Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)

1941-08-02 / 1174. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1941 augusztus 2. SÍRJ és NEVESS! Ilyen nagy melegben min­den erőkifejtés, még az újság olvasás is nehéz dolognak tetszik. Éppenazért az újság­írók már ősidőktől kezdve a könnyen emészthető csoda­dolgok leírásával tömték meg a kánikulai újságokat. Az idén azonban a háborús hí­rek még az ötlábu borjú, meg csibéket szoptató macska tör­ténetét is kiszorítják. Csu­pán a német újságok tarta­nak ki a régi szokás mellett és a héten mintha valami óriási szenzáció lenne, egész oldalakat Írtak arról, hogy Roosevelt elnök a szabadkő- mivesekkel parolázott, noha jól tudják, hogy az amerikai elnök még a malterhordókkal is parólázik, — különösen vá­lasztások előtt. Erre a nagy szenzációra inkább azért volt szükség, mert a frontról jövő hírek nem “előírás szerint” futottak be. * Azt persze nem írták meg, hogy Magyarországon a tisza­virágnak uj nevet adtak. Ez a tiszavirág nagyon de nagyon rövid ideig élő lepke, amely ilyenkor ellepi a Tisza vidékét. Tekintettel a nagyon rövid éle­tükre, most elnevezték őket HITLER-SZERZŐDÉSNEK. * De nemcsak . a németekről, hanem “hős” szövetségesükről, az olaszokról is hallunk megint. A spanyolok p a naszkodtak, hogy LaLinea spanyol várost olasz repülők bombázták és több embert megöltek. Franco meg a hívei nagyon elbámultak ezen a dolgon. Pedig egészen egyszerű. Az olaszok is szeret­nének egy kis győzelemmel el­dicsekedni, hát ott bombáznak, ahol* nem bátják őket és ahol már ismerik az utat. * Az egyik olasz haditudósító meg azt jelenti a német-orosz frontról, hogy egy nagy orosz tank áttörte a német vonalat és aztán a nagy tankból kis tan­kok ugrottak ki, mint a kangu­ru zacskójából a kis kanguruk. De az is lehet, hogy ez a fasizta vitéz annyira megijedt, hogy duplán látott. Mármint egy na- gyott, meg két felet, ami együt­tesen vagy berugást, vagy be.... begyulladást jelent. * Lám, az amerikai katona már egészen más. Jacob Devers amerikai generális, akit most Fort Knoxba helyeztek át, káp- lári sarzsit adott a softőrjének. Ezt a példát követte az az ezre­des is, akit a repülő osztaghoz tettek. így akarta lekenyerezni Adamcsek nevű soffőrjét, hogy vele menjen. Adamcsek azon­ban nem állt kötélnek, amit igy indokolt meg: “Valahány­szor csak baj volt az utón, ezre­des ur csak rám kiáltott, Adam­csek ugorj csak ki és nézd meg mi baj van! Nem szeretném hát, ha igy lenne akkor, amikor repülőgépen utazunk.” * A McKees Rocks városba va­ló 35 éves Samuel Isenberger- nek sokkal nagyobb kedve volt a katonáskodáshoz. Amikor a sorozóbizottság elé került és ott bevált, — vagyis mint ma­gyarosan mondjuk, “taughlich” lett, kész volt azonnal bevonul­ni. Az okmányait átnéző soro- zási tisztviselő nagy izgatot- sággal kiáltott fel: “De hiszen ön nős és 12 gyermeke van.” No lám, arról meg egészen megfe­ledkeztem, — vallotta be Isen- berg szerényen. * Rómából meg az a hir jön, hogy XII. Pius pápa lakást cse­rélt Augusto Issopi nevű ker­tészével, állítólag azért, mert a kertész lakása levegősebb a1 pá­pai lakosztálynál. A pápa kü­lönben is szeret kertészkedni és nemcsak jó pásztor, hanem jó kertész is. Nem tudjuk, hogy milyen kertész ez a Piusz, de mint pásztor már egy párszor nagyon csúnyán levizsgázott, így merjük állítani, hogy ha ő jó kertész lesz, akkor ez az Augusto is lenne olyan jó pász­tor. A világ talán észre sem venné a cserét. * Ha már a papoknál tartunk, megemlíthetjük azt a jó ötletet is, ami Dunleavy Kristóf new yorki kotholikus papnak tá­madt. Ez a Kristóf ugyanis azt hangoztatja, hogy az automo­bilokat meg kellene áldani és egy kis szentelt vízzel lefröcs- csenteni a sok automobil bale­set elhárítására. Nagyon he­lyes az eszme, de reméljük, hogy tekintettel az automobilok igen nagy számára “wholesale” (nagybani) árban fogják vesz­tegetni a tömjént meg az isten­áldást, mert ma már az egyház is a nagy forgalom és kevés ha­szon üzleti elv alapjára helyez­kedett. Most már csak az kell, hogy az autotulajdonosok is be­vegyék ezt a szent maszlagot. * A National Relation Board Ítélete alapján a Ford Motor Company 49,243 dollárt fizetett annak a 23 munkásnak, akiket 1938-ban a szervezkedés érde­kében kifejtett agitálásért el­bocsátottak. Addig a Ford cég 80,000 dollárt költött kémekre, akik beár.ulták az aktiv unionis- tákat. Hát fene szerencséje van ennek a Henrynek. Most, hogy kiegyezett az unionnal, a kéme­ket elcsapta és igy ha a bünte­tést ki is fizette, még mindig 30,756 dollárt nyert a bizniszen. * Ezt persze csak azért mond­juk, mert nem ismerjük az autokirályt közelebbről. Úgy vagyunk vele, mint az az atyánkfia, aki kétségbeesetten rohant a szomszédjához: “Szom széd, a maga felesége kétszer pofonvágott anélkül, hogy egy szót is szólt volna.” “No hát ilyen mesét se mondjon nekem” — tiltakozott a férj uram. “‘De nézze, még itt van az arcomon minden ujjának a nyoma.” “Hát azt elhiszem, hogy kétszer pofon vágta, nem is az ellen tiltakozom, de olyan mesét már még se találjon ki a feleségem­ről, hogy nem szólt semmit,” (HOMO) Munkástárs — hány lejárt előfizetést ujjitottál meg e hé­ten? Gondoljunk előre! (A—L) Ma, amikor olyan őrült dühöngésekkel rontanak az emberek egymásra, gyilkolnak, pusztítanak amit csak pusz­títani lehet, vegyünk magunknak időt és gondolkodjunk a jö­vőre is. A jelenlegi hábohu csak addig tarthat, amíg a jelen rendszer a fejlett technika összes vívmányaival teljesen romba dönti önmagát. Lehet, hogy ehhez a ponthoz sokkal közelebb állunk, mint sokan azt maguknak elgondolják. Tudjuk, hogy a múlt világháború is egyszer végétért — ha nem is véglegesen, de legalább is a hadakozó felek egy időre fegyverszünetet tar­tottak. Ezt a fegyverszünetet arra használták ki, hogy időt nyerjenek a múlt borzalmas háborúját még sokkal hajmeresz­tőbbé tenni. Ez a törekvés eddig sikerrel is járult. Nem is csoda, amikor még a megrögzött gonosztevőknél is alacsonyabb színvo­nalon álló emberi ruhába bujtatott gangszterek irányítanak világeseményeket. A szenvedő emberi milliók fel jajainak. Most még tehetetlenek, • mert kínzó rabláncaik olyan súllyal nehezednek rájuk, hogy fellázadni képtelenek. Tudjuk és érez­zük, hogy a Hitler féle gangszter uralom végóráját járja. Ez lesz a befejezés és leszámolás első felvonása. Akár fog tetszeni a bordélyház söpredékeinél is alacsonyabb nívón álló fasizta örömlegényeknek, akár nem. Az egész emberi társadalmat megrázó rombolásnak és gyilkolásnak befejezése, a második sarkalatos pontja csak az újjá építés munkája lehet. Ez lesz a legnagyobb probléma, ami egy tervszerű elintézésre vár, hogy a jövő emberi társadalmat megóvja azoktól a borzasztó kilen­gésektől, amibe a jelen sodorta. Ekkor fog elérkezni a mun­kásosztály tényleges hivatása. Az a sok megpróbáltatás és kínszenvedés, ami a munkástömegek millióira nehezedik ma, em­beri mivoltának magaslatára kell, hogy emelkedjen. Nem engedheti meg, hogy még egyszer megtörténhessen vele az a szégyenletes beugratás, amit a jelenlegi uralkodó osz­tály oly tervszerűen rákényszeritett, mert tudta azt, hogy a munkások nem ösmerték fel ténylegesen osztályérdekeiket és jól beharangozott ígéretekkel még mindig kaphatók arra, hogy saját osztály érdekeik ellenére cselekedjenek. Amit a munkásosztály elmulasztott a múlt világháború befejeztével, most azt kétszeres energiával pótolnia kell. Első sorban meg kell tanulnia azt, hogy amig a világpiacért versengő kapitalista érdekeltségek lesznek, addig mindig háborúk fenye­getik az emberi társadalmat. Ez volt az indító oka a múlt há­borúknak és ugyan ezen körülmények indították el a jelen­legit is. Ha ezt megtudja érteni a munkásosztály, akkor meg­tudja állapítani azt is, hogy maga a kapitalista rendszer minden háborúnak az előidézője, amit azután a munkás milliókkal haj­tatnak végre. A nem gondolkozó emberi tömegek nem tudnak belelátni a dolgok mélyére, azt hiszik, hogy igy volt mindig és ennek igy kell lenni. Nem tudjuk megérteni, hogy a kapzsi magánvagyont birtokló és harácsolok osztálya ebben határt nem ösmernek. (Olyanok, mint a telhetetlen papzsák )A tech­nika fejlődése következtében maga a termelési rendszer vál­tozott meg. A fejlett ipari államok kapitalista osztálya áruinak számára , manapság csak úgy tud piacot biztosítani, ha egy másik csoportot el tud ütni egy piaci tereptől. Hogy ezt meg- tehetség, elsősorban az árut olcsóbban kell a piacra vetni. Ennek következtében azután a termelő munkások munkabé­rét kell a legalacsoyabbra süllyeszteni. Ezért volt szükség Németországban a náci rendszer behozatalára, hogy a mun­kásokat, mint kényszermunkára besorozott barmokat, még az éhbéreknél is alacsonyabban dijjazhassák. Ez azután ínyére volt a német kapitalistáknak, de egy cseppet sem volt előnyére más országok munkáltatóinak. Ezt tudta a német kapitalista osztály és hogy érvényt is szerezzen ennek, hozzá fogott a fegyverkezéshez, hogy ezáltal minden útjába álló versenyzőt — ha kell, fegyveres erővel távolitson el. Tudva mindezeket a tényeket és tudva azt, hogy minden megtermelt áru cikket, amit a kapitalisták piacra dob­nak, azt a termelő munkások állítják elő. A mai egész társa­dalmi rendszer abban nyilvánul meg, hogy a dolgozó munká­sok kitermelt munkaerejéből, melyik kapitalista csoport tud legtöbb hasznot biztosítani. A mai rendszer egyetlen ország kapitalista érdekeltsé­gének sem volt soha az a szándéka, hogy saját országának keretein belül az összesség javára igyekezzen jólétet és biztos megélhetést biztosítani. Mert ha ilyen alapon akarnának dol­gozni, akkor a mai keretek között már régen csődbe jutottak volna, mert saját munkásaiknak nincsen meg az a vásárló képességük, hogy a kapo:t bérért visszavásárolják mindazt, amit megtudnak termelni. Ezért is ma nagyon fontos teendő vár a munkásosztályra. Az őrületes hadianyagok gyártása sok millió munkás munkaerejét veszi igénybe. Azért mégsem mondhatjuk azt, hogy minden munkanélküli munkás munká­hoz jutott. Ez előre veti hogy milyen összeroppanás lessz akkor,^ ha a jelenlegi háború befejezést nyer. Természetesen az óriási ipartelepek kerekei is megállnak, amelyek ma háborús felszerelések gyártásával vannak elfoglalva. Ez vonatkozik az egész világ emberiségére, mert ma a gyilkoló eszközök gyártása a legnagyobb foglalkozási ág. Mi munkások; akik már eléggé megösmertük a mai társadalom összetételét, tudjuk, hogy a háború befejeztével az emberiség részéről még ez ideig nem ösmert világ pangás következhetik

Next

/
Oldalképek
Tartalom