Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)

1941-08-02 / 1174. szám

4 oldal / BÉRMUNKÁS 1941 augusztus 2. B É R M ü N K A S (WAGE WORKER) HUNG AR AIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ....................$2.00 Gne Year .........................$2.00 Félévre ........................... 1-00 Six Months ..................... 1.00 Egyes szám ára ........... 5c Single Copy ................ 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ............... 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879.___________ Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD A názi uj rend Az United Press hírszolgáltató társaság berlini tudósítója jelenti, (tehát német jóváhagyással), hogy a német kormány már összeállította a több mint 1000 emberből álló tisztviselőkar névsorát, az elfoglalt Oroszország kormányzására. Vagyis német alapossággal nemcsak a hadműveleteket tervezik ki előre, ha­nem mindjárt azt is megszabják, hogy az elfoglalandó területet hogyan lehet leggazdaságosabban kihasználni. A berlini tudósítás szerint a “meghóditotP’orosz terület kormányzójául a názi faji elmélet nagymesterét, Dr. Alfred Rosenberget szemelték ki. Dr. Rosenberg kiválasztásával je­lezni akarják, hogy Szoviet Oroszországban nagyon “kevert” népek laknak ÉS ÍGY OTT NAGY “TISZTOGATÁST” KELL VÉGEZNI. Akik a sorok között olvasni tudnak, azok megértik, hogy mit jelent ez, például csak, hogy mást ne mondjunk, a szoviet terület igen nagyszámú zsidó származású lakosságára. Dr. Rosenbergnek természetesen szabad kezet adnak. Ez a Rosenberg többek között arról nevezetes, hogy a fajgyűlöletet hirdetők közül egész sereget gyűjtött maga köré és ezeket igyekszik mindenütt magas állásokba helyezni. Orosz területre is ezekből vinne magával az alantasabb tisztviselőket. így az adminisztráció titkárává Dr. Alfred Meyert szemelte ki, aki jelenleg a North Westphalia kerület “gauleiter”-je. Ukrajna vezetésére a földmivelési minisztérium Herbert Backe nevű tisztviselőjét szemelték ki, mig a moszkvai kerület feje Erich Koch, a Kelet-Poroszország jelenlegi gauleiterje lenne. Felsorol a jelentés egy egész hosszú névsort, amelyet a tudósítóknak átadtak, tehát egyáltalán nem találgatásról van szó. De ugyanaz a hir elmondja azt is, hogy a németek az idei termés betakarítására több mint másfél millió “idegen” mun­kást alkalmaznak, akiket részben a hadifoglyokból válogattak ki, részben pedig “szerződés” utján szerezték. A németek azzal dicsekszenek, hogy az elfoglalt területek munkásai “készséggel” fogadják el az ily szerződéseket. Ez a “készség” érthető is, amikor azokat fegyveres kéz nyújtja a leigázott nemzeteknek. A názi uj világrend tehát semmi más, MINT EGY HA­TALMASAN KIFEJLESZTETT MILITARISTA CSOPORT ERŐSZAK-URALMA AZ EGÉSZ VILÁG FÖLÖTT. Minden más frázis jelszó és ideológiai magyarázgatás csak díszítő cafrang, amelyek lehullnak, ha a lényeget nézzük. A valóság az, hogy a mai modern fegyverekkel pár felfegyverzett egyén óriási tömegeket tud sakkban tartani, leigázni. Hitler és hívei felis­merték ezt a tényt és erre alapították uralmukat. Titokban felkészültek, hogy a meglepett világot megfosszák a védeke­zés lehetőségétől és aztán ők, mint rendőri hatalom a világ fölött uralkodjanak; a világ népeit munkába, járomba kény­szerítsék. Igazán fantasztikus terv, amely csak a hatalmi őrülettől megzavart agyakban foganhatott. És mégis csaknem sikerrel járt. Talán éppen azért, mert AZ ÁLDOZATOK TÚLNYOMÓ RÉSZE HIHETETLENNEK TARTOTTA ÉS NEM VETTÉK KOMOLYAN. Másrészből, mihelyt némi sikert értek el, minden országban jelentkeztek a “magasabb rendű” lények, akik lelki és elvi közösséget éreztek a názi eszmékkel, különösen akkor, midőn AZÉRT MÁR POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI ELŐNYÖ­KET NYERTEK. A názi uj világrend tehát nem más, mint egy önmagát magasabb rendű embereknek tartó fegyveres militarista csoport uralmánál, amely csoportnak jogai éppen olyan alapon nyug­szanak, mint a közönséges utonállónak, aki fegyvert szegezve áldozatára kényszeríti azt, hogy átadja javait, sőt ha kell még ruházatát is. A názi uj rend a világ népe ellen irányuló közönséges “hold up”, gigászi méretekben. (g—b) A cárok sorsa Mióta a németek megtámadták Szoviet Oroszországot több Ízben hallottunk arról, hogy a németek keresik az alkal­mas egyént az orosz cári trónra. A hírek szerint számításba vették már nemcsak a Németországban lakó orosz hercegeket, de átkutatták az összes elfoglalt országokat, hogy hol talál­nának valakit, aki a volt cári családdal rokonságban áll és hajlandó újból elfoglalni a cári trónt. Állítólag eddig még senki sem vállalkozott erre a magas hivatalra. Nem tudjuk, hogy mi igaz és mi nem ebből a hírből. Azon­ban a múlt héten egy újabb hir látott napvilágot, mely szerint a volt cári család hamvait állítólag Angliában«őrzik és azt tervezik, hogy majd alkalmasabb időben Oroszországba fogják szállítani, hogy a hamvak a “szent hon hantjai” alatt nyu­godjanak. Talán ez az utóbbi hir adja magyarázatát annak, hogy miért nem találnak a németek alkalmas cárt. A cári rokonok nem igen sietnek kipróbálni a “szent hon hantjait”. Az oroszok már megmutatták, hogy a cári trón egyáltalán nem az a kényelmes, pihenő karos szék. amire az elöregedett, s a múlt­ról álmodozó orosz nagyhercegek vágyakoznának. (g—b) A Bérmunkás olvasóihoz! ___________t Engedjék meg nekem úgy női, mint férfi munkás test­véreim, hogy egy pár szót szólhassak önökhöz. A New Yorkban megtartott kerületi értekezlet a legtisztább őszinteséggel egy fizetett szerkesztő beállításának a lehetőségét beszélte meg, amit azután a többi városok is magukévá tettek. Nem azért Munkás Testvérek, mintha a jelenlegi szerkesztő munkástár­sukkal nemvolnánk megelégedve, hanem ellenkezőleg. A világ munkásaiak egy boldogabb társadalmáért küzdők harcosai, a legtisztább ősziteséggel ,és elismeréssel adózzunk a jelenlegi szerkesztőnkkel szemben, azért a fáradtságot nemismerő, oda­adó munkáért, amit két éven keresztül napimunkája után in­gyenesen végzett a lapunk összeállításával. Munkás Testv^rejim! Ha igazságosak akarunk továbbra is maradni úgy másokkal, mint önmagunkkal szemben, akkor nem követhetünk el olyan bűnt, hogy egy munkásember, aki közben munkanélkülivé vált, továbbra is ilyen áldozatot hoz­zon. Ismerve a fönt jelzett munkástársunk munka képességét, neki is munka után kell nézni-e, mert munkanélkül ő sem élhet. A fentiek alapos megtárgyalása után, határoztuk a new yorki értekezleten az ezer dolláros szerkesztői alap megterem­tését, amihez, ha valamennyien hozzájárulunk, nem is nagy feladat. Én is azon bérmunkások egyike, aki nem zárkózik el az áldozatoktól sem lapunk feni tartása érdekébeli, a legtisztább munkás testvéri szeretettel kérem az összes Bérmunkás lap­olvasó testvéreimet, hogy a Lapbizottság által az önök címére kiküldött felhívást ne utasítsák vissza, és az ezer dolláros alap­hoz a hozzájárulásukat a központba beküldeni szíveskedjenek. Mi, akiknek a legnagyobb teher a vállainkon fekszik, akik min­dent elkövetünk, hogy az egyetlen magyar nyelven megjelenő kristály tiszta forradalmi lapunk a Bérmunkást töntarthassuk, ismételten szeretettel kérem, hogy ezen csekély áldozatot minden Bérmunkás olvasó testvérünk szíveskedjen meghozni a saját lapjukért. Munkás Testvérek! Még ha minden évben szükség volna is egy ilyen csekély áldozathozatalra, még akkor is megérné, mert ha egy fizetett szerkesztőt tudunk beállítani, akkor a lapunkat szebbé és jobbá tudjuk tenni. A mai vérzivataros időkben harcias lapunkra nagyobb szükség van, mint bármikor azelőtt. Mindenki szerezze meg ismerősét lapolvasónak. Adjunk meg minden támogatást sajái lapunknak. Én, szerény helyze­temnél fogva az ezer dolláros szerkesztői alaphoz öt dollárral járulok hozzá. John Feczkó, New York ELVIN YILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. iák, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegitik. hogy bérharc eseten egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy fen kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi - jelszó helyett; “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra; “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. \ termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogv folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az pari szervezkedéssel az uj társadalom vrorVezrtét építjük a régi társadalom keretein belül

Next

/
Oldalképek
Tartalom