Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)

1941-10-18 / 1185. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXIX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1941 OCT. 18 NUMBER 1185 SZÁM Az osztályuralom mintakép e Lewis meghátrált a bányászok elkeseredett ellenállását látva Csak ritkán van annyira fé­nyes alkalom bizonyítani azt, hogy az Egyesült Államokban is rideg osztályuralom van, mint a múlt héten az egyik szö­vetségi biró ur ítélkezése kap­csán. Caffey bíróra volt rábíz­va, hogy a szövetségi kormány vádaskodását az Aluminum Co. of America (Alcoa) ellen meg­vizsgálja és döntsön azon vád­ban melyet a kormány emelt az Alcoa ellen az anti trust tör­vény megsértése miatt. Ugyan­is ameddig a politikai kormány- rendszer nagy vonaglás közben megszülte az antitrust tör­vényt, azon idő alatt az Alumi­num Co. részvényesei olyan erőt gyűjtöttek a maguk részé­re azon iparban, mely felülmúl minden politikai hatalmi intéz­kedést. Az ipari erejüknél fogva ezek a részvényes urak, egyszerűen fütyülnek a kongresszusi törvé­nyekre és kizárólag a saját pro­fit gyűjtésűk szempontjából, hajlandók ugyan a szükséges alumíniumot és az általuk kont­rolált más ipari kellékeket a kormány részére a háborús vé­delem rendelkezésére bocsátani, de ők határozzák meg az ára­kat, és törvény ide, törvény oda, ha a kormánynak alumi­nium kell azt meg kell fizessék. A kormány megbízottai keres­ték az összeköttetést más kis- sebb társulatokkal, melyek az­előtt szintén az aluminium ipa­ri termeléssel foglalkoztak, de ezek mind az Alcoa birtokába mentek át. A kormány megbí­zottak vádjai szerint az Alcoa trust hatalma világi méretek­ben terjeszkedett ki, mert az Egyesült Államokon kivül, az aluminium kontrol felett ők rendelkeznek Svájcban, Angliá­ban, Franciaországban, Norvé­giában és nagy részt Olaszor­szágban. A biró ur heteken át vizsgál­va és tanulmányozva a kor­mány vádjait, 12 pontban álla­pította meg, hogy azok teljesen alaptalanok, és az Alcoa üzér­kedése egyáltalán nem sérti a Sherman féle antitrust törvé­nyeket. Az egyik vád mely európai monopóliummal is vá­dolja az Alcoa-t, a biró ur vé­leménye szerint az már nem ke­vesebb mint 45 évvel ezelőtt megszűnt. Sőt a biró ur megál­lapítása szerint a vádpontok legtöbbje már legkevesebb 25 éve egyáltalán nincs érvénybe, tehát azon vádak alapján nem lehet törvénykezni a vádlottak ellen.- Szóval az Alcoa ártatlan a profitharácsolásban akárcsak egy ma született bárányka, és ahhoz pedig, hogy az alumini­um árát megszabják törvényes joguk van, mert a magántulaj­don birtok joga a kezeikben van. Persze a kormány megbízot­tak nincsennek megelégedve a biró ur döntésével és bizonyára megfellebbezik az ügyet és ha kell egész a Supreme Courtig fognak vele menni. Ehhez pe­dig nem igen fog kelleni több mint 3 év és azalatt az idő alatt az Alcoa tovább intézheti trustifikált hatalmi rendszeré­nek üzérkedéseit. Az ipari erő­gyűjtés hatalmasabb a politikai kormányzati rendszernél, vagy mondjuk úgy, ahol az ipari ha­talom van, ott van a politikai hatalom is szőröstől-bőröstől. Ez tulajdonképpen az áldemok­ráciának az egyik fattyúhajtá­sa mely csak úgy fog megszűn­ni, ha annak előidézője a poli­tikai kormányrendszer is meg­szűnik és a trust hatalom he­lyett, a munkásosztály ipari ha­talma valósul meg. Amikor ezeket a forradalmi célokat egy pillanatra sem té­vesztjük szemeink elől és min­den erőnkkel szervezkedünk a kapitalista rendszer kizsákmá­nyoló uralma ellen, nem szabad engednünk a munkásosztályt annyira elvakulni, hogy a jelen­legi rabló rendszer helyébe, a rablógyilkosok uralmi rendsze­rét engedje a nyakára ültetni. Ahogyan leleplezzük a ^Caffey féle biró urak uszályhordozói szerepléseiket a rabló trust ura­lom érdekében, ugyanúgy kö­telességünk a munkásokat fi­gyelmeztetni, nehogy csatlakoz­zanak a végtelenül szerencsét­len náci uszályt hordozó nagy tömegekhez. Az osztályharc ut­ján mindig nagy megpróbálta­tásokkal találta szemben magát a munkásosztály, de mindig el­szántsággal megbirkózott a rab­ló uralommal. A náci rablógyil­kos uralommal szemben még nagyobb elszántság és bátorság és kristálytiszta forradalmi ön­tudat kell. Ettől rettegnek is a náci rablógyilkosok és tröszt uralmat védelmező biró urak. (f.) Minden uj olvasó, a forrada­lom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forra­dalom Forradalmi Ipari hadse­regébe? Nemcsak a bányamunkások, de az amerikai munkásmozga­lom őszinte óhaja, hogy a talaj John L. Lewis lábai alatt meg­mozduljon és elsöpörje a feke­te cárt, aki évtizedek óta csak ártalmára van a munkásság­nak, de úgy körül építette ma­gát a mindenre kapható vezér­karával; hogy a bányász unió tagsága akár mint egyének, akár kerületenként tehetetlen volt eddig velük szemben. De a munkások elkeseredését a legmagasabb fokra vitte Le­wis azon legutóbbi rendelete, amellyel az unió illetéket és az évi kivetést felemelte úgy, hogy kerek négy millió dollár­ral több follyék be az unió kasszájába. A bányászok szóbeli tiltako­zása nem hozott változást az A Bérmunkás október elsejei számában, saját adatai alapján állapította meg az Amerikai Magyar Szövetségről, amely összeházasodott az Ébredő Ma­gyarok volt elnökével Eckhardt Tiborral, hogy az A.M.SZ. és Eckhardt méltók egymáshoz, mert mind az amit hirdetnek, náci ellenség, demokrácia stb. csak malaclopó köpönyeg arra, hogy eltakarja a célt, ami nem más mint az, hogy a nácizmus bukása után az angol és az ame­rikai kormány segítségével meg mentsék a magyar arisztokrá­cia, a gentry és a főpapok ural­mát, amely egyet jelent a ma­gyar nép mai borzalmas nyo­morának és elnyomatásának a fentartásával. Ezt a célt világo­san megírta a Szabadságban és az összes A.M.SZ. lapokban Dr. S. Sebestyén János, egy hatal­mas cikkben, amelyben leszöge­zi, hogy az A.M.SZ. nem náci ellenes, hogy német győzelem esetén az A.M.SZ. függetlensé­gi mozgalma tárgytalanná vá­lik, az csak angol győzelem ese­tére készült és végül, hogy úgy a magyar mint a német kor­mány tud az A.M.SZ. mozga­lomról és az ellen nincs kifogá­sa. A Bérmunkás leleplezése, nagy felháborodást váltott ki nem csak azok között az egyleti ügyben, igy, mint arról beszá­moltunk húsz ezer bányász sztrájkba lépett és kilátás volt arra, hogy a sztráj kólókhoz csatlakozni fog az unió nagyobb része. Amikor Lewis három tagú kiküldött bizottsága sem tud­ta meggyőzni a munkásokat a munkába való visszatérésre, sőt ezeket a szó szoros értelmé­ben kipofozták a gyűlés terem­ből — a mindenre kész fekete cár is meghátrált és erőszakos rendeletét a munkások nagyobb megterheltetésére, vissza von­ta. Ilyen kudarc a bányász uni­óban Lewist még nem érte, ami arra enged következtetni, hogy a munkások valóban a talpuk­ra állnak és nem nyugszanak addig, amig teljesen le nem rázzák magukról szervezetük igazi megrontóját. tagok között, akiket megkérde­zésük és akaratuk ellenére bele­vittek a vezetőik ebbe a náci barát alakulatba, hanem azok­nál az amerikai köröknél és amerikai lapoknál is .amelyet az A.M.SZ. félrevezetett a cél­ját illetőleg úgy annyira, hogy sürgősen visszak kell szivni el­szólásaikat, mielőtt az ameri­kai hatóságok ráteszik a kezü­ket az A.M.SZ. vezetőire mint a piagyar és német kormány ügynökeire, miután elmulasz­tották magukat mint ilyeneket regisztrálni, a külügyi államtit­kárságon. ÖSSZEVISSZA BESZÉLNEK A Szabadság amelyben Sebes­tyén cikke először jelent meg, a megjelenés után két héttel egy a fenti cim alatt irt vezér­cikkben támad neki Sebestyén cikkének, anélkül, hogy meg említené, hogy az a Szabadság­ban jelent meg első Ízben. El­mondja badarságnak és meg­kérdi, hogy milyen alapon be­szélhet Sebestyén az A.M.SZ. nevében stb. két hasábon ke­resztül. Hát kérem ez a legna­gyobb szemtelenség, először le­tagadni azt, hogy Sebestyén cikkének egész előkelő helyet adott a Szabadság, elmondani Önmagát leplezi le az A. M. Sz> — ZŰRZAVAR A BÉRMUNKÁS CIKKE MIATT —

Next

/
Oldalképek
Tartalom