Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)
1941-08-02 / 1174. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD CLEVELAND, 1941 AUG. 2. NUMBER 1174. SZÁM Japán beavatkozása várható a Német-Orosz háborúban VOL. XXIX. ÉVFOLYAM-Uj fordulat várhaté a közel jövőben a Német-Orosz háborús helyzetben. A múlt heti eseményekből arra lehet következtetni, hogy Japán ténylegesen beavatkozik Hitlerék oldalán és Oroszországot, amikor a leggyengébb helyzetbe fog kerülni a názi támadók hordáitól, hátba fogja támadni. Erre lehet következtetni a nagylelkű adakozásból, amelyben a múlt héten részesültek a Japánok a Pétain-Hitler kormány jóvoltából. A francia Indo-Kina legfőbb hadibázisait ajándékozták oda nekik, ahonnét úgy Kínát lehet lesz könnyebben támadni, valamint Amerikával szemben is előnyös helyzetbe kerültek a Japánok. Eddig még minden területi adakozásért, ahol Hitlerék voltak közvetítők, súlyos árat kellett fizetnie azoknak, akik elfogadták. Ezek közzé számíthatjuk első sorban a magyar Horthy kormányt, akik bedülve a hitleri revíziónak, nagy öröm- rivalgással vették vissza a esetiektől felső Magyarország területeit. Horthy fehér lovon lovagolt be ünnepi díszben felszabadítani a népet. Röviddel később Felsőmagyarország “felszabadított” magyarjai a gyűlölt oláhokkal együtt masíroznak Hitler irányítása alatt a ná- zismus érdekében és ezerszámra hullanak el az orosz nép elleni ütközetekben. Egész biztos, hogy a japán népre hasonló sors vár és tulajdonképpen ez az ár, amit a kulisszák mögött történt megegyezés szerint fizetni kell nekik. A felsőbb rendű árja faj, aminek Hitlerék kinevezték saját magukat, a legjobb testvéri barát lett az annyira lenézett sárga fajjal, csak azért, hogy egyelőre a fablási műveleteiben hajlandó őket segíteni. Az bizonyos, hogy Oroszország ellen nagy segítséget jelentenek Hit- leréknek, mert a másik oldalról nemcsak a hajózást tudják lehetetlenné tenni, hanem a repülő bombázással nagyon sok károkat tehetnek fontos ipari központokban. A Japán esetleges beavatkozásnak még más előre nem látható következményei is lehetnek, amennyiben az indokinai hadibázisok elfoglalása kihívást jelent az Egyesült Államok ellen és itt sem olyan a helyzet, hogy valami erős kötél kellene a háborút óhajtók megfékezésére. Szóval a világégés, amit Hitlerék gyújtottak föl, csak apró kis pásztortüzek voltak ahhoz1 képest, ami esetleg csak ezután fog következni. És a világ munkásosztálya ismét csak azt kérdezheti, hogy miért ez az emberpusztitás. Hiszen azt tanítottuk évtizedek óta, hogy ember és ember között nincs különbség, akár német, magyar, török vagy görög, zsidó, katolikus vagy mohamedán, mindannyian egyformák vagyunk és a közös érdekünk az, hogy egy szebb társadalmi rendszert teremtsünk az emberiség számára. Igaz, hogy ez a tanítás sok esetben üldöztetéssel járt, mert ellentétbe került az uralkodó osztályok érdekeivel, de azért ha nagy harcok árán is, kivívtuk magunknak az igazság tanításának szabadságát, a sajtó, szólás és szervezkedési szabadságunkat. Ebben a világégésben ezt gyújtották fel elsősorban Hitler banditái, akik a munkás- irók könyveit porrá égették, mindenütt ahová lábukat betették, a munkásszervezeteket kiirtották, munkás újságot ott még hírből sem ismerhetnek a munkások. Éppen ezért nem mindegy, hogy kifog győzni ebben a háborúban és a munkásosztálynak nem szabad engedni, hogy a hitlerizmus Oroszországon keresztül, Japán segítségével valóban világhódító útra induljon el. A munkásosztálynak küzdeni kell minden imperialista háború ellen és ebben nem képezhet kivételt a názi imperialista háború sem, sőt mint a legveszedelmesebb és leggyülölete- sebb a munkásosztályra, a legfőbb kötelességünk, minden erőt latba vetni a názi imperializmus kipusztitására. (L) “ANGLIA KORMÁNYA” / --------A félmilliót számláló mérnöki uniónak a titkára, Jack Tanner egy nagyon resujtó kijelentést tett a kormányra vonatkozólag, melyet természetesen a mi demokrata bajnok lapjaink nem közöltek le vezércikk rova- taikben, de másutt sem. Junius 16-án, ebben az évben, Tanner azt a nyilvános kijelentést tette, hogy “dacára annak, hogy a mi kormányunk szereti magát úgy feltüntetni, hogy az egész nemzet kormánya, az az I elvitathatatlan tény marad meg | hogy a munkáltatók, bankárok képezik az igazi kormányt.” A Harvard egyetem Carle C. Zimmerman nevű tanára “tudományos” előadásokban igyekszik kimutatni, hogy az Egyesült Államokat a szülés korlátozás romlásba viszi. Zimmerman és hívei a2t követelik, hogy minden családnak legalább négy gyermeke legyen mielőtt az anya betöltené a 35- ik életévét. Ez az agitáció olyan nagy hullámokat vert már fel, hogy maga Mrs. Roosevelt, az elnök felesége is nyilatkozott e kérdésben. És noha eddig Mrs.Roo- sevelt a szülés korlátozást nem ellenezte, most támogatja a Zimmerman által hirdetett mozgalmat, csupán azt hangsúlyozza, hogy kivételt kell tenni azon családoknak, amelyek nem képesek eltartani négy gyermeket. Valamint arra is vigyázni kell, — mondotta Mrs. Roosevelt, — hogy a gyerekek ne jöjjenek oly gyors iramban, hogy úgy az anya, mint a gyermekek *' egészségét veszélyeztessék. A szülés korlátozás ésszerű élvét már régóta elismerték az Egyesült Államokban, ha nem is hivatalosan, de a valóságban. Noha egyházi nyomásra törvényeket hoztak a szülés korlátozást előmozdító ismeretek terjesztésére, azonban ezen törvényeket ma már nem igen hajtják végre. Most azonban egyszerre itt is a népesség szaporítását látják szükségesnek, noha még a háborús viszonyok dacára is nagy a munkanélküliség. A sok gyerek követelése mögött itt is a háború gondolata áll. Zimmerman és társai kimutatják, hogy Franciaországot a fiatalság hiánya buktatta meg. Szerintük a mai háborúra idősebb ember alkalmatlan és ha nincs elég fiatalság, akkor a hadsereget az idősebbekből kell kipótolni, akik nem bírják a háborúval járó erőfeszítést és hamar kidőlnek. Sőt a háborútól való félelmükben hajlandók mindenféle ideológia e 1 fogadására, ! hogy ezzel a háborús ellenes magatartásukat igazolják. Ez a Zimmerman meg a hívei nem jobbak és nem rosszabbak a kapitalista társadalom más irányú szóvivőinél. Ezen emberek beleszülettek ebbe a társadalmi rendszerbe és még csak gondolatukba sem jön, hogy ez a rendszer valaha meg is változhat. Szerintök majd csak véget ér egyszer ez a háború is és megint folyni fog minden a Kell a sok gyerek régi mederben a legközelebbi nagy vérözönig. És ha várnak egy másik ilyen nagy vérözönt, akkor egészen t e rmészetes, hogy ahhoz fiatalság kell. Ezért hirdetik azt, hogy a szülés korlátozás romlásba viszi a nemzetet. Ha a tőkés termelési rendszer máskülönben nagyon de nagyon jó volna és nem volna annyi sok fogyatékossága, mint azt a rendszer hü bírálói állítják, még akkor is megérdemelné, hogy a civilizáció lomtárába tegyék azért, mert időközönként lemészároltatja a fiatalságot, a népesség legértékesebb részét. És valóban megérdemli-e a civilizált jelzőt az a társadalom, amely ilyen tudatosan készül és nevel fel generációkat arra, hogy rettenetesen elpusztítsa őket. HA A LLOYD BIZTOSIT Dacára, hogy m o stanában több száz angol repülőgép bombázza a Ruhr vidéken elterjedő ipari városokat, egyetlen egyszer sem hallottuk, hogy a Krupp vagy a lyiannhehnban levő lőpor és robbanó telepeket bombázták volna. A Federated Press gyagyarázata szerint ez azért nem történik meg, mert a lőporgyár Mannheimban bevan biztosítva az angol Lloyd társaság által és egy pár oda tévedt bomba, az egész telepet felrobbantaná, ami több száz millió dollár kárt tenne az angol Lloyd részvényeseinek. Kár, hogy az angol-canadai és ausztriai munkásság is nincsen egy pár millióra bebiztosítva, mert talán akkor őket sem kül- denék az életveszedelembe. MASZLAGOLÁS ÉS HASZON Peru, délamerikai államban sok különböző bánya és ültetvényes telepek vannak,, melyeken jó olcsón dolgoznak az indiánok és a félvérüek. Ez azért is lehetséges — mint Dr. Louis N. Naez jelentette a Limában tartott orvosi kongresszuson —, mert ezek az indiánok és leszármazott félvérüek, a kábító hatású Coca levelet rágcsálják, mely elveszi az étványukat és állandó kábultságban tartja őket. Ennek a megakadályozását kérte Dr. Naez, amit a munkáltatók nagyon elleneznek. Milyen egyszerű megoldás volna ez Európában, meg itten is a munkanélküliek részére, csak talán azért nem hozták be még, mert állítólag frisnek kell lenni a coca lapunak, hogy kellő hatása meglegyen. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio V.Vjj/ under the Act of March, 3. 1879
