Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)
1941-11-22 / 1190. szám
1941 november 22. BÉRMUNKÁS 7 oldal Unionizmus az osztályharc kereszttüzében (Ky) Szakegyleti észjárás szerint, ha valamely szakosztálynak baja van a munkáltatóval, az nem a másik szakosztály ügye. Ilyen tévelygő hittel folyt a sakkjátszma munkáltató és munkás között évtizedeken keresztül, sőt napjainkban is akad nak iparok, ahol szakmai érdekeltségek féltékenyen őrködnek elavult szokásaik felett. Elvétve történik aztán eset, midőn az összes szakmai elkülönülések közös akcióba fognak, mert a kényszerítő körülmények hatása alól másként nem szabadulhatnak. így vagyunk a kilátásba helyezett vasutasok akciójával is. A vasutasok szakszervezeteinek tisztviselői megegyeztek abban, hogy ha december 7-ig a társulatok nem teljesítik a béremelésre vonatkozó követelésüket, akkor tagjaikat együttesen sztrájkba hívják. Tehát ezúttal nem a bakterok szakegylete, hanem a vasutakon alkalmazott munkások összes szervezetei szüntetnék meg a munkát, ha kielégítő ajánlatot nem kapnának a kitűzött idő lejártáig. Nyilvánvaló, hogy mélyen fekvő okok kényszeritet- ték ki a külön szakosztályok együttes elhatározását, amelyhez nagymértékben hozzájárult a szállítási ipar nagylendületü fejlődése és az azzal járó ipari viszonyok változásai. Az elhatározás előzményeiből ismerjük, hogy az elnök által kinevezett egyeztető és a tényeket felülvizsgáló bizottság, nem találta a vasutasok követelését jogos igénylésnek. Megállapítása szerint elégséges volna 7 és feles százalék béremelés is, vagy legrosszabb esetben 12 Gyakran van New Yorkban mulatság, több esetben nem is igen szoktuk szóvá tenni a Bérmunkásban. Ami azonban most NOVEMBER 29-én lesz az any- nyira különleges esemény, mint amilyen különleges egy munkáslapnak a 30. évi évfordulót elérni. November 29-én, szombaton este 8 órakor a Bérmunkás Otthon, 1351 Third Ave., egész biztos, hogy kicsinek fog bizonyulni az ünneplő munkássereg részére. Szinielőadás és táncmulatság keretében lesz megtartva az estély. Két egyfelvonásos kerül bemutatásra, Pap István, a kiváló jellemszinész felléptével és rendezésében és Fisher Kálmán a hírneves színművész közreműködésével. Szerepelni fognak a Modern Színkör kiváló műkedvelői, úgymint Berger Ró- zsika, Fülöp Irma, Fülöp Lajos, Pereszthegi István, Csorba Pál és többen mások. Fellép a kis Molnár leányka a csodatáncos. Békeffy Ármin kuplézni fog. Elsőrendű union cigányzenekar szolgáltatja a tánchoz a zenét. Jegy ára 40 cent. Ne mulassza el senki ezt a különleges alkalmat november 29-én. A Rendezőség. és fél százalék, azonban 30 százalék túl sok volna. Nem nyilatkoztatták ki ugyan ilyen áper- tén, azonban a döntés lényege ezt tükrözi vissza. Na most már, bármennyire is elfogultak legyenek a vasutasok tisztviselői, felismerniük kellett, hogy a megélhetéshez nem elégséges az ország elnökének a jóindulata, hanem a munkabér emelésben kell részesül- niök, hogy a drágasággal megbirkózhassanak. Mivel azonban a kormányközegek egy követ fújnak a vasúti társulatokkal, nem marad más hátra, mint a munkások cselekvése önmagukért. Annak is tudatában vannak a vasutasok, hogy szak- szervezeteik képtelenek volnának megbirkózni külön-külön a kormány beavatkozó politikájával, mig ellenben együttesen legtöbb 48 órán belül eredményt elérve térhetnek vissza állásaikra. Ez a felismerés az ipari egyesülés jellege. Az ipari unionizmus igazi kibontakozását ismerhetjük fel a vasutasok mozkolódásából, aminek hatásán az egyiparban dolgozók szállítási uniója bontakozhat még ki. BÁNYÁSZOK KÁLVÁRIÁJA A másik igen fontos munkás csoport, a bányászok is újabb harcoknak néznek elébe. Számtalan küzdelmen, sok véres csatározáson keresztül jutottak szervezkedési jogaikhoz. Most aztán eddigi harcaiktól eltérően kereszttűzbe jutottak. A magán vállalatok bányáiban nem akarják elismerni szervezkedési jogaikat. Nem csak a társulatok, melyek között az acéltársulat a leghatalmasabb, nem akarják elismerni, hogy munkásaiknak is vannak jogaik, hanem a kormány is erősen köti a kutyát a karóhoz, hogy a nemzeti védelem érdekében álljanak el a bányászok jogos követeléseiktől és elégedjenek meg a nyilt-mü- hely rendszerrel. Vagyis a kormány azt állítja, hogy nem kényszeríthetők azok is szervezethez való csatlakozásra, akik nem akarnak tagok lenni. De ugyanezt vallják a társulatok is.Nyilvánvaló tehát,hogy a kormány melyiknek a pártján van. Noha bizonyos, hogy a bányászok között egyetlen egy sem akadna, aki a nemzeti védelmet akarná elgáncsolni, de utóvégre is ha már a kormány egyféle mértékkel mér és pedig a dolgozók kárára, akkor nem marad más hátra, mint önmaguk cselekvése. Legszomorubb a dologban az, hogy a bányászok nem cselekszenek önmaguk akaratából. Fővezérük legutóbbi döntéséből ítélve, nem is igen cselekedhetnének, ha akarnának is, mert a bürokrácia rákfenéje annyira szervezetükbe ette magát, hogy csak végleges eltávolítása hozhatna valamelyes jávuló változást. Tekintettel azonban a Lewis banda önkénykedő eljárására, a bányászoknak határozottan joguk van szervezkedésre és ezen jogaikat annál is inkább fenntartanak kell, még közvetlen harc árán is, mert jóindulatú és megértő biztatást sem a kormány egyeztető bizottságától, sem a bizottságot befolyásoló társulatok képviselőitől nem várhatnak és nem is kapnak. Világosan kitűnik az ország elnöke által létesített bizottság elfogultsága abból is, hogy Murray a CIO elnöke és Kennedy a bányász szervezet titkára együttesen bejelentették lemondásukat és különösen Murray önérzetében sértődötten kinyilatkoztatta, hogy a bizottság döntése határozottan lehetetlenné tette részükre a további együtt működést. Az akaratlanul is megnyilvánuló bizalA család az emberi társadalom sejtje, az ember társas együttélésének ősi formája, ma a társadalmi szervezet alapja. Jelentősége azonban ilyen értelemben egyre csökken. A család az utolsó évszázadban külső megjelenési és belső jogi formájában lényegesen nem változott, de gazdaságilag, társadalmilag és etikailag szinte forradalmi változásokon ment keresztül. Ezeket a változásokat, amelyeknek tanító okai gazdasági természetűek, nyomon fogja követni a szerkezeti és jogi átalakulás is. Egészen a 19. század közepéig azt tanították és abban hittek, hogy a család mai formája, jogi és társadalmi alapja öröktől fogva való. Ezt a hitet azonban megdöntötte előbb Backofen: Mutterrecht (Anyajog) cimü müvének a megjelenése, még inkább Lewis H. Morgan amerikai történész, Ancient Society cimü 1877-ben megjelent munkája. Morgan kutatta föl a család keletkezésének ősi nyomait. Hosszú időt töltött New York államban lakó Iroquezek között és az ott érvényben levő családi és rokonsági , rendszerből, nemkülönben a hawai népeknél érvényes rokonsági rendszer alapján vonta le máig is helytálló következtetéseit. Morgan örök érdeme, hogy föltárta, ugyanazokon a nyomokon haladva, mint Marx, a család ködbevesző történetét. Kutatásai világosságot teremtettek és megmutatták, hogy a család nem öröktől fogva mai alkatú, végigment a fejlődésnek minden korszakán. Morgan kutatásai alapján irta meg Friedrich Engels a család, a magántulajdon és az állam keletkezéséről szóló, majdnem minden kultur- nyelvre lefordított munkáját. Morgan szerint a család legősibb formája a törzs, amelyben a felnőtt férfiak és nők csoportházasságban éltek. Ez a korlátlan nemi érintkezés korszaka volt. Ebben a házassági rendszerben a féltékenység teljesen ismeretlen, ezt az érzést lebirta a fajföntartás és létfön- tartás ösztöne. A vadság alsófokán lehetetlenség volt megmaradni másképpen, mint igy csoportosan. A legközelebbi fejlődés az volt, hogy a nemi érintkezés szempontjából különváltak a nagyapák és nagyanyák, az apák és anyák és a kétnem- beli gyermekek. A harmadik fejlődési fok volt, amikor külön matlanság, a bizottság további jóindulata iránt, ki kell nyissa a munkások szemeit és annak a meglátására bírja, hogy a kapitalizmus szolgálatába szegődött kullancsokból összeállított bizottságok még akarva sem képviselhetik a dolgozók érdekeit. Elképzelhető, hogy mire képesek ha már Murray sem tud közöttük maradni. Ilyen felismerésre kell jussinak önmaguk a dolgozók is, hogy szervezkedési szabadságukban senki ne korlátozza. A tiszta ipari unionizmus eszközei erre a legalkalmasabbak és az Egy Nagy Ipari Szervezet kereteiben egyesülve legyőzhetetlen erőhöz juthatnak. válnak a fivérek és nővérek és megkezdődik a nemzetségek kialakulása és a párosodó családi forma. A vérfertőzés kiküszöbölése bizonyára annak a fölismerése volt, hogy az idegen fajták egymással való házasságából származó utódok gyorszabban, hatalmasabban fejlődtek. A párosodó családból, amely a barbárság határán keletkezett, alakult ki a monokmia. Keletkezésének ideje összeesik a magántulajdon jogrendszerének és a rabszolgaságnak a kialakulásával. A monogámia uj elemet vitt a családba. Az ismert anya mellé bevitte az ismert hiteles apát. És ezzel megkezdődik a tulajdon jog kialakulása is. Amig az anya jogú társadalomban az örökösödés az anyai ágú leszármazottakra vonatkozott, addig az uj rendszerben a férj volt az élelemforrás, a rabszolga tulajdonos. A monogámia megteremtette a patriárkális család alapját, mely a modern társadalom sejtje. A patriárkális család nemcsak vérrokonsági kötelék, hanem több szabad és nem szabad embernek a családfő hatalma alatt egy családdá való szervezése. Marx szerint a patriárkális család nemcsak a rabszolgaságot foglalja magában, hanem a jobbágyságot is, mert eleve a földmivesszolgálatokra is tekintettel van. Kicsiben mindazok az ellentétek megvannak benne, amelyek az államban és a társadalomban később nagymértékben kifejlődtek. A patriárkális családi rendszer a kapitalizmus kifejlődésével megszűnt. A régi családi közösségek ' f e lbomlottak és szemben találjuk magunkat a modern családdal, amely csak a múlt árnyékaként él már. Olyan társadalmi átalakulás előtt állunk, mondja Engels, amelyben a monogámia gazdasági alapjai éppen úgy elfognak tűnni, mint kiegészítése a prostuticióé. Az egyes házasság sem a férfi és nő kibékülését, sem a házasság legtökéletesebb alakját nem jelenti a történelemben, noha kétségtelen, hogy a civilizáció kialakulását döntően befőj ásolta. A család eddig négy fejlődési fokon ment keresztül. Most van az ötödiken, a család mai alkata tehát nem végleges és lezárt forma, együtt fejlődik a gazdasági viszonyok alakulásával. NÉHÁNY SZÓ A BÉRMUNKÁS NEW YORKBAN KÉSZÜLŐ MULATSÁGÁRÓL A család
