Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)

1942-04-25 / 1212. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1942 április 25. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNG AR AIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .....................$2.00 One Year ..........................$2.00 Félévre ............................. 1-00 Six Months ....................... 1.00 Egyes szám ára ........... 5c Single Copy ............... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ............. 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879.___________ Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD *<®M2 A reakciós amerikai sajtó (l|b) Az Egyesült Államok postahatósága megvonta a postaszállitás jogát Charles E. Coughlin detroiti pap “Social Justice” nevű hetilapjától. Father Coughlin lapja noha a “Társadalmi Igazság” címet viseli, a legvakmerőbb igazságta­lanságokat, azaz hazugságokat irt úgy a háború, mint általá­nos társadalmi dolgokról. Kimondottan náci érzelmű, antisze­mita propagandát folytatott dacára annak, hogy hirdette a háborús kötvényeket, sőt 25 ezer dollár értékűt vásárolt is. Mindezzel azonban csak leplezni akarta fajgyűlöletet fejlesztő mérgező munkáját, de végre rajtavesztett. Coughlin lapját az 1917. évi kémkedési törvények áthá­gásával vádolják és a posta ily alapon vonta meg a szállítási jogot. A második világháborúban ez az első lap, amelyet igy megfenyítenek. Azonban ezzel kapcsolatban számos nyilatkozat került a sajtóba. Az egyik Archibald MacLeish, az “Office of Facts and Figures” ircjda igazgatójától, aki megintette az újság tulajdonosokat és szerkesztőket, hogy a sajtó szabad­sággal csúnyán visszaélnek. MacLeish külön kiemelte, hogy a Roosevelt adminisztráció nem kívánja korlátozni a konstruktiv kritikát, a bírálat jogát elismeri, azt hasznosnak tartja. Azonban nem tűrhetik, hogy a BÍRÁLAT ÁLARCA ALATT NÁCI PROPADANDÁT FEJT­SENEK KI, faji vagy vallási gyűlöletet szítsanak, defetizmust hirdessenek, egyenetlenséget keltsenek, — szóval oly dolgokat csináljanak, amelyek a háború sikerét akadályozzák. Egy másik nyilatkozatból arról értesülünk, hogy az Egyesült Államokban még ma is 95 OLYAN FOLYÓIRAT ÉS LAP LÁT NAPVILÁGOT, AMELYEK NYÍLTAN SZIMPATI­ZÁLNAK A NÁCI ESZMÉKKEL. Byron Price országos főcenzor meg azzal vádolja a nagy lapokat, hogy helyet adnak az alaptalan mende-mondáknak. Ugyanezt teszik a kolumnista irók is, akik szeretnék elhitetni, hogy kerülő utakon olyan információkat tudnak szerezni, ami­ket a kormány el akar titkolni a néptől. Mindezek természe­tesen alkalmasak a kétely felkeltésére és náci propagandával azonos értékűek. Ezen hivatalos helyekről eredő intézkedések és nyilatko­zatok tehát azt mondják, hogv AZ AMERIKAI SAJTÓ TE­KINTÉLYES RÉSZE NÁCI ÉRZELMŰ, dacára annak, hogy a háborús frázisok tömkelegét hozzák. Lehet, hogy néhány ki­adványról helves ez a feltevés, azonban AZ AMERIKAI SAJ­TÓRÓL ÁLTÁLÁBAN AZT KELL MONDANUNK, HOGY NEM NÁCI PÁRTI, HANEM NEW DEAL ELLENES. Ami azt je­lenti, hogv nem szeretik Hitlert, sőt gyűlölik, DE SOKKÁL JOBBAN GYŰLÖLIK A MUNKÁSSÁGRA TÁMASZKODÓ NEW DEAL ADMINISZTRÁCIÓT. Ez magyarázza meg romboló kritikájukat. A nagy ujságvállalatok sok milliós befektetést képvisel­nek. Tulajdonosaik rendesen más iparvállalatokban is financi­ális érdekeltséggel bírnak. De azonkívül szoros viszonyt tar­tanak fenn a nagy hirdetőkkel, akik szintén a nagy tőkések közül kerülnek ki. Igv nem csoda, ha az ily sajtó AZ UJSÁG- TULAJDONOSOK OSZTÁLYÉRDEKEIT SZOLGÁLJA. Márpedig a Roosevelt adminisztráció a Wagner törvények­kel, meg a munkaidőt és béreket szabályozó intézkedésekkel nasy sebet ütött a tőkés osztály legfájóbb részén, a financiális érdekein. A háborút tehát első sorban is a régi, korlátlan munkás-elnyomó rendszer visszaállítására szeretnék kihasznál­ni. Ha közben aztán Hitlert megverik, annál jobb, — gondolják, — MERT KI TUDJÁK ÖK ZSÁKMÁNYOLNI AZ AMERIKAI MUNKÁSSÁGOT, HA MEGINT FELÜLKEREKEDNEK, HIT­LER segítsége nélkül is. Újabb leleplezések---------------------------- I (gb) Mióta a New Jersey-i Standard Oil Companyról ki­derült, hogy a németek kezére játszotta a mügumi gyártás nak olcsó módszerét, újabb meg újabb hasonló leleplezésekr olvasunk vagy hallunk a rádión keresztül. Most már nem szá percentes, hanem ezer percentes hazafiakat emlegetnek. A már eddig felsorakozott társulatok csoportjába most be­lépett a General Electric Company is. A hírek szerint ez a tár­saság szintén kariéiban van német társulatokkal, nevezetesen a Krupp céggel a karbonized tungsten készítésére és forgalomba hozatalára. A karbonized tungsten csaknem olyan kemény, mint a gyémánt és megmunkáló gépek (eszterga, milling machine, sha­per, stb.) vágó kései gyanánt használják. Az ily kések arány­talanul gyorsabban, könnyebben és simábban vágnak, mint bármilyen eddig ismert acél. Ezért a hadiiparban igen nagy fontosságú. Ezt az anyagot a General Electric céghez tartozó detroiti Carboloy Company hozta forgalomba és fontját 48 dollárért adta. Amikor azonban a Krupp céggel megkötötték a kartelt, a tungsten árát felemelték fontonként 453 dollárra. Ez 943 százalékos emelésnek felel meg. Igaz, hogy később leszállították az árat 205 dollárra, DE AZ IS IGAZ, HOGY AZ ELŐÁLLÍTÁSI KÖLTSÉG SOHA SEM HALADTA MEG A 25 DOLLÁRT FON­TONKÉNT ÉS AZ IS IGAZ, HOGY NÉMETORSZÁGBAN A TUNGSTEN ÁRA SOHA SEM MENT FELJEBB 40 DOL­LÁRNÁL. így szaporodnak a jelöltek az ezer percentes hazafiak egyesületéhez. SOROZÓ ÖSSZEÍRÁS ÁPRILIS 27-ÉN Minden férfi, aki 1942 feb­ruár 16-án elmúlt 45 éves, de 1942 április 27-én még nem lesz 65 esztendős, április 27-én ösz- szeirásra köteles jelentkezni a helyi sorozó bizottságnál, — ezt jelenti a Sorozó Szolgálat országos központja. Az állami sorozási igazgató­kat azonban felhatalmazták, hogy már szombaton, április 25-én megkezdhessék az össze­írást és vasárnap, április 26-án egész nap nyitva tarthatják hi­vatalukat, ha azt hiszik, hogy az összeírásra kerülők száma tulnagy ahhoz, hogy egy nap alatt lebonyolíthassák a forgal­mat. A helyi hivatalok reggel 7 órától este 9 óráig lesznek nyitva. A 45—65 évesek összeírása teljessé teszi az ország férfi­erejének statisztikáját, de ezek a férfiak a jelenlegi sorozó tör­vény értelmében, nincsennek katonai szolgálatra kötelezve. Az összeirási kártyákon azon­ban ugyanazokat az informá­ciókat fogják föl jegyezni, mint a 45 évesnél fiatalabbak össze­írásánál. A Sorozó Szolgálat központ­ja utasította a helyi bizottságo­kat, hogy a sorozó helyiségek kiválasztásánál ügyeljenek ar­ra, hogy az idősebb regisztrán- soknak ne kelljen hosszabb ide­ig utazniok odáig és ne kelljen sokáig várakozniok. Mindenkitől meg fogják kér­dezni nevét, lakása címét, posta címét, telefonszámát, korát, születési idejét és helyét, egy személynek nevét és címét, aki hollétéről mindig tud felvilágo­sítást adni, alkalmazója nevét és cimét, alkalmazásának he­lyét. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikbó'l a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépitett szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett ^‘Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az ui társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. * "Szervezés" — "Nevelés77 — "Felszabadulás77 W ^ W Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága W ^ W

Next

/
Oldalképek
Tartalom