Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)
1941-07-05 / 1170. szám
1941 julius 5. BÉRMUNKÁS 7 oldal Budapest két arca CSENDES SZEMLÉLŐDÉS ESTE TÍZ ÓRÁTÓL REGGELIG A nappal is, az éjszaka is, más-más jelleget ád a város képének. Színei, fényei, homályossága és árnyaik változtatják az uecát, a házakat. Kicserélődnek az emberek, a jármüvek, fokozódik, vagy elcsendesül a lárma. Az öltözék is más-más, a hangulat is. Vannak emberek, akik nem ismerik a nappalt, a nappali életet és szögletesen mozognak a szokatlan megvilágitásban.Eze- ket az embereket a foglalkozásuk az éjszakához köti, a mesterséges világításhoz, a hajnali lefekvéshez. Akadnak olyanok is, akik viszont az éjszakát nem ismerik, este kilenckor már az ágyban vannak. Nem kispolgári jólneveltségből teszik ezt, a fáradtság kényszeríti őket korai lefekvésre. Siető, futó emberek figyelmeztetnek: néhány perc múlva tiz óra. Ez komoly intelem. A pesti utcák mozgalmassá válnak. Megindul a verseny a tiz fillérért, vagyis a kapupénz miatt. A házmesterek künn állnak már a kapuk előtt, nézik a futó embereket, a főbérlőket, akik ime levetve magukról minden fontoskodást, minden álszemérmet, lihegve 1 versenyeznek a saját kimerültségükkel, fáradságukkal, futnak, holott ez szerfölött komolytalan dolog, de tiz fillér a tét... A sors iróniája, hogy rendszerint az orruhk előtt csapódik be a komor, barátságtalan kapu. A körút elcsendesedik noha még élénk a forgalom. Hűvös szél fujdogál Buda felől, a kocsiállomásokon csöndes beszélgetés folyik. A sofőrök beletartoznak a nagyvárosi éjszakába. Az órák nehezen múlnak itt. Különösen akkor, hogyha kevés a munka. Asszonyról, gyerekről, életről beszélgetnek, mint általában az emberek. Az éjszaka csöndre int és őszinteségre indít. Lassan-lassan föltűnnek az éjszakai foglalkozások többi művelői. Jönnek a kis satnya virágárusgyerekek, telt félig- telt kosarakkal. Más gyerek ilyenkor már az álmodozás révületében folytatja a gyermeki képzelet teremtette életet. Ezek itt nappal sem ábrándozhatnak izgató, vad, igazi gyermeki dolgok felől. Vendéglőkbe, éttermekbe, kávéházakba járnak. Ugyanakkor mamájuk bábukat, hegyes kis sipkákat, vidám mütyürkéket kísérelnek meg eladni különböző szórakozó helyeken. Az ember már távolról megismeri a grafológust, lobogó hajával, egyébként ez az egyetlen éke, mely kissé fantasztikussá teszi, különben szabályos polgár, szomorú, törődött. A Rákóczi utón nagy kopá- csolás, forrasztás; a Beszkárt pályafenntartási munkásai dolgoznak itt. Lámpásaik, forrasztólángjaik varázslatos lobogás- sal oldják föl a valóságot imbolygássá, fénnyé és árnyékká, holott komoly, sietős munka folyik itt, minden romantikától mentes. Az éjszaka munkásai a zenészek is A kávéházakban, vendéglőkben és bárokban játszó zenekarok tagjai kimerítő munkát végeznek. Feladatuk a szórakoztatás, de osztályrészük nem nagyon csábitó.Különösen a fuvóshang- szereken játszók panaszkodnak. A fasorban vidám társaság késztett megállásra. Egy ittfelejtett konflis halad a Liget felé, zsúfolásig megrakva cigányzenészekkel. Egyik a nagybőgőt szorítja, a másik hegedü- tokkot tart a kezében. Virágos jókedvük van. — Hurcolkodunk — kiáltják felém —, meg vagyunk rendelve ! A roskadó alkotmány távolodik, mint a vidámság bárkája. Meg vannak rendelve. Éjszaka dolgoznak az újságírók, a lapot előállító nyomdászok. Orvosokat láthatsz futólépésben vagy kocsiban, gyógyszertárak átvilágított tejszinü táblája hirdeti: “Itt ma éjszaka szolgálat.” A pincér előírás szerint “fáradhatatlanul” szaladgál a vendégek között. A sütőmunkás sokhelyütt —- minden éjszakai munkatilalom ellenére — javában dolgozik. Éjszakai foglalkozások...Csak nappal mérhetni le igazán, milyen romboló a hatásuk. A sápadt arc, a nyugtalan szívverés, az étvágytalanság, mind-mind adalék ahhoz a megállapításhoz hogy vannak munkások, akik a munka elvég-zésén felül is nagy ' áldozatokat vállalnak magukra. A csilagok halványulnak, az ég áttetszővő válik. Dereng. Már itt is hajnal! —kiált fel az, aki eddig zavartalanul alhatott. — Végre itt a hajnal —, sóhajtják azok, akik ilyenkor fejezik be munkájukat. A munkába sietők és a hazatérők összevegyülnek, öt- óratájt már csenget a villamos, mondhatni vidáman. A villamos közönsége nem változik. Dolgozó emberek ülnek és állnak a kocsiban, a korareggeli levegő kissé hűvös, az álmos arcok kimerengenek az ablakon. Sokan újságot olvasnak, az ifjúság javarészt — sajnos — füzetesregényt. Az utasok már ismerik egymást látásból, hiszen min- dennep találkoznak. Nehéz, tankszerü dörgéssel jönnek a köztisztasági hivatal autói, jármüvei. A tejeskocsikon zörögnek az üvegek, kannák. Erre az időpontra szokták megjegyezni: indul az élet. Hát persze, indul az élet. Az emberkék előmásznak fülledt és kevésbé fülledt lakásaikból. Zeng, recseg, ropog a rádióból a reggeli torna, majd az induló lemezek harsannak fel. Indul is mindenki, a hajléktalanok is, akik valamely pádon rejtegették életüket az éjszaka. Inasgyerekek futnak és fütyülnek. Ha nem is vidámságból de azért, mert — fiatalok. Szegény háziasszonyok a kosár után nyúlnak, hogy bevásárolni induljanak... De ez már más fejezet. Az iskolák mostanában tartják évzáró ünnepélyeiket, amiket itt “commencement” (kezdés) névvel jelölnek. Bizonyáfa azt akarják ezzel a szóval jelezni, hogy azoknak, akik az iskolát bevégezték, most kezdődik a hadd-el-hadd. Az egyetemek és egyéb főiskolák ilyenkor disz-doktori titulust osztagainak mindenfelé, szinte hihetetlen indokolással, így aztán annyi ilyen disz-dok- tor van már, hogy ha az ember eldob egy követ, akkor kutya helyett ilyen disz-doktort talál vele. A Rochester (N.Y.) University például azért avatta disz- doktorrá Vinston Churchill angol miniszterelnököt, mert a mamája állítólag Rochester városban született. Igazán szép dolog volt ettől az asszonyságtól, hogy pont ezt az amerikai várost választotta ki születés helyének és azzal alapját vetette mai nagy dicsőségének. Princeton (N. J.) University sem akar elmaradni ezen a téren. Disz-doktorrá avatta Julia hollandus trónörökösnőt azért, mert őseitől származik. Egy ilyen királyi fenség ugylátszik, hogy néha mások őseitől is szár- mazhatik. Ebben az esetben azonban ez teljesen kizárt dolog, mert mint Harold W. Doods az egyetem elnöké mondotta: “Julia trónörökösnő egyenes leszármazottja Európa legrégibb uralkodó házának, az Orange ház megalapítójának, Orange Wilmosnak, aki egyben a Princeton Egyetem szent pátrónusa is.” Aki disz-doktorságra vágyik, helyesen teszi, ha idejében figyelmezteti az őseit. Ez a dolog gondolkodóba ejtette Douglas Manor, N. Y. városka óvodájának vezetőségét. Hirtelen disz-doktorrá avatták az utolsó évet végző öt-éves nebulókat, mert nem lehet tudni, mi lesz belőlük és igy már jó előre el kell készíteni a talajt a dicsőség reklamálására. Midleton (Conn.) városban lévő Wesleyan egyetem pedig Jasper McLevy, Bridgeport /város szocialista polgármesterét választotta meg disz-doktornak, nem azért, hogy mit tett, hanem azért, hogy mit nem tett. Ez a McLevy már nyolcadik éve SZOCIALISTA polgármestere a városnak, de ott még semmiféle szocialista intézkedést nem foganatosított. így ezt a kiváló férfiút egész bizonyosan a SZOCIALIZMUS ELFELEJTÉSÉÉRT avatták disz-doktorrá. Nemcsak ez a rovat, de az egész lap kevés lenne mindazok neveinek felsorolására, akik ily MEGÉRDEMELT alapon kaptak disz-doktori címet. A történelemből tudjuk, hogy Caligula római császár a lovát nevezte ki szenátornak. Akkor azonban még sok ló volt, de ma már ez a nemes állat kifogyóban van. így tehát a mi egyetemeink is azt tartják, mint a magyar példabeszéd, ha ló nincs akkor a szamár is jó.’ Egyébiránt nem is olyan régen, valaki “vad szamaraknak” (Wilde Jockass)) nevezte az amerikai szenátorokat is. A tragikus véget ért Will Rogers humorista, gyakran említette ezt a dolgot és a szenátorjaink nem tiltakoztak, sőt • némelyikük büszkén vállalta a címet, mintha az is disz-doktorságot jelentene. Persze, valami igazság van ebben a címben is, mi csupán a VAD jelzőt vonjuk kétségbe. Azért mondjuk ezeket, mert a Washingtonból jövő hírek szerint, megint megakarják vizsgálni, hogy miért olyan drága a kenyér. Vagy tiz évvel ezelőtt hasonló vizsgálatot tartottak. A már elhunyt Keane (N.J.) és Capper (Kansas) szenátorok vezették a vizsgálatot. Maguk elé idézték a Ward kenyér gyár milliomos tulajdonosát és kérdezték tőle, hogy miért emelték fel a kenyér árát, noha a búza, tehát a kenyérliszt ára, meg a munkabérek is lementek. Ward aztán megmagyarázta, hogy a kenyérhez szükséges egyéb dolgok árai mentek fel és tették szükségessé a kenyér árának felemelését. Pár héttel utóbb egy választási gyűlésen megmagyarázták Kean szenátornak hogy a kenyérhez liszten kívül csak élesztőt és sót használnak, amit számításba kell venni és ezeknek az árai már évtizedek óta nem változtak. “Kell még más valami hozzá” — mondotta szenátor Kean — “hiszen Mr. Ward csak tudta, hogy mit beszél.” “Hát persze, hogy kell,” — sietett a „felvilágosítással egy asszony, “VIZ is kell a kenyér készítéshez.” “Ugy-e mondtam”, — jegyezte meg a szenátor szelíden, “Mr. Ward nem csapott be bennünket.” (HOMO) Minden uj olvasó, a forradalom regrutája- Hány regrutát dalom Forradalmi Ipari hadse- verbuváltál, a társadalmi forra- regébe? AZ AKRONI MAGYAR IWW- ISTÁK Julius 4-én, pénteken a FÜLÖP FARM gyönyörű árnyas fái között CSALÁDI KIRÁNDULÁST rendeznek, amelyről nem marad el az Ízletes húsok sütése és a szomjuságoit csillapítók sem. Útirány: Az airportnál a 224- es utón a Wingfook Lake-ig, a vasúti síneken innen jobbra. Innen jelzések mutatják az irányt Clevelandból jövők vegyék a 43-as utat a 224-ig, azon jobbra a Wingfoot Lake vasúti keresztezésénél térjenek balra a jelzések után. SÍRJ és NEVESS!
