Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)

1941-08-02 / 1174. szám

1941 augusztus 2. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL-----CS...Ő MEGJEGYZÉSEI ÉS A MAGYAROK? Az amerikai horvátok szerve­zetei kimondották, hogy nem ismerik el a Hitler által kreált “független” H o rvátországot. Továbbra is ragaszkodnak a szerb és slovén testvér népek­hez. Kihangsúlyozták azt is, hogy készséggel támogatnak minden olyan mozgalmat, mely a tengely hatalmak ellen irá­nyul. Az amerikai franciák minden lehető alkalmat felhajsználnak arra, hogy rokonszenvüknek ad­janak kifejezést a “szabad fran­cia” ellenkormány iránt és el­lenszenvüknek a nácista Pétain kormánnyal szemben. Ugyan ezt az álláspontot fog­lalják el túlnyomó többségben az itt élő románok is, nem is be­szélve a holland, norvég, cseh, stb. nemzetiségi csoportokról. Csak három nemzetiség él itt, amelyek szervezeteinek a többsége Amerika ellenes, il­letve a tengelyhatalmak szolgá­latában áll. A németek ,az ola­szok és sajnos a látszat szerint a magyarok is. Tény az, hogy az amerikai magyarságnak ma csak egy olyan országos szerve van, — ha azt nem is a magyar töme­gek teremtették meg — amely joggal-jogtalanul, de magának vindikálja azt a jogot, hogy az amerikai magyarság nevében beszéljen. Ez a szerv az Ameri­kai Magyar Szövetség, amely arra alapozza ezt a jogát, hogy a kebelébe tartozik a három or­szágos betegsegélyző és vagy két tucat egyház. Ez a szerv megalakulásakor Washingtonba ment és ott loyalitásáról bizto­sította az amerikai kormányza­tot és bejelentetette, hogy har­colni fog Magyarország függet­lenségéért. Ettől a nyilatkozat­tól eltekintve, egyetlen .esetben sem igazolta a loyalitását és egyetlen lépést sem tett Ma­gyarország függetlensége érde­kében. Ellenben igyekezett iga­zolni a magyar qisligek, a Hor­thy kormány Hitler melletti, te­hát Amerika ellenes álláspont­ját. Amikor a kormány és az el­nök elitélte a magyar kormány fegyveres beavatkozását előbb a Jugoszlávia, most a Szovjet Oroszország esetében, sőt egyes sajtó orgánumai nyíltan a de­mokratikus hatalmak ellen fog­laltak állást, mig mások burkol­tan szolgálják a hitlerizmust, tehát a magyarság “hivatalos” szerve illoyális Amerikához, amelynek a hatását erősen ér­zi az amerikai magyarság, mert a munkahelyein, mint megbíz­hatatlan nemzetiség s z érint van kezelve. Magyarország vasútját, ke­reskedelmét, pénzügyeit, iparát német náci megbízottak irá­nyítják, a hadsereg felett Hit­ler rendelkezik. A magyar kor­mány még az utolsó falat ke­nyeret is a nácik részére veszi el. De a Magyar Szövetség hal- gat. Egyetlen elitélő szava nincs sem Hitler, sem az őt ki­szolgáló magyar kormány ellen. Ha a Magyar Szövetség hall­gat is, de beszél helyette a spi­ritusz rektora Himler Márton, ki a Bányász Lap legutóbbi szá­mában Amerikának a beavatko­zását követeli a háborúba, mely szerinte úgyis elkerülhetetlen és most itt a kedvező alkalom (oroszfront) hogy Amerika meg adja a halálos csapást a ten­gelyhatalmaknak — tehát Ma­gyarországnak is. De erre azt mondják, hogy ez Himler magán véleménye, mi­ként magán véleménye volt az elnöknek Daragó urnák is az a cikke, amelyben árulónak bé­lyegezte a magyar kormányt, amiként magán vélemény a Szövetség másik oszlopos tag­jának Göndör Ferencnek, Ró­bert Oszkárnak a harcias anti- fasizmusa is. Nem hiszem azt, hogy a mai időkben külön lehet választani a magán véleményt a hivata­los véleménytől, aki antináci a magán életében, annak az a kötelessége a hivatalos megnyi­latkozásnál is. A Magyar Szö­vetség igazgatói ma szabotálják a hivatalos állásfoglalást. Most amikor égetően fontos volna a magyarsága itt, ugyancsak a jövő Magyarországra is egy be­csületes náciellenes megmozdu­lás a Szövetség urai hallgatnak és szabotálják egy olyan gyű­lés tartását, ahol ez az állásfog­lalás megtörténhetne. Himler tiltakozik az ellen, hogy kívülről támadják a Szö­vetséget, pedig ezt a jogunkat' nekünk és másoknak az alkot­mány adja meg és a szabad saj­tó, még a tagoknak sem ad­nak erre alkalmat, pedig min­den nap súlyosabban fogja érezni ennek a becsületes meg­nyilatkozásnak a hiányát az amerikai magyar munkásság. Azoknak a Szövetségi tagok­nak ,kik becsületes harcosai a náci ellenes frontnak a köte­lességük, hogy az amerikai ma­gyarság, és a magyar nép érde­kében vígét vessenek a magyar­ság megnyilatkozása további el- szabotálásának. EZER REPÜLŐGÉP Mikor Hitler megindította a hordáit a Szovjetek ellen, az volt az elképzelése, hogy a szo­kott villám támadással megtöri a vörös hadsereget és két héten belül Moszkvából diktálja a bé­két. Azóta mindazok, amik Hitler elgondolását táplálták, m i nt hervadt vágyálmok omlottak össze. Anglia és Amerika nem dűlt be a bolsevizmus, az “is- tentelenség” ellen indított szent háború jelszavának, nem hogy békét nem kötött Hitlerrel, ha­nem Anglia a Szovjetekkel kö­tött szövetséget és minden ed­diginél fokozottabb mértékben támadta a repülőivel a náci Né­metország ipartelepeit, nemkü­lönben a már meghódított or­szágok hadi bázisait. Az amerikai kormány is meg­kezdte a Szovjetek támogatását fokozatosan szállítja a repülő­gépeket, hadianyagot Angliá­nak és maga is felkészül az el­kerülhetetlen leszámolásra a fa­sizmussal . Hiú ábránd volt az a remény, hogy a Szovjet vörös hadsereg az első rohamra össze omlik. Azóta beigazolódott, hogy az orosz proletariátus tudja, hogy mit jelentene neki a hitleriz mus diadala és szabadsághő­sökhöz méltó bátorsággal töri össze a náci hadigépezet táma­dásait. Megtanulja Hitler azt, hogy minden talpalattnyi földet rettenetes áldozatok árán tud csak megszerezni, amely terü­leten csak puszta földet talál, mert a szovjet mindent, amire Hitlernek oly égetően szüksége van, elvisz, vágy elpusztít. Összeomlott vágyálom volt az is, hogy a szokott módon műkö­désbe lép a fifth colum, az ellen- forradalom. Az ötödik hete fo­lyó támadások , beigazolták, hogy az orosznép nem lát fel­szabadítót Hitler banditáiban— nem, hogy nem támad a szovjet ellen, hanem a már elfoglalt te­rületeken az ott maradt nép fel­újítja a partizán guerilla har­cot és hátba támadja, minden módon szabotálja a náci hadi­gépezetet. Minden látszólagos siker da­cára ma már tisztán látja Hit-1 ler is, hogy a Szovjetfront ke­mény dió lesz, hogy a vörös hadsereg még akkor sem .lesz megverve, ha az Uraiig vonul vissza, mert akkor is folyton lefogja kötni a náci hadigépezet milliós tömegeit, amely harcok idején meg fog érni a helyzet arra, hogy Anglia megcsinálja a kontinensre való betörést, amellyel egyidej üleg felfognak támadni a már legázolt nép mil­liók is. Az összeomlott vágyálmok miatt ma már a Japán beavat­kozást követeli Hitler, amelyre úgy látszik hajlamos is a fa- sizta japán imperializmus, de az amerikai kormány nem csi­nál titkot abból, hogy egy ilyen támadás esetén retorziókkal fog élni japánnal szemben. Tehetetlen dühében, mit te­het mást ez a gaz bandita, mint rászabadítja a bombázóit az orosz városokra. Ezer repülő­gép bombázta Moszkvát — mondják a jelentések. Azt jól tudjuk, hogy amiként Angliát nem törte meg London és más uagy ipari városok folytonos bombázása, úgy nem töri meg a Szovjeteket sem. De elszorul a szivünk ha arra gondolunk, hogy az orosz proletariátus mi­csoda rettenetes erőfeszítést tett, mennyit robotolt, mennyit koplalt, szenvedett, hogy fel­építse a hatalmas, modern gyá­rait, hogy az elmaradt országot iparosítsa, ami az előfeltétele a jólétnek. Ma ezeket a gyára­kat, vasutakat, uj, modern la­kóházakat, kultúrintézménye­ket rombolja szét a hitleri ban- ditizmus bosszúja, ökölbe szo­rul a kezünk és ha ma mást nem is tehetünk, de mint öntudatos munkásoknak hirdetnünk kell a nácizmus veszélyét és köve­telnünk kell, hogy ez az ország fokozza a támogatást a náci el­lenes hatalmaknak, köztük ter­mészetesen a Szovjetét is és ha a japán imperializmus hátba támadja a harcoló Szavjeteket, akkor Amerika a legteljesebb blokáddal válaszoljon a japán imperializmusnak. A DEMOKRÁCIA BAJNOKAI Ma már megszokott dolog az hogy az amerikai fifth colum- nisták a Lindberghek, Whee- lerek, Caughlinok a demokrácia, a szabadság bajnokainak csap­nak fel. A közelmúltban szám­talan ilyen megnyilvánulása volt ezeknek a bajnokoknak, amelyet ha egy munkás köve­tett volna el, bizonyára megis­merkedett volna az itteni bör­tönök belsejével, de nekik, min­den hazaárulásuk dacára, még a hajukszála sem görbült meg. Csak nemrég történt meg az hogy Lindbergh egy gyűlésen arra hívta fel a hallgatóit, hogy az amerikai nép “szabadsága” miatt elérkezett az ideje annak, hogy “kicserélje a kormányza­tot”, miután azt most választás utján nem teheti meg, termé­szetesen a “führer” jelölt azt úgy értelmezte, hogy náci puccs utján tegyék le Rooseveltet és helyére őt ültessék.Ma meg már nyíltan a Hitlerrel való szövet­séget hirdeti a Szovjet ellen. Taft, ohioi szenátor ugyan ezen a vonalon halad. Borzasz­tóan felháborodott azon, hogy az elnök elrendelte Iceland meg­szállását, ezzel egyrészt bizto­sította a lehetőségét az Angli­ába való szállításoknak, más­részt pedig megelőzte Hitlert, kinek igen fájt a foga erre a ha­di bázisra. A szenátor ur kije­lentette, hogy még ilyesmi nem történt Amerika történetében, hogy a navy egy idegen orszá­got szálljon meg. Taft szenátor elfeledkezett arról, hogy éppen ezek a karhatalmak voltak azok amelyek ismételten megszállták a délamerikai államokat csak azért, mert azok nem fizettek a Wall Streetnek kamatokat. De a nácizmus érdekében szívesen megenged magának a szenátor ur egy kis feledékenységet. Úgy Taft, mint méltó társa szenátor Wheeler ma az ameri­kai hadsereget is felakarják bomlasztani. Egész egyszerűen most a hadserek körében végez­nek bomlasztó propagandát. Ha ezt egy munkás ember merné elkövetni, már a hadbíróság előtt állana, de a szenátor uraknak, a milliókba nősült re­pülőnek, mindent szabad, leg­feljebb a szókimondó miniszte­rek bélyegzik őket hazaárulók­nak HITLER TISZTELŐI Charles E. Coughlin birtoká­ban levő “Social Justice” folyó iratban látott napvilágot a kö­vetkező épületes b a darság: “Hitler gyakran maga is a fron­ton van szembe a golyók és bombákkal. Goering egy aktiv parancsnok, aki maga is tud repülni és részt vesz a háború­ban. A beteges Hess is megta­nította az amerikai háborús csi- nálókat, hogy a német háború csinálok képesek a saját Mes- serschmitts gépjeiket kezelni és kiugrani abból, mint az egy­szerű katona. Legalább is a né­metek fensőbb lények — a mi háború csinálóinktól — mivel azok ténylegesen részt vesznek a háborúban.” Hát nem-e gyönyörű, lélek­emelő dolog ez. Ezt csak a Mus­solini csemete tudta úgy leírni, amikor a “vérrózsákban” gyö­nyörködött, melyet a védtelen etiopiai tömegek közzé dobott bombák fakasztottak. A 440-ES IPARI SZERVEZET egyetlen PIKNIKÉT rendezi a TROUSIL GROVE nagy terü­letén a Dunham Roadon, közel a Canal Roadhoz augusztus 16- án, szombaton. Különböző sport versenyek és nagy zenekar szolgálják a közönség szórakoztatását. Lesz kitűnő étel és hűsítők. Augusztus 16-án, szombaton, itt találkozunk az IWW-ba szer­vezett clevelandi gyárak mun­kásaival. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom