Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)
1941-11-22 / 1190. szám
1941 november 22. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN-(gb) ROVATA" A PATKÁNY A tömegprodukcióra dolgozó gyárban nagyon egyhangúan folyik a munka és igy a legkis- sebb rendellenesség is élénk izgalmat kelt. A gépek egyenletes dübörgése ütemszerüen vegyülnek bele a kézi szerszámok okozta zajok, valami különös, komor, agyat-tompitó, méla zenét alkotva. Az esztergák hangos csillingelését felszívják a gyaluló gépek mélabus nyöszörgése. Ebben a melódiába aztán olykor-olykor belecsattan a tragacsokról ledobott ládák zaja, mint a nagy szinfóniákban a cintányér fenéje. Igen, e zajok mindenségenek összege a gyár szinfóniája. Már annyira megszoktam, hogy valójában nem is hallom, amikor dolgozom. És mégis, ha egy-egy gépet megállítanak pár percre, rögtön észreveszem, hiányzik a zörgése a szinfóniából. Hát mégha valami szokatlanabb dolog történik? Azt az egész környék tudomásul veszi. Tegnap is nagy izgalmat keltett, amikor Rudy a kezében levő kalapácsot a földhöz vágta aztán nagyot káromkodva utána szaladt. Pillanat alatt fél tucat ember volt körülötte és a köszörűgépek meg a mögöttük lerakott ládák között ugráltak: “Itt van, ott van, ott szalad!” — kiabálták izgatottan. Többen odamentünk, hogy megtudjuk a nagy izgatottság okát. “Nyul- vadászat,” — mondta az egyik nagyot nevetve. Kisült végre, hogy egy patkány került be valahogyan és azt szerették volna nyakoncsip- ni, de az üldözött vadnak a sok gép és láda között hirtelen nyoma veszett. Valamikor — hej, de régen is volt, — tanultam én természetrajzot és ha jól emlékszem a patkányról valami ilyesmit magoltunk be: A patkány az emlős állatok alsóbb rendű családjába, a rágcsálók közé tartozik. Metsző fogai állandóan nőinek és csak a rágcsálással tudja elkoptatni. Miután ugyanazon élelmiszereket eszi, mint az ember, igen nagy kárt tesz a gabona és egyéb élelmiszerekben. De azonkívül mindenféle ragályos betegségek terjesztője, mert piszkos gödrökben, csatornákban él és a fertőző bacilusokat átviszi az élelmiszerekre. A PATKÁNY AZ EMBER TERMÉSZETES ELLENSÉGE ÉS PUSZTÍTANI KELL, AHOL CSAK TALÁLHATÓ. AZ IPARI PATKÁNY Azt is tanultuk akkor, hogy a patkánynak kétféle faja ismeretes ; a házi és a mezei patkány. Most aztán rájöttem arra, hogy van még egy harmadik faja is, amit ipari, vagy gyári patkánynak nevezhetünk. A világért sem arra a kis üldözött vadra gondolok, amelyet tegnap annyira megijesztettek a gyárban, mert azt egy kis méreggel el lehet intézni. A gyári patkány, — vagy mint angolul nevezik, a “rat”, külsőleg teljesen hasonlít a többi munkásokhoz, csak szellemileg, csak erkölcsileg különbözik tőlük. Mert itt, Amerikában “rat” névvel jelölik azt a munkást, aki árulkodik, aki a szervezkedési mozgalmak idején besúgó lesz, aki a bósznak hizeleg és igy próbál magának egy kis anyagi előnyt szerezni. Bizony mondom, undorító állat ez a gyári patkány. És noha én rólam már teljesen le- hámlott a nemzeti sovinizmus, mégis elpirultam, amikor figyelmeztettek, hogy bizonyos John nevű magyartól óvakodjak, mert az illető közismert “rat”. Még nem beszéltem vele, de hallottam egy más esetet, amikor egy munkás ilyen patkánnyá vált csupa félelemből, csupa gyávaságból. Azt hiszem, olyan körökben forgott, afroi a szervezett munkásokról csak rosszat hallott. Aztán vett egy kis házat, amelyre havonként bizonyos összeget kellett törleszteni. Amikor megindult a szervezkedés, úgy ő, mint a felesége, aki még nálánál is tudatlanabb [ volt, megijedtek, hogy sztrájk lesz, elmarad a kereset, nem tudják fizetni a törlesztést, elvesztik a házat, stb. Tanakodtak, hogy mit tegyenek. Az asz- szony azt a fanácsot adta, hogy az ember kérjen tanácsot a bósztól. A bősz persze azt a tanácsot adta, hogy csatlakozzon a szervezethez, de minden gyűlésről tegyen jelentést neki. így lett ebből az emberből patkány, csupa félelemből, merő gyávaságból. PATKÁNYT NEVELŐ INTÉZMÉNYEK Ha végignézünk az amerikai magyar sajtón, az amerikai magyar egyleteken, egyházakon, akkor nem kell csodálkoznunk, hogy ilyen patkányokat a magyarok között is találhatunk. Az amerikai magyar sajtó (egy-két hetilap kivételével) még ma is a szervezkedési eszme ádáz ellensége és habár nyiltan már nem is merik, de burkoltan még mindig úgy írnak, mintha a szervezkedés főbenjáró bűn volna. Ugylátszik, hogy másképpen már nem is tudnak Írni, a szervezkedés elleni gyűlölet már a vérükben van, — gyávaságból vagy szol- galelküségből. Ugyanezt teszik az egyházak is, de erkölcsi alapon. Mindent elkövetnek, hogy a szervezkedési eszme gyűlöletes legyen a hívők előtt. De nem sokkal különbek a mindenféle betegse- gélyző és társas egyletek sem. Azokban is a szervezkedési fogalom, a szervezkedés eszméje “tabu”, — tiltott gyümölcs, amiről nem szabad beszélni. Ennek a nevelésnek tudható be aztán az olyan eset, amit az egyik munkástárs beszélt el, aki bizonyos egyleti ügyben meglátogatott egy pennsylvá- niai bányászt, akit egy rozoga kunyhóban, nagy nyomor között talált. Mégis ez a nyomorgó, kizsákmányolt bányász ezzel fogadta munkástársunkat: “Miszter, ha az egyletről (Vi) Amidőn valaki gyorsabb meggazdagodáshoz, haszonhoz jut, azt szokták mondani, hogy aratnak. Ilyen aratásban van része most minden nagy társaságnak. Nagy aratást végeznek a kormány rovására. A Ford család részére, közel Detroithoz, máj d n e m olyan nagy gyárat épit a kormány, mint a River Rough-i telep. A General Motorsnak már két nagy telepet építettek, most meg kijelentették, hogy egy sokkal nagyobb és modernabb Tank telepet fognak építeni Flint közelében a kormány pénzén és azt a legmodernabb gépekkel felszerelni. A helyet a General Motors birta, most a kormány megveszi és egy 28 millió dolláros telepet épit rajta, melyet átfognak adni a General Motorsnak egy dollár évi bérlet mellett, amig a háború tart, a háború után meg eladják potom áron, ugyancsak a General Motorsnak. A Bérmunkás hasábjain, híreket hoztunk, hogy több ezer, illetve százezer munkást fognak lefizetni a General Motorstól is. Sok, sok gyár, ahol még most félidőt, vagy 50 százalékos üzemtelj esitménnyel dolgoznak, még lefogják szállítani a munka teljesítményt, természetes, még több embert fognak elbocsátani. így a meglevő telepeknek legalább felét, átszervezhetnék hadi szerek gyár tására. Gépek, emberek, technikusok készen várnák ^z ilyen intézkedést és 2-3 hónapon belül megkezdhetnék a Tankek összerakását, melyeknek az alkatrészeit teljes üzemmel már gyárthatnák a meglevő gyárak között felosztva. Ahelyet, most fizetik le a munkások ezreit, engedik, hogy a gépek, telepek tétlenül nagymértékben csökkent üzemmü- ködéssel mozogjanak, az oroszokat meg a szükséges tankok hiányában, hadd püföljék a németek. Majd egy év múlva, ami kor a nagy, uj modern gyárat a kormány pénzén felépitik a General Motors részére és esetleg feltudják függeszteni a Wagner törvényt, a 40 órás munkahetet, majd megkezdik a tankek gyártását, ha még akkor is szükség lesz rá. De a gyárra a General Motorsnak bizonyos, hogy akkor is szüksége lesz, különösen, ha potom árban kapják meg a kormánytól. Még megemlítjük, hogy a General Motors, valamint a Ford évente 200 millió dollár hasznot csináltak az utóbbi években és bizony azon összegből bírtak volna maguk is ilyen nagy és modern gyárakat építeni, amire ugyan nincs nagy szükség, mert a meglévő gyárak használatával képesek volnánk 100 százalékkal emelni a védelmi hadi termelést, ha elbírnák mulasztani ezt az alkalmat, hogy a kormánnyal, a munkásoktól adókban beszedett pénzen épitessék meg a modern telepeket a saját maguk részére. Állítólag 15 ezer embert fognak alkalmazni a General Motors uj gyárjában, amikor készen lesz. Ezzel szemben most 90 ezgr embert fognak lefizetni a General Motorstól a következő hónapokban és a gépek, telepek tétlenül fognak heverni, amig a munkások részére több WPA munkát követelnek a politikusok. Knudson meg disz- szónoklatokat vág ki a Bankárok és iparfejedelmek banketjén, hogy több munkát kell kiadni hosszabb órákat kell dolgozni “straight timeért” a haza védelme címén, amig a General Motors részére zsíros koncokat csikar ki az OPM-en keresztül. Az igazi és teljes ismertetést ezen háborúval kapcsolatos panamákról, profit harácsolásról is, csak majd a háború után egy néhány évre fogjuk megtudni és merik majd megírni, amint az első világháború alkalmával is, amikor a U. S. Steel 324 százalékos, a DuPontek is 300 százalékon felüli haszon mellett mentették a hazát. MEGHALT GYöNGYöSY ISTVÁN akar valamit mondani, hát beszéljen, de ha munkásügyről akar tárgyalni, akkor ott az ajtó,” — mondotta az ajtóra mutatva. Milyen nevelő intézete volt ennek a szegény, kiuzsorázott bányásznak, hogy ennyire félre lehetett vezetni? Hogy még csak hallani sem akar munkás ügyről, tehát olyan ügyről, amely a sorsán segítene. Nagy munka vár az amerikai öntudatos magyar munkásokra; — a patkányt nevelő intézmények által félrevezetett magyar munkásság felvilágosítása. Hogyis tanultuk a természetrajzban? A PATKÁNY AZ EMBER TERMÉSZETES ELLENSÉGE, PUSZTÍTANI KELL OTT AHOL CSAK TALÁLHATÓ! Szomorúan vettük annak hírét, hogy Ggöngyösy István, az egykori “Magyar Világ” volt tulajdonosa s szerkesztője már többé nincsen az élők sorában. Bár az utolsó időkben egy kis gyengélkedésről panaszkodott, azonban az igy hirtelen bekövetkezett halála mégis váratlanul jött november 6-án. 53 évet élt Gyöngyösy István amelyből 36 évét Pittsburghban élte le. Mint lapkiadó és nyomdász azok közé a bátrak közé tartozott, akinek meggyőződése többett jelentett minden más meggazdagodásnál. Ezért a reakció, a papsággal egyetemben szívesen vette tudomásul lapjának is a megszűnését. Mint- szerető férj és apa, feleségén kivül öt szép gyermeket hagyott hátra. Temetése november 10-én ment végbe családja és ismerősei kíséretében. Tetemét elhamvasztották. (K) Minden uj olvasó, a forrada lom regrutája. Hány regrutá verbuváltál, a társadalmi fórra dalom Forradalmi Ipari hadse regébe? Az aratás
