Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)
1941-07-05 / 1170. szám
BÉRMUNKÁS 5 oldal 1941 julius 5. AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL . . ..CS...Ő MEGJEGYZÉSEI ELHALLGATNI, VAGY ELHALLGATTATNI! Soha keservesebb csalódások, árulások tömegén nem ment keresztül a m u n kásmozgalom, mint az elmúlt 21 hónap alatt, amióta a szovjet megkötötte a paktumot Hitlerrel. Egészen, a paktum aláírásának szégyenteljes dátumáig, a III.-ik internationale pártjai az egész világon egy egységfront akciót folytattak azzal a kimondott céllal, hogy a demokratikus országok fogjanak össze a‘nagy demokráciával’, a Szovjettel és teremtsék meg a “collective security”-t, ami annyit jelentett hogy fegyveresen verjék le a fasizmust. Közben villámcsapásként Sztálin megkötötte a baráti szerződést H i tlerrel, amely után, miután Sztálin egyrészt biztosította Hitler ‘hátát’, másrészt kötelezte magát arra, hogy élelemmel, gazolinnal és nyersanyaggal ellátja Hitlert, a náci hadigépezet megindultLen- gyelország ellen. Utána, gyors ütemben bontakozott ki a szovjet imperializmus, amely Lengyelország felosztásában, a baltié államok bekebelezésében, finnország megtámadásában, Besszarábia és Bukovina elfoglalásában nyilvánult meg .Jól emlékszünk Sztálin s Hitler üdvözlő távirataira, a m elyben Sztálin örökre biztosítottnak mondta a nácizmussal kötött “vérrel megpecsételt” barátságot. Ennek a barátságnak következménye volt az európai munkásmozgalomnak a náci csizma által való eltiprása, 15 országnak az elfoglalása, mind addig, amig most Hitler elérkezettnek látta az időtt arra, hogy a “baráti” szovjet ellen is megindítsa a “felszabadító” hadjáratot. x Mi ezt az összecsapást előre láttuk és számtalanszor megírtuk. Elmondottuk, hogy Sztálin árulása, magának a Szovjetnek az öngyilkosságát jelenti. Minden elvi ellentét dacára is az IWW soha sem volt szovjet ellenes, értékelni tudta annak a jelentőségét, hogy a világ egy hatodán megdőlt a kapitalizmus, de ahogy nem vindikálta magának azt a jogot, hogy előírja az orosz proletariátusnak azt, hogy miként valósítsa meg a felszabadulásáj;, éppen úgy nem tűrte, hogy Moszkva irja elő azt, hogy az Egyesült Államok népe, miként valósítsa meg a maga felszabadulását. Ahogy tiltakozott és proletárszolidaritással b i ztositotta a szovjetet, amikor a Japán imperializmus megtámadni készült, éppen úgy a proletár szolidaritás folyltán tiltakozott az ellen, hogy az orosz munkásság legkiválóbb harcosait boszorkány pörök alapján kivégeztet- te Sztálin. Hogy az orosz proletariátus, miként torolja meg Sztálinnak árulását, vagy butaságát, az az orosz proletariátus dolga, abba nem kívánunk beleszólni. De igenis lesz szavunk az amerikai kommunista párt további működéséhez és különösen annak a magyarnyelvű férges nyúlványáéhoz. Nem szabad eltűrni azt, hogy ez az elvtelen, élősdi társaság, most a már bejelen- j tett köpenyeg for ditásával kompromittálja a nácizmus elleni frontot. Minden megmozdulásuk, minden szavuk csak gyengíteni fogja a nácizmus elleni harcot. Ezeknek az élősdieknek, ha egy kis jóérzésük lenne a szovjettel szemben, ha őszintén akarnák, hogy a nácizmus elleni harc, amelyet eddig elgáncsoltak, sikerüljön, akkor hallgat- niok kellene. Elkellene tünniök a munkásmozgalomból. Ezzel nyújthatnák a legnagyobb segítséget a nácizmus ellen harcolóknak. De mi -jól ismerjük ezt a társaságot, jóltudjuk, hogy nem fognak elhallgatni, nem fognak lemondani a munkásságon való élősködésről. Újra, mintha soha kommunácik nem lettek volna, hangosak lesznek és ők fognak legjobban lármázni. De minden tisztességes antifasiztának résen kell lennie és ahol megjelennek, ott el kell őket hallgattatni, rájuk kell olvasni a bűneiket ki kell őket minden tisztességes csoportból zárni. Ezt kívánja a náci ellenes harc sikere^ Amint várni lehetett a “Magyar Jövő” megcsinálta a pál- fordulást, de Hitler egy kicsit késett a Magyar Jövő szempontjából, mert már megvoltak írva a * cikkek, csak a lap első oldalát írták újra. Ott van a nagy vezércikk, amelyben a szovjet támogatására szólítja fel az egész világ proletariátusát. Ott hozza két cikkben is Churchill beszédét, amely teljes támogatást igér a Szovjetnek és kijelenti, Jiogy Hitlerrel soha, semmi körülmények közt békét\ nem köt. De a lap belső oldalain a már előzőleg meg irt cikkek jelentek meg. így az egyik cikk a szocialistákat vádolja a nácizmussal való együttműködéssel, a másik a Hearst lapok háború, illetve a Hitler elleni háború ellenes cikkét hozza le, a harmadikban pimaszul Vambéryéket angol ügynököknek, fasizmust támogató vigé- ceknek nevezi. Külön cikkben hozza Marcantonic, new yorki képviselő beszédét, az angol támogatás ellen. Nem, kutyából nem lesz szalonna. A Nagy Jánosokból, a Fehér Jóskákból soha sem lessz más, mint a munkásokon élősködő, háziig fráterek, akik a jelenlétükkel a legbecsületesebb mozgalmat is megfertőzik, kompromittálj ák. VÁLASZ EGY LEVÉLRE Egy nagyon derék és nagyon aktiv munkástárs irt egy levelet, amelyben nehezményezi azt, hogy én a Horthyék Bánátba való bevonulását támadtam. A munkástárs azt irja, hogy “nem tudom megérteni, hogy egyes munkástársaknak miért fáj az, hogy ebben a világkrizis- ben Magyarország felhasználja az alkalmat, hogy az elvesztett területeit vissza szerezze.” Mindenek előtt, kedves munkástársam dacára, hogy nin- csennek a kezembe a kifogásolt cikkek, mégis bátran állitha- tom azt, hogy nem azt kifogásoltam, hogy a Trianon által elszakított részek vissza kerültek Magyarországhoz, hanem azt, hogy milyen áron kerültek vissza. Minden gondolkodó, öntudatos munkás elitéi minden hódítást, lettlégjyen az bármilyen név alatt, igy természetes, hogy elitéltük a trianoni rablást is, de tudjuk jól, ha “mi” győztünk volna, “mi” is éppen úgy feldaraboltuk volna Szerbiát, romá- niát, mint a másik imperialista fél tette. Nyíltan vallom azt, hogy mindezek dacára nem lelkesedtem a revízióért, még pedig azért, mert mint minden kérdést, úgy ezt is az öntudatos munkás szemüvegén keresztül nézem és ebből a szemszögből nézve a következőket állapítom meg: A forradalmak után Magyarország népe fölé Európa legreak- ciósabb és legvérengzőbb kormányzata került, amely hogy a hatalmat megtarthassa, aláírta azt a béke szerződést, amelyet úgy Károlyiék, mint a Tanács Köztársaság aláírni megtagadott. Állítom, hogy a magyar munkásoknak több szabadságuk, jobb, mérhetetlenül jobb. életlehetőségük volt Csehszlovákiában, mint Horthyék alatt élő magyar munkásoknak, állítom azt is, hogy mig a román és szerb uralom alól való elkerülés sem jelentett felszabadulást, mert legfeljebb eben gubát í cseréltek, de a revízió ára az volt, hogy Magyarország teljes egészében Hitler uralma alá került és megerősítette a reakciós magyar kormányzatott. A bánáti bevonulást csak egy szempontból támadtam és pedig azért, mert Horthyék miután előzőleg “örök baráti” szerződést kötöttek a szerb kormánynyal, akkor, amikor az nem parírozott Hitlernek — az a náci banditákat szabadította a szerb népre és legázolta azt, amiben segítségére volt a magyar kormány egyrészt, hogy a szerbmagyar határra engedte a náci hadsereget, másrészt pedig a magyar hadsereg is részt vett a támadásban. Kedves Munkástárs! Aki kimondja az a-t, annak ki kell mondani a b-t is. Ha én náci ellenes vagyok, akkor náci ellenes vagyok minden körülmények közt és ellenségem mindenki, aki Hitlert segíti, tehát Horthy is, eltekintve attól, hogy ezen kívül is elég bűne van arra, hogy minden öntudatos munkás gyűlölje. Igaza van, hogy nemcsak Horthy ja van Magyarországa nak, hanem volt neki Petőfije Dózsája is és mi azért küzdünk Horthyék és nem a magyar nép ellen, hogy ott Petőfi, Dózsa szelleme legyen az ur és hogy a magyar nép ne csak a szerbromán uralkodó osztály alól “szabaduljon” fel, hanem ténylegesen felszabaduljon a magyar urak elnyomása alól is. A korbács egyforma élesen csattan, ha azt szerb vagy magyar elnyomó vágja a húsúnkba. A mi reviziónk a magyar népet illetőleg az, hogy megszabaduljon a Hitler uralmának kiszolgáló elnyomói alól, addig is, amig az összes uralkodó osztályoktól m e gszabadulhat az egész világon, de ennek az előfeltétele, a Hitlerizmus a Hor- thyizmus pusztulása. DIPLOMATIKUS MAGYARÁZAT FIÚ: Annyit hallom mostanában, diplomata itt, diplomata itt. Mi is hát az a diplomata? - APA: Tudod fiam, diplomata az egy olyan egyén, akit megbíztak bizonyos olyan ügyek elintézésével, melyek soha nem jöttek volna létre, ha diplomaták nem lettek volna. MUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI Fogadják üdvözletemet lapunknak, a Bérmunkás ez év június 21-dikén megjelent számában közölt négy pontjában foglalt álláspontjukért, valamint Roosevelt elnök védelmi programjához való csatlakozásukért. Az én határozott meggyőződésem is az, hogy a jövő fejlett ipari államát nem politikai, hanem gazdasági kérdések fogják uralni. Azonban a természetes haladásnak — simán — ide vezető útját a géptechnika terjedésével kapcsolatban, csak úgy egyengethetjük, ha egyesült erővel összetörjük a népet lei- gázó, mai társadalmi rendszert és helyébe felépítjük azt a demokráciát, mely az "emberi jogok m é 1 tóságát tiszteletben tartja. Adler Lajos, Newark Tudatom önökkel, hogy e hó 17-én a Bérmunkás részére a postára tettem 2.50-et. Az évi előfizetésem és 50 cent a küldött füzetért. Egyben köszönöm, hogy a lapom már lejáratban van és eddig is küldték, de eddig nem tudtam azt rendezni. Most kaptam egy kis munkát, hát mindjárt azt intézem el. M. Uhlean, Chicago Mellékelve küldök négy dollárt a lap után és előfizetésére, miután a lapom előfizetése 1940 júniusban járt le, amiért is bocsánatot kérek és 10 centért szíveskedjenek 1 drb. füzetet küldeni. James Hegyi, Yorkville Itt küldöm a Iapujitást kettő dollárban, mivel már lejárt és 10 centett a kisfüzetért. Mike Odor, Glendale
