Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)
1941-11-22 / 1190. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1941 november 22. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNG A RAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .......................$2.00 One Year .......................$2.00 Félévre ........................... 1-00 Six Months ..................... 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Single Copy ................... ' 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ............... 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, ___________Ohio under the Act of "March, 3, 1879.___________ Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD 42 Harminc esztendő (gb) Lapunk, a BÉRMUNKÁS, fenállásának harminc éves évfordulóját ünnepli. Három évtized igen nagy idő egy lap életében, de különösen egy olyan propaganda lapnál, amelyet nem az ország hivatalos nyelvén, hanem idegen nyelven adnak ki, tehát csak korlátolt számú olvasók részére. Mert a mi lapunk valóban propaganda lap, a FORRADALMI IPARI UNIONIZMUS PROPADANDA ÚJSÁGJA. Nem tagadjuk, sőt hirdetjük, hogy minden sorát abból a célból Írjuk, hogy ezt az eszmét szolgálja, ezt az eszmét terjessze és ennek az eszmének szerezzen minél több katonát a munkások között. Habár a forradalmi ipari unionizmust hirdető INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD nevű szervezet már 1905-ben életre kelt, magyarajku hívei csak 1912 őszén jutottak olyan erőhöz, hogy ezen eszme terjesztésére és ennek a szervezetnek a szolgálatára a magyar nyelven is lapot adhattak ki. És ez a lap, a BÉRMUNKÁS, keresztül élte a mérhetlen nagy üldöztetéseket, átélte a nagy pangásokat és ma erősebben, hatalmasabban hirdeti az ipari unonizmus eszméjét, mint bármikor is, noha soha egyetlen sorát kereskedelmi célokra el nem adta és igy tisztán csak az ipari unionizmus hívei tartották fenn és tartják fenn ma is. E három évtizedes határkő állomásnál meg állunk egy- percre és mérleget készítünk. Milyen eredményt értünk el? Érdemes volt-e a küzdelemért? A forradalmi ipari unionizmus lényege két pontban foglalható össze. Előslzör, jobb, tökéletesebb fegyvere a munkásságnak a mindennapi harcokban a szakszervezeteknél, amelyek az iparok fejlődésével hatástalanokká váltak, sok esetben már nem előnyére, de kárára vannak a munkásoknak, mert az egy műhelyben, egy gyárban dolgozó munkásokat elválasztja egymástók és sokszor egyik csapart segíti leverni a másiknak a bérharcát. A szakszervezetek a szaktudást bocsájtják áruba. De az iparok fejlődése a tömegprodukciót végző gyárakban a szaktudást szükségtelenné teszi és igy éppen a legnagyobb gyárakban és a legújabb iparokban a szakszervezkedésnek semmi értelme nincs. Az IWW közel négy évtizedes propaganda munkája következtében ez már annyira átment a köztudatba, hogy senki kétségbe nem vonja és ÓRIÁSI MUNKÁSCSOPORTÓK TESZIK MAGUKÉVÁ AZ IPARI SZERVEZETI FORMÁT, noha más nevek alatt. BÜSZKÉN JELENTJÜK KI, HOGY AZ IPARI UNIONIZMUS ELŐNYEIT ISMERTETŐ NAGY PROPAGANDA MUNKÁBÓL A BÉRMUNKÁS TELJES MÉRTÉKBEN VETTE KI A RÉSZÉT ÉS EZT, MINT MUNKÁNK EGYIK EREDMÉNYÉT SZÖGEZZÜK LE. A forradalmi ipari unionizmus másik pontja az, hogy VÉGCÉLJA is van. Amig a szakszervezetek a mai álltapotokat véglegesnek hiszik és csak arra törekszenek, hogy tisztességes napimunkáért a munkás tisztességes napibért kapjon, addig mi azt tártuk, hogy ezen állapotok nem maradhatnak fenn véglegesen, mert a munkáltató és a munkásosztály között ki- egyenlithetetlen ellentétek vannak, amelyek magát az egész mai termelési rendszert meg fogják váltaztatni. A forradalmi ipari unionizmus azt hirdeti, hogy a magán- tulajdonra alapított termelési rendszer csak világháborúk és óriási ipari pangások árán tudja magát fentartani és igy el kell pusztulnia, hogy helyét átadja egy jobb, tökélteesebb rendszernek. Ebben az uj rendszerben a mai ésszerűtlen termelést a szabályozott, tervszerűen kontrolált termelés fogja felváltani. A kérdés azonban az, hogy kinek a kezében legyen az iparok fölötti kontrol? A jelenlegi világháború is az iparok fölötti kontrolért folyik. Egyik oldalon látjuk a fasizmus szülte erőszakszervezeteket, melyek fegyverrel igyekszenek megszerezni az iparok fölötti kontrolt az egész világon. Velük szemben állnak az úgynevezett demokrata államok, amelyekben a középosztályból hatalomra törekvő bürokrácia követeli magának az irányítás jogát és, hogy hatalomra juthasson, a munkásságnak engedményeket ád. A forradalmi ipari unionizmus hívei szükségtelennek tartanak bármilyen közvetítő osztályt is. Azt tartják, hogy az iparok irányítására CSAK MAGUK A MUNKÁSOK VANNAK HIVATVA. És ezt megtehetik, ha iparilag szervezkednek, mert minden hasznos munkát végző egyén valamelyik ipari szervezetben megtalálja helyét és ezen ipari szervezetek képesek átvenni és továbbfolytatni a termelést. Bármint végződjön is a mai nagy világkatasztrófa, a munkásságon kívül álló rétegek kétptelenek lesznek az iparok olyan irányítására, hogy a népmilliók életszükségleteit kielégítsék. így a forradalmi ipari unionizmus végcéljának, AZ IPAROK ÁTVÉTELÉNEK, AZ IPARI DEMOKRÁCIÁNAK PROPAGANDÁJÁRA MA NAGYOBB SZÜKSÉG VAN, MINT BÁRMIKOR IS VOLT. Ebben a tudatban folytatjuk a további munkát! Puskaporos itthon is a levegő (Vi) A fel-fel törő sztrájkok, melyek között még munkás szempontból is sok a hiába való, de viszont sok meg szükségessé vált, ma már oda fajultak, hogy nyílt harc van kialakulóban a kormány, mely az U. S. Steel Companyt védi. meg a többi nagytársulatokat és a szervezett munkásság között. Eltekintve a “jurisdictional” unionok egymás közötti harcától, ma leginkább a szénbányákban készülődő sztrájkok miatt horkant fel a kongresszus, mely szerint az U. S. Steel korporáció szervezetlen bányáit akarják a bányászok megostromolni és megszervezni. Ezt a mozgalmai Alabamában indították meg, ahol halálra vertek és megkártányoztak minden szervezőt az U. S. Steel gunmenjei Most ez átterjedt ‘Pennsylvanit és West Virginia vidékére is, ahol sok gazdag bányát bir a fenti acél társaság és eddig terrorral, ütlegeléssel és gyilkosságokkal akadályozták meg a szervezkedést. E sorok írójának személyes tapasztalata volt mind ezekből Preston County, Wó Va. szén mezőkről, ahol még egy éjjelre sem mertek a bányászok szállást adni, azon félelemből, hogy másnap pereputyostól, bútorostól együtt — ami ugyan nem, sók volt, de gyermek annál több —r- a rakott szeneskocsikra dobálják fel őket és kitoloncolják a telepekről, ha a gunmenek megtudják, hogy union szervező aludt a házukban. Valamint az ütlegelésből, fenyegetésből is kivettem a részem ezeken a vidékeken. . Most a bányászok időszerűnek látnák ezeket a “captive” bányákat felszabadítani. De Mr. Setinius Taylor és a többi U. S. Steel/ vezér, akik viszont nagyon jóviszonyban vannak Mr. Rooseveltel, még a nemzet védelme érdekében sem akarják a “captive” bányákat felszabadítani, megengedni, hogy megszervezzék azokat. A Chrysler tank gyárban is harcra készülnek és nincs kizárva, hogy a General Motors üzemeiben is sztrájk lesz, mivel már a vezetőség hivatalosan tudtára adta az unionnak, hogy az üzemet hétnapon keresztül akarják folytatni és nem akarnak kétszeres, vagy másfélszeres munkaidőit fizetni szombat és vasárnapokért sem. Ámbár ennek ellenében ígértek 25 centes órabér javítást, mely az árak emelkedése folytán már úgy is esedékes volna. De a fődolog az a terv mellett, hogy bevezessék a régi jó szabályokat, hogy ne legyen többbé “overtime fizetés” mely a mai szabályok szerint, a napi bér kétszeresét teszi ki vasárnapra. ■ A munkás szervezetek és jobb belátásu egyének, szervezetek már régebben követelik, hogy az árszabályozást hozzák 1 örvénybe, mely szerint az árakat mai formákban szabnák meg és ne engednék meg az emelkedést. Amig a kangresszus hajlandó volna a munkabért megállítani, fagyasztani, az árakat nem akarja szabályozni és emiatt tör ki legtöbb sztrájk. A kongresszusi vezérek szerint nincs idejük az árakat megfagyasztani törvényes utón, de arra tudnának azonnal időt venni, hogy a sztrájkokat eltiltsák, csak az elnök fejbólintását várják. Amint Charley Schwab, úgy most Mr. Setinius is megvédi az U. S. Steel érdekeit, melyért a kormány egy dollár évi fizetést ad, de hát nem is lehet okolni Setiniust, hiszen az U. S. Steel több százezret fizet neki évnete, tehát nem várhatjuk el, hogy ne azokat védje, szolgálja. Ugylátszik szomorú és gyászos összeütközések lesznek itten Amerikában még hamarosan a szervezett munkásság és a kormányt egy dollárért szolgáló Knudsenok, Setinius és Rockefeller érdekeltségek között, akik magukat az igazi kormánynak tartják és a jelek azt mutatják, hogy teljes joggal teszik ezt. ^Szervezés77 — "Nevelés“ — 77Felszabadulás77 W * W Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága y/ * W \
