Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)
1941-08-02 / 1174. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1941 augusztus 2. Anglia keresztmetszett tükrében Anglia története klasszikus példája az emberi társadalom fejlődésének, egyben igazolása a materialista világszemléletnek. A rabszolga munka korában (ókor) a brit sziget erős kelta katonákat és munkaerőt szolgáltat Julius Ceasár és utódai részére. A szigetet lakó kelta törzsek faluközösségeikben primitiv földmivelést és állattenyésztést űznek, terméktöbbletüket pedig a Kr. e. 410-ig a nyakukon ülő római légióknak és a tüzeiket őrző druida papjaiknak szolgáltatják be. A germánok nyugateurópai betörése és a római birodalom szétesése után a Kr. u. 449— 1060. időközben angolszász, dán és normann hóditó törzsek egymást követően zúdulnak a szigetre. Ezek fegyveres erejükkel elfoglalják az őslakók vagy letelepedettek földjeit, leigázzák őket és kialakítják a robotmunkán alapuló hűbéres társadalmat. A most elkövetkező évszázadok története nem más, mint harc a főtermelőeszköz — a föld — birtoklásáért. Ebben a küzdelemben egymással szemben állanak a kis- és nagy-birtokosok, az egyháziak és világiak, de a harc mindenütt és mindenkor a szabadparasztok ellen folyik. A harcok még élesednek azáltal, hogy az angol nagyurak egymásután foglalják el az ir (1171), a walesi, (1284) és skót (1296) birtokokat és zsákmányért á t kalandoztak Franciaországba (1190-99) és még a Szentföldre is (1191). Az angol középkor e durva, harcos társadalma a vallási miszticizmus, az ital kábítása és a szerelem romantikájába burkolózva, elválaszthatatlan osztályellentéteket állít föl a nyomorban tengődő parasztság és a fényűző nemesség között. A nagyurak fokozódó szükségleteiket belföldi iparcikkekkel és külföldi dísztárgyakkal elégítik ki és igy a termelésben mind komolyabb szerephez jut a kézműipar, a forgalom lebonyolításánál pedig a kereskedelem. A 13. században, amint a társadalmi munkamegosztás területei kifejlődnek, a városok erősödő polgárságukkal újabb ellentéteket teremtenek a hűbéres rendszerben. A fölgyülemlett ellentétek hatalmas kirobbanása az 1381- es parasztforradalom, melyben a Wat Tyler és John Ball által vezetett parasztok küzdenek meg uraikkal, hanem az 1350- es szigorú bértörvénnyel elkeserített tanoncok és segédek is rátámadnak mestereikre. Oxford, tudós papjai, élükön Wic- liffel és Lollhard szerzetessel, vallási tanokkal bizonyítják a szegénység igazát. Hogy ez a forradalom a győztes elindulás és királyi Ígéretek dacára sem eredményes, annak nemcsak az urak szószegése és a parasztok jóhiszeműsége az oka, hanem az akkori zárt termésfölöslegekkel nem rendelkező és decentralizált termelőviszonyok, valamint a forradalmi osztályok szervezetlensége. Ennek és a későbbi, 1450-es, 1500-as és 1549-es parasztfölkeléseknek a leverése után a feudális reakció megerősödik és a hatalom a császári jogokkal bíró király kezében összpontosul. Az ezután elkövetkező harcok a főhatalomért, a királyságért indulnak meg az óriásbirtokosok között. Ez a hatalmi törekvés nyilvánul meg a York és Lancaster családok küzdelmében (1459—1485, a piros és fehér rózsa harca). Ebben a harcban hol az egyik, hol a másik család kerül a királyi székbe, mig végül egymillió hulla fölött TRIKONTRA VALASZ Hogy “eltévelyedés-e? az én Írásom, azt egy pártatlan bíráló bizottságra kellene bízni, mert bizonyára érdekes, volna megtudni a mások véleményét is, hogy hullarablás-e az, ha emberek, népek százezrei és milliói vágynak hazakerülni, vagy ha haza kerülnek, egy idegen nyelvű elnyomás alól, akár magyarok, akár finnek. Azok a szenvedők, — mert azt még Kovács Ernő munkástárs sem vonja kétségbe, hogy szenvedők — akiknek a magyar nyelvet még levélben sem szabad használni, azok nem törődnek azzal, hogy ki menti meg őket és hogy milyen formalitást használnak, szószegést-e, — hisz ez máma divat — avagy puskagolyót. Azok, akik több mint 20 éve járják a kálváriát, azok nem birálgatnak oly precízen és nem gondolkodnak forradalmi frazeológiákon, mint mi itten. Azok csak egyet óhajtanak, hogy szabadulhassanak és nem törődnek vele, hogy ki jön. Felőlük jöhet Hitler, akár Sztálin, avagy Horthy, de csak jöjjön, erről személyes tapasztalatom van. Én nem vagyok hazafi, már 13 éves korom óta nem vagyok az, sohasem volt odahaza va- gyonom és nem is lessz, igy hát nincs érdekemben, hogy hazafi legyek. Nem is óhajtom a vitát a végnélküliségbe vinni, nem azért, mert nincs róla már mit Írni, hanem azért, mert: először Kovács munkástárs sem a levelemre, sem a cikkemre nem adott tárgyilagos választ, csak kontra választ. Én nem kifogásoltam azt sohasem, hogy a magyar uralkodó osztályt, vagy akármelyik más uralkodó osztályt, vagy akár Horthyt ne támadjuk. Hisz én sem teszek egyebet, mint támadom és támadtam, hisz ez természetes. Én csak azt óhajtottam a kritikámmal elérni, hogy a felszabadulni akaró tömegek és azok hozzátartozóiknak az érzésébe ne gázoljunk bele, mert ennek a visszahatását előbb-utóbb meg fogjuk érezni. Másodszor, a vitának ilyen hangon való folytatása káros a “Bérmunkás”-ra. Harmadszor, ön belekeverte az orosz háborút is, ami nem tartozik ehhez a tárgyhoz. Bár ehhez is tudnék pár szót hozzá fűzni, de lemondok erről a jogomról. (—ó) érdekeiket házassággal foglalják egybe. Az angol társadalom véres harcainál sokkal jelentősebb a városok . hatalmas fejlődése, amelyet a gyorsan növekedő keleti kereskedelem mozdít elő. A törökök földközitengeri előrenyomulásával és Konstantinápoly elfoglalásával (1453) a ke leti kereskedelem súlypontja északra fordul és az olasz váró sok döntő szerepét a kereskedelmi forgalom a német váró sok, majd Antwerpen, Lisszabon és London veszik át. A ke reskedelem fejlődéséhez újabb lökést ad India és Amerika föl fedezése az árutőke számára Már 1600-ban megalakul a mo nopólisztikus jellegű Kelet-In diai Kereskedelmi Társaság. India és az ázsiai gyarmatok kizsákmányolására. A gazdago dó városokból az egyház ellen irányuló szabad tanok is elterjednek és ugyanazon reformáló tanokat, amelyekért a forradalmi parasztságot üldözték most befogadják. Jó fegyverl tálálnak bennük a pápa által támogatott olaszvárosok konkurenciájával szemben. Maga a nemesség is, amely az egyház: birtokokra áhítozik, támogatja a mozgalmakat és alátámasztják még külpolitikai okok is (francia-angol ellentétek) A reformáló mozgalom sikeres és az angol egyház a 16. százac elején elszakad a pápától. A polgárság azonban nem elégszik meg ezen eredménnyel sem a parlamenti képviseletével hanem gazdasági s u lyának megfelelő politikai hatalmat is kíván. Amikor ez a királyság ellenállásába ütközik, megcsinálja a maga forradalmát és 1649-ben I. Károly királyt lefejezteti. Cromwellel az élén pedig olyan kormányt alakit amelyre mindenképpen ráillik Marx mondása: “Az angol kor-' mány, az angol világkereskedelem végrehajtó szerve.” 1651- ben hozzák a hires Navigations törvényt, amely megtiltja a külföldi hajókon az angliáva: való kereskedelmet. Bár a par- lamentárizmust kiépítik, a liberális Whig párt elméleti alapjait lerakják, a polgárság győzelme mégsem teljes, a baloldali irányzatokat elnyomják és a királyság sok feudális maradvánnyal egyetemben helyre áll A polgárság fejlődését azonban a nagybirtokosok sem akadályozzák, hanem kapcsolatot keresnek vele, maguk is részt- vesznek a kereskedelem hatalmas forgatagában és részesülnek annak óriási hasznában Ezáltal válik lehetségessé, hogj amig a városok az árutőke és a pénz erős fölhalmozódásával egy magasabb gazdasági rendszer alapjait teremtik meg, addig a nagybirtokosok a mindjobban kifejlesztett juhtenyésztésükkel elűzik a parasztot földjéről és ezzel az uy rendszer másik tényezőjét, a szabad munkaerőt biztosítják. Erről az időről írja Marx: “A skót földesurak úgy kisajátították a családokat mint ahogyan a gazt szokás irtani, úgy bántak egész falvakkal és lakosságukkal, mintahogyan bosszúból hajtott indiánok bánnak a vadállatok barlangjaival.” Különösen erős volt a xidék elnéptelenitése Skóciában, amely 1800 óta tartozik szorosan angliához. Írországban, amely négy tartományra oszlik, a birtoktulajdonosok az angolok, a bérlők az írek. Ezen gazdasági ellentétet alátámaszt ják a vallási külömbségek is, amennyiben az angolok az anglikán, az irek pedig a katholikus egyházhoz tartoznak. Mit jelent Írországra az angol kizsákmányolás, azt- az alábbi számok bizonyítják: Írország lakossága 1851-ben 6,500,000, mig 1891- ben már csak 4,700,000. Az angol kizsákmányolással szemben az irek 1829-től a legújabb időkig erős politikai harcokat vívnak. A kezdeti akkumuláció időszaka egybeesik a győzelmes kereskedelmi háborúkkal, amelyeket az angolok a spanyolokkal (1691. 1748-53, 1802, 1815) vívtak meg. Ezen háborúk után a már említett tényezők és a technikai találmányok segítségével a 19. század elején megindul az az ipari forradalom, amely gyökerében változtatja meg Anglia gazdasági és politikai rendszerét és megteremti a világ első kapitalista társadalmát. A gyors fejlődést és változást érzékeltetik az alábbi adatok. Anglia lakossága: 1800-ban ............... 10,880,000 1850-ben ............... 20,915,000 1900-ban ............ 40,761,000 A mezőgazdaság és ipar egymáshoz való viszonyára pedig jellemző, hogy már 1760-ban a lakosság fele városokban lakik, 1911-ben a mezőgazdaságban dolgoznak 1,500,000, az iparban 10,850,000. így 100 dolgozóból 8-an a mezőgazdaságban, mig 59-en az iparban, a többiek más foglalkozási ágakban dolgoznak. Á gazdasági átalakulással kapcsolatos a politikai változás is, amely a 19. század első évtizedeiben a polgárságot képviselő Whig és a nemességet és az anglikán papságot jelentő Tory pártok küzdelmeiben és a választási reformokban (1832, 1867) mutatkozik. Ideológiailag ez a korszak adja Darwin és Marx elméleteit. Anglia ezután következő története az angol kapitalizmus rohamos fejlődését mutatja, amelyet a mind hosszabb ideig tartó periodikus válságok (1816, 1819, 1826-29, 1837, 1842, 1848, .1921) szakítanak meg. (A következő fejezetben “a munkáskérdés Angliában”, kerül ismertetésre.) FIGYELEM AKRON! Az IWW akroni magyar csoportja CSALÁDI KIRÁNDULÁST rendez MOST VASÁRNAP, augusztus 3-án, a KELEMEN . .FARMON Már korán reggel szalonna sütés, majd társasjátékok. Jó ételek és italok. Útirány: A Talmadge centertől al8-as számú utón Rootstown-ig. Ott a jelző lámpánál mindjárt az első kavicsos utón jobbra fordulni. Az első keresztutnál megint jobbra térni. A Kelemen farm a harmadik farm. Jelzőtáblák is lesznek. Clevelandiak 11 órakor legyenek az akroni Magyar Ház előtt. Minden uj olvasó, a forradalom regrutája- Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadseregébe?
