Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)
1941-11-22 / 1190. szám
8 oiűai BÉRMUNKÁS 1941 november 22. AMERIKA Az amerikai kontinens, a második legnagyobb világrész. Területe négyszer akkora, mint Európáé (41 és fél millió négyzetkilométer). Teljesen különálló, hatalmas szigetkontinens, amely az Északi Jegestengertől a Déli Jegestengerik 14.000 km. hosszúságban négy éghajlati övre terjed ki. Európától és Afrikától az Atlanti óceán, Ázsiától és Ausztráliától a Csendes óceán választják el. Az amerikai kontinens óceánok közötti fekvése a technikai fejlődés alacsonyabb fokán, amikor az óceán még áthatolhatatlan akadálynak számitott, kedvezőtlen volt Amerika számára. Amerika csak akkor lépett először a világ színpadára, amikor a tengeri közlekedés megfelelő mértékű fejlettsége, nem sokkal több mint négy 'évszázaddal ezelőtt Amerikai “véletlen” fölfedezését lehetővé tette. Ettől az időponttól kezdve Amerika helyzete egyszerre megváltozott. A világforgalom, sőt az emberiség gondolkodásán kívül eső Amerika rövid pár száz év lepergése után a legkedvezőbb földrajzi helyzetben találta magát. Amint az ember az áthatol- hatatlannak hitt óceánt meghódította, az elzáró gátból, ugródeszka, a világ végét jelentő óceánból a -föld legtávolabb eső partvidékeit is összekötő “országút” lett. A kedvező földrajzi fekvést még a talaj kincsekben való páratlan gazdagság tetézte és Amerika a világ legelső gazdasági hatalma lett. Amerika tulajdonképpen kettős kontinens. Két hatalmas, csúcsával lefelé fordított há- romszögformáju részből: Észak és Dél Amerikából áll. Amerika állat- és növényvilága az Ó-Világéhoz hasonló. Az éghajlati viszonyok hasonlósága az európai háziállatok meghonosítását tette • lehetővé. A hasznos növények közül a kukorica, burgonya, dohány, kakaó, gyapot amerikai eredetűek. Közülük a kukoricát, burgonyát és dohányt az Ó-Világ is átvette. Amerika lakosainak száma k. b. 250 millió, körülbelül feleannyi, mint Európáé. Népsűrűsége azonban csak nyolcadrésze annak, 1 négyzetkilométerre csak 5.5 lakos jut. A legsűrűbben lakott területek a Nyugatindiai szigetek, valamint az Egyesült Államok keleti part- és hegyvidéke. Amerika őslakói az indiánok és eszkimók. Vadászó és halászó népek. Az Egyesült Államokból már kiszorították őket, (kivéve egyes rezer- vációkat) azonban Mexicoban és Közép-Amerikában, valamint Peruban nagyobb számban találhatók. Az indiánok száma mindössze 15 millió. A négereket a. 18. század folyamán hurcolták be az Egyesült Államokba és pedig a déli részébe és a nyugatindiai szigetekre az ottlevő gyapot- és cukornád ültetvények megművelésére. Számuk k. b. 15 millió. Az európai kivándorlók közül a kathólikus portugálok és spanyolok Mexicoban, Közép- és Dél-Ameriká- ban telepedtek le, mig az angol protestáns angolszászok Észak Amerikát foglalták le a maguk számára. A fehér és benszülött fajtájú népek közötti keveredés a mulattok és a fehér és in- diánvérü meszticek. Amerika kezdetben különböző európai államok gyarmatbirtoka volt. A gyarmatosítás természetszerűleg Észak-Amerika keleti oldalán indult meg, mivel egyrészt ezen terület éghajlati viszonyai voltak az európaiak számára a legmegfelelőbbek, másrészt mivel ez a terület esett Európához a legközelebb. Az első telepesek a keleti parton húzódó Aleghany hegység és a tenger közti földsávon helyezkedtek el. További telepek a Mississippi és Saint Lawrence folyamok mentén keletkeztek. A keleti parti hegység ásványos kincsei, szene, a siksáLos A nyelest levél Amerikában, ahol az ipari fejlődés a legrövidebb idő alatt futotta meg pályáját, a szak- szervezetek, szocialisták de még a kommunisták sem voltak képesek lépést tartani az ipar fejlődésével. Ez szülte meg az Industrial Szervezetet az IWW-t 1905-ben. Miután ez a szervezet irta lobogójára a bérrendszer eltörlését. Gyorsan fejlődött virágkorának magaslatát kezdte elérni mikor az 1914-es háború kitört, melyhez később Amerika is csatlakozott — ez aztán vérét lecsapolta. Az európai háború befejezése még jobban meggyengítette, de nem múlt ki, mint ezt sokan az ellenségei az IWW-nak szeretnék. Azonban dacára ezen akadályoknak haladást ért el az IWW. Alig van a világnak még egy olyan munkásszervezete, melyet úgy üldöztek a hatóságok mint az IWW-t. Azonban ez a szervezet szívósan ellent- állt minden csapásnak. A hazafias eszmék által félrevezetett tömegek üldözései sem riasztották el az IWW-t útjáról. Él és magasan lobog szabadságot hirdető fáklyája. E két osztály között, a munkás és munkáltató osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, amíg az összes munkások tömörülnek Egy Nagy Szervezetbe. Úgy politikai, mint gazdasági téren, birtokukban veszik a földet és vele a termelő eszközöket és megtartják azt, amit munkájukkal termelnek. Gazdasági szervezetük útján. Ez az a Gazdasági Szervezet melyhez fiatal duzzadt erőtől és pezsgős piros vérrel csatlakoztam. Utam göröngyös volt. Meg-meg botlottam, hol meg- áltam, hol elestem, ismét fel álfám, de becsülettel szolgáltam osztályomat. Harcra készen, hogy egy jobb és boldogabb rendszernek gyümölcsét mielőbb élvezze az összemberiség. E<z lesz az Ipari Demokrácia. A harminc éves évfordulóra sokáig lobogjon az IWW zászlaja. Bakos. gok jól termő talaja képessé tették a gyarmatok lakosait függetlenségük kivivására. A vasút fölfedezése hatalmas lendülettel indította meg a Vad- Nyugat föltárását és Észak- Amerikát gazdasági egységgé kovácsolta, összekötötte a vasérctelepeket a széntelepekkel, az ország középső résién elterülő gabonatermő területeket az északkeleti rész iparosállamaival a déli gyapottermelő államaival és a nyugat legelőivel. A vasút és tengeri utjai révén Amerika ma gazdaságföldrajzi- lag a legegységesebb kontinens. Ha Amerikát a többi földrészektől elszakítanánk, könnyen megtudna egymagában is élni, önmagát föntartani, ellátni. A többi földrész azonban súlyosan megérezné Amerika termékeinek hiányát. Az ásványi termékek közül Amerika szolgáltatja a világ aranytermelésének 30 százalékát, ezüsttermelésének 86 százalékát, az ólomnak 62, az alumininumnak 40, a kőszénnek 46 százalékát, réztermelésének 80 százalékát. A cukor- termelés több mint fele kerül ki Amerikából és a gyapjuter- melésnek 27 százaléka, Észak- Amerika legfontosabb mezőgazdasági termékei zab, búza, ku- krica, gyapot, cukornád, délinövények, mig Dél-Amerikáé kávé, kakaó, cukornád. Ásványos termékekben nemcsak a világtermelésben foglal el elsőrangú helyet, hanem kiaknázatlan talaj kincsei is nagyon számottevők. A világ ismert szénkészletének közel háromnegyed részét Észak-Amerikában találjuk. Dél-Amerika azonban csaknem teljesen nélkülözi a szenet s igy gazdaságilag a szénben bővelkedő Egyesült Államokra van utalva. A világ vasérckészletének körülbelül egyharmada fekszik az Egyesült Államok területén belül: A világ negyedik legnagyobb vasérctelepe pedig Kuba szigetén van. A legnagyobb egybefüggő vasérctelep Brazíliában fekszik. A brazíliai vasérc földolgozása azonban nehéz, mert a hozzá legközelebb eső széntelep az Egyesült Államok területén van. A világ petróleum termelésének kétharmadrészét az Egyesült Államok szolgáltatják. Olajkészletei még vannak a Karibi tengert környező országoknak is. Csile nátriumkészletei, Peru ásványi kincsei ugyancsak jelentős tételei Amerika talaj kincsgazdagságának. Amerika erőkészleteinek fontos tétele ezenkívül még vizereje, mely körülbelül egy- harmadát teszi ki a vilég ösz- szes vizierőkészletének. Az északi földrész e tekintetben ismét kedvezőbb helyzetben van a délivel szemben, miután az amerikai vizierőkészlet közel hármnegyedrésze fölött rendelkezik. Amerikát gazdaságföldrajzi szempontból a jövő fejlődés iránya szempontjából két területre oszthatjuk: a nyersanyag- termelő és az ipari cikkek számára piacot nyújtó Dél- és Kö- zép-Amerikára és az iparüző és kereskedő Észak-Amerikára, Világviszonylatban ma mégis nyersanyag és élelmiszertermelő kontinens — Észak-Amerika északkeleti részét kivéve — és ezért az európai iparcikkek még mindég könnyű elhelyezést tudnak találni. Belső forgalmát a könnyen hajózható* tavakon, valamint az egész kontinenset kelet-nyugati irányban keresztül szelő vasútvonalakon bonyolítja le. Amerika vasútvonalainak hossza kb. 600.000 kilméter, vagyis a világ vasútvonalainak a fele. A vasútvonalak sűrűsége azonban Európáé alatt marad. Forgalmi szempontból rendkívül nagyjelentőségű alkotás a Panama csatorna, amely az Észak- és Dél-Amerikát összekötő keskeny Panama-földszorost vágja ketté és ezzel az Atlanti és a Csendes Óceánt köti össze. A Panama csatorna lényegesen megjavította az Egyesült Államok helyzetét úgy Dél-Ameri- kában, mint Ázsiában a vele versenyző angol és japán világ- hatalmi csoporttal szemben. Kanada az egész kontinens szélességében kedvező éghajlatú, talajkincsekkel gazdagon megáldott területen az Egyesült Államok helyezkednek el. Az Egyesült Államok az amerikai világhatalmi csoport domináló hatalma. Az Egyesült Államok alatt Mexico és a középamerikai és délamerikai államok terülnek el. Erről a valóságos világhatalommá fejlődött országról kimerítő ismertetéssel leszünk következő lapszáma-✓ inkban. / Állunk a poszton (Folytatás az l-'ső oldalról) fogjuk építeni ipari szervezeteinket, melyeken keresztül a munkásosztály befogja tölteni történelmi hivatását. És ebben a hivatásban nem az évek, csak la cél számit. Nem a múlt, csak a jövő jelenti a harci értéket. Amikor1 a Bérmunkást 30. évi évfordulóján üdvözöljük, nem az a foptos, hogy hány évet töltöttünk a Bérmunkás mögött az elmúlt 30 évből, hanem az, hogy meddig leszünk mögötte a jövő harcaiban. Mi résen leszünk a jövőben is és készen állunk a harcra a munkásosztály mindenfajta ellenségeivel szemben. BÉRMUNKÁS ÜNNEPÉLY LESZ AKRONBAN november 29-én, szombaton este 8 órai kezdettel DISZNÓTOROS VACSORÁVAL egybekötve a Magyar Házban. Vacsora jegy ára 60 cent. Akroni olvasóinkat és azok barátait ezúton is kérjük, hogy tartsák emlékezetükben és jelenjenek meg ezen a vacsorán, amelyet az akroni Munkástársnőink fognak elkészíteni. Figyelem Chicago és környéke! MEGHÍVÓ Az IWW chicagói magyar tagjai 1941 december 6-án, szombaton este tartják szokásos DISZNÓTOROS VACSORÁJUKAT a BLUE HALLBAN, 333 W. North Ave., a Sedge- wick St. sarkán. Finom házilag készített hurka-kolbász és sütemények. A zenét Kardos Pista zenekara szolgáltatja. Belépődíj 25 cent. Ezúton is felkérjük olvasóinkat, hogy tartsák e napot emlékezetükbe és agitáljanak ismerőseik körében. A Rendező Bizottság