogy az árszabályozó bi­zottság ne csak a termelésből, illetve a kereskedelemből kivont áruknak az árát megcsinálná, de a közszükségleti cikkekét is, amelyeknek a határtalan emelése lehetetlenné fogja ten­ni a zavartalan termelést, mely pedig ma fontosabb, mint a há­borús profitcsfnálók e x t r a haszna. kát és más lapvállalatokat is. De más nagy lapoknak is meg vannak a maguk papírgyárai Canadában. A milliomos laptu­lajdonosok óriási erdőségeket vásároltak össze és a papírgyá­rak részére nagy vizi erőmüte- lepeket állítottak fel. A villanytelepek azonban nem csak a papírgyárak részére készítik a villanyerőt, hanem onnan látják el villanyerővel Canada jelentős részét, úgy hogy a papírgyár társaság jö­vedelmének 75 százalékát a vil­lanyerő árusításából nyeri. Okulva a múlt háború alatt tapasztalt papirdrágaságokon, az amerikai lap tulajdonosok most előre elkészültek, hogy a kedvező alkalmat kihasználják. Óriási mennyiségű papirt gyár­tatnak, olyannyira, hogy az annyira fontos aluminium gyár­tásához nem jutt elegendő vil­lanyerő. Ez egyik oka a mai nagy aluminium hiánynak. Gondos vizsgálat, kiderítette, hogy a canadai papírgyártás és a velekapcsolatos villanytelepek csak egy tucatnyi amerikai mil­liomos család birtokában van­nak. Ezek: Col. R. R. McCor­mick (Chicago Tribune) ; Cap­tain J. M. Patterson (New York Daily News) ; A. H. Sulzberger és Col. J. Adler (New York Ti­mes) ; Ogdein Reid (New York Herald Tribune) ; Frank E. Gannet (Brooklyn Eagle és még két másik new yorki újság) ; Eleanor Paterson (Washington Times-Herald) ; W. R. Hearts (Hearst újságok); Roy Howard (Scripps - Howard uj ságok). Ugyancsak ezen tulajdonosok bírják a három nagy hírszol­gáltató vállalatot is, mint az (AP) Assosiated Presst; (UP) Unated Presst és az Intérnati- onal News Service-t. Ezen papírgyárak és hírszol­gáltató vállalatok több mint 1000 jelentős amerikai újságot kontrolálnak, amelyeknek te­hát irányát is megszabják. A központi irányítást az Adver­tising Council látja el, amely­nek elnöke Chester La Roche, a hírhedt munkásfaló Dies kép­viselő támogatója. Ez az Ad­vertising Council látja el anyag gal az olyan felfogadott újság­író bérenceket, mint West­brook Pegler, Boake Carter, H. Von Kaltenborn és még egy csomó kevésbé ismert prostitu­ált újságírót és rádió kommen­tátort. Egyébiránt ezen újságok piszkos, munkásellenes mivol­tára jellemző, hogy amig mos­tanában oldalakon keresztül ír­ták a magasztaló cikkeket Mac Arthur tábornokról, a Bataan szigeti sereg kiváló parancsno­káról, akit most az ausztráliai egyesült haderő főparancsno­kának neveztek ki, pontosan megírták róla, hogy mit csinált és mit mondott öt vagy hat éves gyerek korában, de gondosan elhallgatták, hogy most üdvöz­lő táviratot küldött az amerikai munkásszervezeteknek. Ez a távirat válasz volt az AFL és a CIO szervezetektől hozzá küldött üdvözletre. Ebben a válaszban MacArthur ilyene­ket irt: “A munkásság a hábo­rús erőfeszítés elpusztíthatat­lan gerince, amely a jelen nagy küzdelmet el fogja dönteni.” És mint vallásos meber,' isten áldását kérte a munkásságra a háborús erőfeszítésért. Mindezt az amerikai lapok vagy teljesen elhallgatták, vagy pedig csak pár soros hirecské- ben elrejtve közölték. Azt sok­kal fontosabbnak tartották, hogy gyerek korában mit mon­dott a parancsnok. A washingtoni levelezők ál­lítása szerint Roosevelt elnök nagyon tisztán látja a dolgot és mélyen elkeseríti az amerikai lapoknak ily arcátlan viselkedé­se. Vannak olyan tanácsadói, akik az erélyes fellépést sürge­tik. A törvényes fellépésnek azonban meg vannak a maga nehézségei, mert az ujságtulaj- donosok és bérenceik elég ra­vaszok ahhoz, hogy nem követ­nek el aktuális törvényszegést és igy az ellenük indított eljá­rás mindjárt a sajtó szabadság legázolásának jellegét mutat­ná. Ezért nem lehetetlen, hogy Roosevelt elnök a legközelebbi rádió beszédében szóvá fogja tenni az amerikai lapok durva, csaló hazafiságát. (gb) Harc a tüdőgyuladás ellen Ha van betegség, melynek lényegével és az ellene való vé­dekezés módjával tisztában kell lennünk, a tüdőgyulladás az, mert egyike a legveszedelme­sebb hirtelen megbetegedésnek és megszerzésére vonatkozólag számos tév hit áll fenn. Négy tüdőgyulladásos beteg közül át­lag egy hal meg, sokszor a leg­ügyesebb orvosi segély dacára, öreg egyének, gyermekek még nagyobb számban pusztulnak el benne. Legtöbbször teljes jól­érzés közepette, munka közben kezdődik a baj: a beteget ki­rázza a hideg s annyira beteg­nek érzi magát, hogy mindjárt ágyba kívánkozik. Ép azért mo­solyog az orvos azon gyakori kérdésen, mikor a pár napja köhögő, mellfájásról panaszko­dó beteg avval a kérdéssel állít be a rendelő szobába, hogy nincs-e tűd őgyulladása ? — Kezdettől fogva magas láz áll fenn a betegnél. Heves mellszu- rás és kinzó köhögési inger áll be a második naptól kezdve jel­lemző rozsdavörös szinü köpet ürül. Gyakran támad az ajka­kon lázsömör. Öt-től egészen ki­lenc napig tart ez a súlyos be­teg állapftt és a kedvezően vég­ződő esetben, az 5, 7 vagy 9-ik napon hirtelen leesik a láz, erős izzadás áll be: bekövetkezett a tüdőgyulladás “krízise,” a be­teg nagyon gyenge ugyan, de jól érzi magát, enni kér és egy­két hét alatt összeszedi magát. Mi a tüdőgyulladás lényege? Az, hogy a tüdők valamely le­benye fertőzést keltő bacillusok bejutása által gyuladásba jön. A bacillusoknak többfélesége okozhat tüdőgyuladást és ki lett mutatva, hogy ilyenek tel­jesen egészséges egyének tor­kában is jelen vannak ép oly veszedelmes állapotban, mint a tüdőgyuladásos betegek tüde­jében. Ez azt jelenti, hogy min­dig fennáll a veszélye annak, hogy saját torkunkban vagy mások torkában jelenlevő kór- csirok tüdőgyuladást okoznak. Miért nem kapunk tehát tüdő­gyuladást ? Azért, mert az egészséges egyén teste és ned­vei jelentékeny ellenállást fej­tenek ki ily bacillusok behato­lása ellen, továbbá az ily kór- csirok a friss levegőn a nap­fény hatása alatt gyorsan el­pusztulnak és az egészséges egyénekben egyébként is csak oly kis mennyiségben vannak jelen, hogy a test természetes védelmi eszközei könnyen vé­geznek velük. Másként áll a do­log, ha túlságos munka és el­fáradás, igen nagy hidegnek vagy melegnek hosszas behatá­sa, túlzsúfolt helyiségekben va­ló tartózkodás, szeszes italok élvezete ideiglenesen meggyen- gitik a test ellenálló képessé­gét, különösen ha egyúttal fenn álló tudőgyuladás vagy hörghu­rutos járvány folytán a fertő­ző bacillusok nagyobb számban vannak mindenütt jelen, ilyen körülmények között azok\ rövi­desen behatolnak a meggyen­gült ellenállású egyén tüdejébe és az egyik lebenyben létrehoz­zák a vérerek megtelődését, a tüdőhörgöcskékben és tüdőhó- lyagcsákban egy u. n. gyuladá- sos “izzadmány” létrejöttét. Ez az izzadmány megalvad s az ily tüdőlebeny átmetszve nem szivacsos, mint a rendes tüdő, hanem kemény,összeálló, mint a máj. Persze ez a tüdőrész nem lélegzik, a benne elszaporodott bacillusok anyagcseréje bizo- rtyos mérgeket termel és ezek okozzák a lázt, az általános gyengeséget és sokszor a szív­izom “elfajulását,” hirtelen ha­lált. Ha a beteg ellenálló képes­sége jó, ha gondos gyógykeze­lés, sok friss levegő segítségül szolgált, a szervezet u. n. ellen­mérgeket termel és mikor azok kellő számban meggyűltek, egy­szerre nekiesnek a tüdőkben lé­vő támadó bacillushadseregnek és mintegy egy csapásra elpusz­títják őket: beáll a krízis, le­esik a láz, a tüdőbeli izzadmány részben felszívódik, részben ki­köpi a beteg -és beáll a gyógyu­lás. Ha mindéz nem követke­zik be, a tüdőgyuladás egy le­benyről átterjed egy másikra, esetleg harmadikra, a lélegzés egyre nehezebb lesz, a szervezet és a szív kimerül: halál áll be. Hogyan gyógyítjuk a tudő- gyuladást? A legtöbb orvos ma a tüdőgyuladás kezelésében a gyógyszerek alkalmazását fe­leslegesnek tartja és a beteget friss levegőn tartja állandóan, éjjel-nappal egyaránt, leggon­dosabban ápolja, bőven itat ve­le vizet, g y ümölcsnedveket. Ezen kezelés mellett kedvezőbb eredményeket lehet elérni, mint a régi izzasztó, bepakoló, mus­tárpépes, piócázó módszerekkel. A friss hideg levegő oxygéntar- talma, páramentessége a leg­jobb ellensége a tüdőgyuladás bacillusainak. 0 r v o sságokra csak szivgyengeség, nagyon erős köhögési inger vagy más komplikációk esetén van szük­ség. Legújabban a tüdőgyula­dásos betegek köpetében talált bacilusokból beoltott állatok vé­réből készült oltóanyaggal és (Folytatás a 8-ik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom