Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)
1941-07-05 / 1170. szám
ö oicai BÉRMUNKÁS 1941 julius 5. TÁRSADALMI LEXIKON ADY ENDRE, költő, a magyar Irodalom szellemi vezére és úttörője, szül. Érmindszenten 1877 nov. 22. megh. Budapestefi 1919 jan. 27. Elszegényedett, régi, református, nemes család gyermeke. Középiskoláit Nagykárolyban és Zilahon végezte. Jogászkodott Debrecenben, Budapesten és Nagyváradon. Közben Debrecenben újságírással kezdett foglalkozni. Nagyváradon évekig, mint hirlapiró dolgozott. Itt ismerkedett meg egy Párisban élő üzletember feleségével, aki költészetében Léda néven szerepel. 1904-től hétszer járt Párisban, de sokat utazott Olaszországban, Svájc ban és Németországban is. A fővárosban a Budapesti Napló munkatársa volt. A darabont kormány idejében a miniszterelnökség sajtó irodájában működött. Első jellegzetes verskötete 1906- ban jelent meg. 1908-ban megindult a Nyugat, amelynek főmunkatársa, 1912-ben társszerkesztője lett. Ebben az évben ismerkedik meg Boncz Bertával akivel 1915-ben házasságot kötött. 1918 őszén a Nemzeti Tanács hódoló tisztelgéssel járult a nagybeteg költő elé. A főváros által adományozott díszsírhelyen, a Kerepesi-temetőben temették el. Az Ady költészet körül kifejlődött irodalmi háború, gyermeke volt a szociális háborúnak. Az az érdeklődés szó- és toliharc, amely az uj irók körül háborgott, már világnézeti harc volt. Az átalakult világ- szemlélet szellemi vezére Ady lett. Ez az irodalom Magyarországon rengeteg maradiságot és kulturátlanságot vezetett le. Amikor megértjük, hogy Ady művészi, irodalmi forradalmat jelentett, megértjük politikai és szociális forradalmi törekvéseit is. Világszemléletébe belekapcsolta, hogy “az uj magyar irodalom előfutár ja Magyarország megkésett, de most már nem sokáig halasztható szociális átalakulásának” és tüzes, gyújtó szavakkal a forradalom egyik magvetője lett. Hitte és vallotta, hogy a forradalmi m eg u j ulás kikerülhetetlen, hogy a társadalomban és politikában megnyilvánuló nyugtalanság előjel, de az irodalom és művészet revoluciója maga a bizonytalanság. Ez az uj irodalom, amely az embernek, a jobbulásnak, a társadalmi fejlődésnek akart használni, erőteljes lépésekkel közeledett a szo- ciálista ideológiához és Adyval kapcsolatban az elnyomott osztályharc betört az esztétikába is. Ady kiáltó harcos öntudattal üzent hadat a tespedő magyar lírai költészetnek, az ujitani akarók élére állott és szilaj hangon Ígérte be az uj Március eljövetelét. A bilincseket és meg- folytást jelentő hagyományok gyűlölete mellett a politikai ra- dikálizmus mellé állott. Ady, a “népért siró bus bocskoros nemes”, az élet minden viszonylatára kiterjedő meggyőződést szívott magába Nagyváradon. Itt írott cikkei kialakult progresszív gondolkodásra vallanak. Szót emelt a kiüldözött romániai zsidók, a nemzetiségek és proletárság mellett. A tudományos gondolatszabadság érdekében sajtókampányt vezet. Sohasem hitte, hogy pusztán az igazság erejével meg lehet változtatni 1000 év igazságtalanságait. Már a század első éveiben észrevette, hogy az antiszemitizmussal akarják a jelentkező és növekvő elégedetlenséget levezetni. A feudális és klerikális reakció minderősebben kezdett ránehezedni az országra, mikor megírta, hogy “a magyar társadalomban a papi és világi fejedelmeké minden. A milita- rizmusnak, a klerikalizmusnak és a feudalizmusnak falait lékeli rombolnunk, ha -élni akarunk.” Programszerű tudatossággal követelte az ország berendezkedésének demokratikus megreformálását. Fölveti a vezető társadalmi rétegek és történelmi osztályok felelősségének kérdését. Azt írja, hogy a mi parlamentünk a katonasággal őrzött osztályimpérium parlamentje és nem a népé. Az osztályuralom szövetkezete a parlament, amely összeröffen és szörnyen összetart, ha ezt az osztályuralmat valami fenyegeti. Hitte, vallotta, hogy Magyarországon minden akut kérdést, a demokráciát, a magyar parasztkérdést, az egészséges földbirtokreformot c^ak akkor lehet megoldani, ha a választójog ügye kedvező elintézést nyert. A választójogi küzdelem, amely akkor már kezdett a politikai kérdések gerince lennni, nagyon érdekelte. A magyar politikai és társadalmi harcok mind átfutnak rajta. Ady lelki- szövetséget köt a proletárság- gal. Kunfival éjszakákat átvitatkozik, legbensőbb barátja lessz Jászi, a Társadalomtudományi Társaság vezető tagjaival meghitten érintkezik. Ady kesergéseiből százezrek keserűsége szólt, találkozott a tömegekkel. Alólról tekintett szét az országban és “eb ura fakót” kiáltott az ódon vad vármegyeházra, a Hazugságházra, Rothchildék palotájára. Az örök elnyomottak igazát vérző szívvel kiálltotta ki. A maga nyomorúságán kívül egy elátkozott nemzet gyötrelmét is hurcolta lelkében. Már Nagyváradon felháborodva tiltakozott egy kemény cikkben a Népszava elkobzása miatt. Az 1903. évi programot, becsületes, szép programnak dicsérte és az egész társadalom számára leereszthető h i d ha k tartotta. Aminthogy első közönsége forradalmi emberekből állott, odanyilatkozott, hogy “mindennél többre becsülöm, ha szocialisták szeretnek.” “Én mindenkiért szenvedek” — mondta és ha nem is volt szocialista, de mindenekfelett ember vo 11. 1907-ben írni kezdett a Népszavában. 1914-ig 58 verse jelent itt meg, de irt az akkori emléklapokba is. 1908-ban és 1909- ben Párisból több cikket irt a Szocializmusnak is. 1909 januárjában C s izmadia Sándor, Gyagyovszky Emil egyik verskötetének bírálata kapcsán élesen megtámadta Adyval a modern költőket. A támadás után hires irodalmi vita indult meg a Népszavában. Ady mellett Bresztovszky Ernő szólalt fel. A kongresszuson és szaklapokban meg megkísérelték Ady kedvét szegni, de a szakszervezetekben már szavalgatták verseit, a vitába beleszóltak egyszerű munkások is és hitet tettek Ady mel lett. Ady és a magyar szocializmus között még erősebb lett a kötés. Ekkor irta a Szocializmusba : “örülök, hogy én Írhatom meg véletlenül először, de mindenesetre a legnyiltabban, hogy ez az egész uj mai kalamajka sohasem lett volna meg a szocializmus magyar fölnevelkedése nélkül. A szocializmus lelkünket kezdi már szabaddá tenni. Ez az uj irodalom, ha nem is szocialista, a szocializmus által, a szocializmus révén van.” Ady főként a paraszti sorsban élő népet érezte magára hagyottnak. A latifundomok és hitbizományok közé ékelt, földért fuldokló zsellérparasztot tartja a legerősebb magyarnak. A fajgyűlölet gyökereit is kiirtotta magából. Azt tartotta, hogy az alkotmánynak erőt nem az uralkodó osztály, hanem az egész nép ad, ami nála a nemzeti kisebbség fölszabadulását jelenti. A történelemben is jelentős vers “a magyar jakibi- nus dala.” “Hiszen magyar, oláh, szláv bánat, mindigre egy bánat marad. Hisz gyalázatunk, keservünk már ezer év óta rokon, miért nem találkozunk süvöltve az eszme-barikádokon.” Az 1911—13. évben újból erősen belekapcsolódik a politikába. Nagy érdeklődéssel kisérte Juszt Gyula küzdelmét, amelyben a munkásság is támogatta. 1912-ben a Martinovics-páholy tagja lesz. Később érintkezést talált a Galileisták körével is. Az őrült háborús lelkesedés felbőszítette. Az első. háborús őszön, amikor a vérontás őrülete lepte meg az agyakat, igy ir: “ordítani szeretnék, ha lehetne a dühtől, hogy a mi embrió polgárságunk, amelyn ík leikévé szegődni akartam, milyen állatian ordítja a vért.” A háborús összeomlás idején fölkiált: “S jöjjön valami más, ó forradalmak, miért késtek ?” Temetése napján szüneteltek az iskolákban az előadások. Ami közben és azóta történt, az már a történelemé! Amint Adyt fölszínes vizsgálódás után, minden jóhiszeműség kizárásával érhetetlennek, nem magyarnak, betegnek bélyegezték, gonosz értetlenséggel és ostoba kicsinyléssel kínozták és hagyták kolduskodni, a hivatalos irodalom az agyon- hallgatás és a kigúnyolás politikája után a kisajátításhoz látott és megkezdődött a harc Ady birtokbavételéért. Kurzusirodalmárok a fringiás kardból keresztet akartak formálni. A támadásokat azonban maga a halott Ady veri vissza halhatatlan müveinek szellemével. Ady neve és jelentősége ma elvitathatatlan, amit a példátlan Ady kultusz bizonyít. A kul- turemberiség megtépett szolidaritása a gyógyulás felé vezető utón, sok ösztönzést kaphat tőle, mert az ő magyarsága, a világ minden müveit népéve közösséget tudó testvéri ének Benne európaivá mélyül a magyar lélek. A küzködő és jövendőben bizó proletárság hálás megadással ápolja a forradalmas Ady kötését: Veletek viv, száguld a lelkem, véreim, magyar proletárok. Azonban, ami életéből és belőle nekünk jutott, nem jogosít fel minket a kisajátításra. A zseni mindörökre és mindenkinek maradandó. Ady Endre a legszélesebb értelemben az emberiségé, minden viszonylatban mindegyikőnk élő testvére, tettre késztető, örök fiatalság. Melegség, zászló és fény a költészete és kitudja számon tartani, hány titkos rugót pattantott szét cselekvő erővel? Ady Endre küzdő és szabadlelkü híveiben tovább él, mint az élet teljessége. A KÁVÉ ÁRAK EMELÉSE — MEGOKOLATLAN Az egyesült Állmok kávé készlete úgyszólván kétszerese a tavalyinak s ezenfelül a délamerikai államokban rendkívül hatalmas készletek vannak felhalmozva tekintettel arra, hogy fontos európai piacokat elvesztettek. Éppen ezért — mondotta Miss Harriet Elliot, a National Defense Advisory Commission Fogyasztókat Védő Osztályának igazgatója — meg- okolatlan a kávé árak emelése. Miss Elliot h a ngsulyozta, hogy az amerikai kormánynak hatalmában áll a fogyasztókat megvédeni és biztosítani őket elegendő kávé mennyiség tekintetében. A fogyasztóknak méltányos áron megszabott kávét biztosíthat ezidejüleg az ország. Ha netalán mesterségesen igyekeznének az árakat emelni, a kormánynak módjában lesz azt megakadályozni. A kávét közszükségleti cikknek tekintjük — mondotta Miss Elliot — s emellett a normális méretű vásárlással életben tartjuk és megerősítjük a jó szomszédi viszonyt gazdasági téren is azon dél-amerikai államokkal, amelyek kávét termesztenek. ELŐFIZETÉST KÜLDTEK 1941 junius 29-ig: Paul Pika, Chicago............... 1 Paul Turucz, Chicago......... 1 i M. Lády, St. Louis............... 2 A. Schöpf, Camden............... 3 J. Nagy, Astoria................. 1 A. Kucher, Pittsburgh....... 4 G. Bakos, Los Angeles......... 1 A. Molnár, Cleveland........... 2 özv. Mrs. J. Farkas, Akron 1 J. Bischoff, Akron.............. 2 J. Schwindt, Akron.............. 3 J. Szilágyi, Cleveland........... 1 L. Toth, Detroit................... 1 St. Gafrik, Chicago............. 1 J. Feczkó, New York........... 1 Wm. Berkovits, Cleveland.... 1 Jos. Szalay, Detroit............. 1 A. Remenar, Bethlehem....... 1 J. Berky, Cleveland............... 1 J. Vizi, Akron..................... 1 G. Rauch, Akron................. 3 F. Szüch, So. Bend............... 1 L. Bauer, Newark............... 3 M. Vlasits, New York......... 1 J. \Kollár, Cleveland............. 1 M. Uhlean, Chicago............. 1 A. Refy, Lodi....................... 1 James Hegyi, Yorkville....... 2 FELÜLFIZETÉST KÜLDTEK 1941 junius 29-ig: Vizi vacsorán, Akron.. 42.00 J. Munczy, Cleveland.... 1.00 J. Bényei, Cleveland..... 1.00 J. Kozsány, Saratoga..... 24.00 Ohio Kér. piknik_____107.25
