Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)
1941-11-29 / 1191. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1941 november 29. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNG A RAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .......................$2.00 One Year ........................$2.00 Félévre ........................... 1-00 Sijc Months .................... 1.00 Egyes szám ára __.... 5c Single Copy .............. 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders .............. 3c_____ Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, ___________Ohio under the Act of March, 3, 1879.___________ Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD ■*^*>42 A bányász sztrájk mögött... (gb) A jelek arra mutatnak, hogy az Egyesült Államokban is a viszonyok hasonlók lesznek a háború előtti francia, vagy a spanyol viszonyokhoz. Igen sokan a francia összeomlás okául azt adják, hogy a francia hadvezetőség és a francia nagytőkések fontosabbnak tartották az egységfront alatt hatalomra került munkásság és liberális középosztály megtörését, mint a Hitler elleni küzdelmet. Éppen igy, az Egyesült Államokban is a hatalmukat veszélyben látó nagytőkések óriási méretű összeesküvést szőnek a munkásjóléti intézmények, de különösen a szervezkedési jogot biztositó Wagner törvények megsemmisítésére. Ezért fújták fel olyan nagy, országos méretű krízissé a máskülönben elég jelentéktelen bányász sztrájkot. Valóságosan kelepcébe csalták Roosevelt elnököt, akit túlságosan radikálisnak tartanak és akit most sikerült dilemma elé állítani. Elfogulatlanul vizsgálva ezt a bányász-ügyet a következőket állapíthatjuk meg. Bizonyos bányákban a bányászok óriási többsége az United Mine Workers unionba tartozik. Csak egy igen jelentéktelen kisebbség, — állítólag egy ember minden húszból, — tartja magát távol a szervezettől. Az union természetesen zárt műhelyt követel, ami azt jelenti, hogy az a kisebbség is lépjen be a szervezetbe, vagy pusztuljanak a bányákból. Jogos ez a követelés, mert hiszen a kisebbségnek a munkaviszonyait is az union segítette megjavítani, a munkabéreit felemelni. És ha most ezen emberek tagsági dij fizetése nélkül ugyanolyan béreket kaphatnak, mint a többiek, akkor ez a szervezetre állandó veszedelmet jelent. Az is bizonyos, hogy ezen embereket felbérelték arra, hogy ne álljanak be az unionba, máskülönben nem szegülnének ellen olyan makacsul. így ez a bányász sztrájk valóságos erőpróbává fejlődött a szervezett bányászok és az amerikM iparbárók között. A józan ész ugyan azt diktálná, hogy ha 21 ember közül 20 bbonvos dolgot magáévá tesz és csak egy ellenzi, akkor a DEMOKRÁCIA LEGELEMIBB KÖVETELMÉNYE SZERINT A 20 EMBER AKARATÁNAK KELL ÉRVÉNYESÜLNI. Nem igy azonban az erre az alkalomra már régen váró reakciós sajtó szerint. Mert, mint ahogyan a munkásságnak joga van a szervezkedésre, -szerintük MÉG SOKKAL NAGYOBB JOGA, TERMÉSZETTŐL NYERT JOGA AZ EGYNEK, HOGY NE SZERVEZKEDJEN, HA ELLENZI AZT. És ami a legfontosabb, szerintök ezt az embert éppen úgy NEM SZABAD MEGFOSZTANI A MUNKÁJÁTÓL, MINT MÁSOKAT NEM SZABAD ELKÜLDENI SZERVEZKEDÉSÉRT. Due, igy csalták tőrbe az elnököt. Egyszerűen elejtik a munka és a tőke közötti ellentéteket. Szerintök, most nem a bányászok és a kapzsi bányábarók között folyik a hífrc, HANEM A ZSARNOK SZERVEZET MEG A SZEGÉNY, ÁRTATLAN, TEHETETLEN INDIVIDUÁLIS MUNKÁS KÖZÖTT. Ez a beállítás, olyan furfangos, hogy még sok liberális, sőt úgynevezett munkásbarátot is megtévesztett, akik most a reakciósokkal együtt üvöltenek Lewis bányász vezér ellen, mintha ennek az egy embernek a szeszélye idézte volna fel az egész krízist. Két dolgot egész bátran leszögezhetünk. Az egyik az, hogy az Egyesült Államok nagytőkései szabotálják a védelmi felkészülődést. Szabotálásukat természetesen mindig a munkásságra igyekszenek hárítani. Célja ennek a szabotálásnak a közvéleménynek a Wagner törvények elleni hangolása. A napisajtóban hetek óta a vezércikkek özöne ordítja, hogy a Wagner törvényeket meg kell semmisíteni, megváltoztatni, hatálytalanná tenni. A kongresszus is készen áll a „ döntő lépésre, mihelyt elég bátorságuk lesz reá a honatyáknak. Azonban feltehető, hogy a szervezkedési jog eltörlésére a munkásság nagy sztrájkokkal fog felelni. Erre az eshetőségre már készítik a hadsereget. Mint már több esetben láttuk és lapunkban leszögeztük, úgy a hadseregben, mint a tengerészeiben a magas állású tisztek VÉGTELENÜL MUNKÁSGYü- LÖLŐK. Természetesen az ilyen állítás ellen a legerélyesebben tiltakoznának . Sőt éppen ellenkezőleg, azt hirdetik magukról, hogy munkásbarátok. Jelen esetben is például annak az egy oktalan, vagy felbérelt “scab” bányásznak a jogát megvédik, még akkor is, ha azért a szembenálló 20 szervezett bányász jogait kell megsemmisiteniök. Sőt mi azt állítjuk, HOGY ÉPPEN AZÉRT VÉDIK ANNYIRA EGYNEK AZ ÉRDEKÉT, HOGY A HÚSZSZOROS TÖBBSÉGET JOGAIKTÓL MEGFOSZTHASSÁK. Kik most a bűnbakok? (A—L) Igen fontos és megszivlelésre való események ezek a ma lefolyó sztrájkok. A közel múltban az volt a kapitalizmus szócsöveinek érve, hogy a kommunista elemeket tette felelőssé azokért a munkás megmozdulásokért, még akkor is, ha azok- nek semmi közük ahoz nem volt. Most azonban fordult a kocka, amióta az orosz—némel tényleges háború megkezdődött, mert mindenki tudja azt, hogy azóta az elvtársak tes- testől-lelkestől a háború mellett vannak. Hogy a sztrájkoknak tényleg mi a valódi oka, azt köny- nyen meglehet állapítani. Tudva azt, hogy a kapitalizmus határt sohasem ösmert a kizsákmányolással kapcsolatban, hogy profitját a végletekig emelje. ^ A tőkés osztálynak mindig egy lebegett szemei előtt — a ‘ hosszú munkaidő és az alacsony bérek, ami aztán meghozta a kívánt eredményt. A mai sztrájkokra is kizárólag a tőke kapzsisága szolgáltatja az okokat. Az amerikai tőkések tisztában vannak azzal, hogy azok a reformok, amelyeket a politikai adminisztráció életbe léptetett, nem a munkások gazdasági nyomására történtek, hanem csak azért, hogy a jelenlegi tőkés rendszert valahogyan átsegítsék azon a hosszan tartó ipari pangáson, aminek csak a háborúra való készülődés vetett véget. Mostan azonban a kapitalista osztály tradíciójához hűen arra akarja kényszeríteni az őket képviselő politikai gépezetet, hogy hozzanak drasztikus törvényeket a munkásosztály gusba kötésére. Természetes dolog, hogy az amerikai munkások nagy, része fel sem figyel arra, hogy az ilyen törvények életbe léptetésével, teljesen kiakarják csavarni a munkások kezéből a legfontosabb és úgyszólván egyetlen fegyverét a sztrájk jogát. Ha ebbe za amerikai munkások minden erő próba nélkül bele mennek, akkor a kapitalista osztálynak olyan nyert ügye lesz a munkások felett, hogy a kövei kező lépésük nem is lehet más, mint kényszeríteni a politikai gépezetet arra, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amely szerint el kell venni törvényesen a munkások szervezkedési jogát, vagy pedig fátyolt tenni a munk- kások szemére olyan formán, hogy teljesen az állam befolyása alá helyezzék az amerikai munkásszervezeteket. Az amerikai munkásoknak résen kell lenni, ha már azokat a reformokat, amelyeket ma élveznek nem gazdasági szervezetei révén szerezték meg, de legalább most ami már meg van szervezeti erejükkel hassanak oda, hogy azokat megtarthassák és még több előnyöket vívjanak ki akkor, amikor látják azt, hogy a munkások milyen fontos szerepet töltenek be a jelen nagy világháborúban. Most tényleg láthatja mindenki, hogy az amerikai munkásosztály milyen nagy hibát követett el akkor, amikor nem igyekezett a múltban, sem a jelenben, kiépíteni a munkásosztálynak az IWW által képviselt forradalmi ipari szervezetét, • hogy most a kapitalista osztály túlkapásait megfékezni tudná és utat mutatni a munkásosztálynak arra, hogy hogyan lehetne megvalósítani a munkásosztály célkitűzését, amely a tényleges ipari demokráciát hozná meg az emberiség részére, hogy egyszer és mindenkorra véget vessen minden barbár háborúnak. BÉRMUNKÁS ÜNNEPÉLY LESZ PITTSBURGHBAN december 7-én, ^vasárnap este 6 órai kezdettel, amelyen kitűnő VACSORÁT is fognak felszolgálni. Az ünnepély 805 James Streeten lesz megtartva. Úgy Pittsburgh, mint a környék magyarsága készülődik harcos lapjanak a Bérmunkásnak 30-ik évébe való lépését megünnepelni. Mindazokat, akiknél volt az akroni Alakszay munkástársnő által készített kézimunka jegyeiből, értesítjük, hogy a múlt Szombati clevelandi vacsorán a kézimunkát D. Waigner, Cleveland, O. a 204-es számmal nyerte meg. — Ugyancsak kisorsolva lett Kenessey munkás- tárnő által ajándékozott doboz szappan, amiért ezúton is köszönetét mond a Lapbizottság. ^ "Szervezés" — "Nevelés" — "Felszabadulás" W ^ W Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága W ^ W ____________ i ___________
