Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)
1941-10-04 / 1183. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1941 október 4. egyről-másröl Elmondja: Z. J. ALAPTALAN ÜRES LÁRMA aknamunkája hivta életre, azon ban a bizottság kinevezése után Három évvel ezelőtt a szövetségi kongresszus alsó háza egy bizottságot nevezett ki az “Amerika ellenes cselekméb nyek megvizsgálására, mely bizottságnak az elnöke a szószátyár texasi képviselő, Martin Dies. Ezen bizottság eddigi működéséből kitűnt, hogy hivatását nem teljesítette az utasítás szerint, vagy ha utasítás szerint járt el, akkor a cim, amelyet a bizottság visel semmi- esetre sem felel meg és tudatosan félrevezetik a nagyközön-, séget. A megnevezés után Ítélve, ezen bizottságnak hivatása volna megvizsgálni azon cselekményeket, amelyek az Egyesült Államok lakossága ellen irányulnak és azon cselekmények közvetlen, vagy közvetve, valamely külföldi hatalom javát szolgálják. Az volna a hivatása ezen bizottságnak, hogy megvizsgálja mindazon intézmények, korporációk, trustok cselekményeit, amelyek megbízottai az ország lakosságát félrevezetve, valamely külföldi hatalom érdekében munkálkodnak, az ország és annak lakosságának érdekei ellen törnek és ellenséges hatalom érdekeit szolgálják. Ilyen cselekményeket ma annyit találna ezen bizottság, amennyit csak elbírna végezni, azonban, amint működéséből kitűnik az elnevezés csak a közvélemény félrevezetését szolgálja és a bizottság valódi célja a militáns munkásmozgalom tönkretétele, vagy legalább is befeketitése. ^ A Dies bizottságot eredetileg az Amerikában működő náci egyesületek és intézmények azonnal a munkásmozgalom és munkás megmozdulásokra vetette magát és azon rágódik három év óta. Ha valamely iparban, ipari, vagy gyártelepen bérharc tör kh-a bizottság rögtön ott terem és a vizsgálat eredménye: hogy a sztrájkot “kommunista” vagy “vörös” izgatás idézte elő és célja valamely idegen hatalom szolgálása az Egyesült Államok kormánya ellen. Az utóbbi három évben kivételnéjkül minden munkásmegmozdulásra ezt a bélyeget ütötte rá a Dies bizottság, tekintet nélkül, hogy az lokális, vagy országos jellegű volt-e. Még az elmúlt évben lezajlott chicagói tej kihordók sztrájkját is ily bélyeggel látta el, amely munkabeszüntetés a bérlevágás elleni t i ltakozás volt. Időnkint, hogy létezését igazolja a Dies bizottság ,.nagy lármát csap a kitartott sajtóban és ilyen alkalmakkor elmondja, hogy hol, mikor és mennyi “vöröst” fedezett fel valamely munkássíjervezetben, egyesületekben, vagy a szövetségi hivatalokban. így a chicagói tejkihordók sztrájkja alkalmával ötszáz “vöröst” fedezett fel a reakciós AFL kötelékébe tartozó szakszervezetben. A hajó és repülőgép gyári sztrájkban pedig már az összes munkások a Szovjet Unió irányítása alatt voltak és azoknak célja volt a “védelmi felkészülés akadályozása.” Legutóbb pedig arra a felfedezésre jutott a Dies bizottság, hogy az összes kormány hivatalok “vörösökkel” vannak spékelve. Roosevelt elnök legbizalmasabb tanácsadói is “kommunisták”, vagy valanevti new yorki “nyomortanyába” menekült, ahol egyetlen nap többe kerül, mint a menekültek legtöbbje egy hónapban elkölthet. És azonkívül egyszerre igen nagy arányú propaganda kampányt indított. A segédek egész serege forgolódik körülötte. Ujságtudósitó lapot ad ki. Honnan vette Eckhardt ezt a sok pénzt? Ki financirozza az általa irányított propagandát? Amerikai magyarok, követeljétek a választ erre a kérdésre. Hiszen tudnivaló, hogy aki a pénzt adja, az a valódi parancsoló. És minden jel arra mutat hogy Eckhardt a Horthy kormány pénzén terjeszt itt szelíd, ártalmatlan magyar kormány ellenes propagandát, amely inkább mentegető, mint elitélő színben tünteti fel a magyar nép elnyomóit. Eckhardt megérkezése után nemsokára “Igazmondó” címmel megindítottak egy mime- ografolt újságot, leginkább a lapok informálására. Minden jel arra mutat, hogy az Igaz- hondót Eckhardt irányítja és pénzeli. A pénz szagára, mint legyek a mézre, úgy tapadtak hozzá a magyar újságírás kétes alakjai és csatlakoznak most hozzá mindazok, akik a mai borzalmas világkatasztrófát is csak pénzszerzési alkalomnak veszik. Az Igazmondót már említettük lapunkban. Megírtuk akkor, hogy nagyon különösnek találjuk a névtelenségét, hogy csak egy postafiók cim alá rejtőznek. Abban a cikkben a magyar nép halálos nagy katasztrófájával- foglalkoztunk és ezzel kapcsolatban említettük meg az Igazmondót. Azért különösnek tartjuk a hozzánk intézett eme üdvözletét: “örömmel köszöntjük a munkáslap gárdáját a Hitler-ellenes harc frontjának fontos pontján.” A Bérmunkás hirdette a fasizmus elleni kérlelhetetlen harcot még Hitler feltűnése előtt is. Már akkor is, amikor ezt a kegyetlen terror rendszert nem Hitler, hanem Eckhardt Tibor képviselte. Mi tehát nem most álltunk be a fasizmus elleni frontba. De soha nem fogunk beállni a FASIZMUS ELLENI ÁL-FRONTBA. Mert az Eckhardt Tibor által vezetett mozgalom csak álharc, ámítás, óriási méretű csalás az amerikai magyarság és méginkább az amerikai közvélemény és az angol meg amerikai politikusok becsapására. Geréb József mely kommunista alakulat tagjai. A kormány hivatalok vezetői mind “kommunisták” és csak Sztálin intésére várnak, hogy megdöntsék a “demokratikus” kormányformát és megalakítsák a “vörös diktatúrát.” Mindez természetesen üres lárma és a Dies bizottság vagy megszegte a kongresszus által adott utasítást, vagy álnév alatt működik a munkásmozgalom aláaknázására. A bizottság eddigi működése nem az “Amerika ellenes cselekmények” meg vizsgálására irányult, hanem az maga az amerikai munkásság elleni cselekmény volt. A náci aknamunkáról, a nácizmust szolgáló egyesületek, intézmények működéséről még semmit sem hallottunk a Dies bizottságtól. A náci irányítás alatt levő korporációk cselekményeiről sem hallottunk eddig semmit. PEDIG VOLNA MIT VIZSGÁLNI Ma, amikor a nácizmus elleni harc az egész országot lázban tartja, amikor az ország iparának túlnyomó része a “védelmi felkészülés” eszközein dolgozik és úgyszólván korlátlan meny- nyiségü háborús felszerelést szállítanak 1 náci banditák ellen küzdő országoknak, hatalmas amerikai iparvállalatok náci irányítás alatt vannak és az innen származó millió dollárok vándorolnak át Hitler államkasszájába. Ezek természetesen “üzleti titkok” vagy “szerződési kötelezettségek” és az amerikai nyilvánosság keveset tud erről, a kitartott sajtó pedig nem szellőzteti azokat. De a Dies bizottságnak kötelessége volna azokat megvizsgálni, ha hivatását teljesítené. A kapitalizmus nem ismer ország határokat és a rokon iparok az egész világon nemcsak szoros kapcsolatot tartanak fenn egymás között, hanem számos esetben egy kapitalista csoport irányítása alatt vannak. így pl. a németországi “I. G. Farbenindustrie’s”, mely kontrolálja az összes festék és kémiai termékeket, tnemcsak németországban rend elkezik döntő befolyással, hanem az egész világon és számos amerikai vállalat felett is. A Farben- jndustrie azonban nemcsak a festék és kémiai áruk felett gyakorol kontrolt, hanem sok más ipari termék felett, amelyek; rendkívül fontossággal birnak a jelen védelmi felkészülésnél is. így többek között az “Aluminium Company of America” és a német Farbenindustrie 1932- ben történt megállapodása szerint monopóliumot gyakorol a világ összes magnésium terméke felett. A szerződés megállapítja, hogy Amerikában menynyi magnésiumot szabad termelni és az aluminium trust azt be is tartja az utolsó betűig. Nem igy azonban a Farbenindustrie. N é metországban a magnésium és aluminium termelés korlátlan, mert a náci uralom nem tűri, hogy bármely a háborús kellékek gyártását korlátozzák. Ezért ott az elmúlt évben 75,000 tonna magnésiumot termeltek, mig az Egyesült Államokban csak 6,000 tonnát. És ez az oka, hogy Amerikában aluminium hiány van. A rochesteri (N. Y.) Baush and Lomb Corporationnak szerződése van a németországi Carl Zeiss céggel, hogy a Zeiss cég nem ad el optikai műszereket az Egyesült Államokban és a világ többi piacát a Zeiss cég látja el. Ez a szerződés még ma is érvényes és a Baush and Lomb cég minden egyes instrument sorszámját bejelenti a német Zeiss cégnek, amely a náci kormány kezébe kerül és igy pontos értesüléseik vannak, hogy az Egyesült Államok kormánya milyen mértékben halad a “védelmi felkészüléssel.” Az amerikai “Bayer Co.”, — amely a “Bayer Aspirint” állítja elő — és a Farbenindustrie közötti szerződés szerint, mivel a háború következtében Németország képtelen Délamerikába szállítani a Bayer Co. német névjegy alatt szállítja az Amerikában gyártott aspirint Délamerikába és az ebből származó profit 75 százalékát köteles átutalni a Ferbenindustrienak. A német Farbenindustrie 1920-ban meg's zervezte az “American I. G. Corporationt” 'amelynek alaptőkéjéhez ameri- I kai tőkések 30 millió dollárral ' járultak hozzá. Az American 11. G. direktorai között ott lát- i juk Walter Teagle-t a Standard Oil Co. egyik fő részvényes- sét és Edsel Ford-ot a Ford Motor Co. elnökét is. Az American I. G. viszont számos amerikai iparvállalatban érdekelve van, többek között a General Analin Works és az Agfa-Ansco vállalatok, -amelyben Edsel Ford szintén mélyen érdekelve van. Az American I. G. az első gyűlésén megszavazta, hogy a . vállalat tőkéjének bármily részét, bármikor a Farbenin- ) dustrie rendelkezésére bocsátója és ennek értelmében az utóbbi években több mint 50 millió dollárt juttatott a fő- részvényes Farbenindustrienek, amely végeredményben a barbár nácizmus megerősödését szolgálja. Mindezeket nem kutatja az “Amerika ellenes cselekményeket” vizsgáló Dies bizottság és a sajtó sem kürtöli világgá. Ezek csak a különböző szenátusi bizottságok és a Federal Bureau of Investigation jelentésében szerepelnek és sem a bizottságnak, sem a sajtónak nem érdeke, hogy a nyilvánosság erről tudomást vegyen. az építő gárdába BEFIZETTEK 1941—42-RE Hering Pál, Buffalo......... 2.50 Hering Pálné, Buffalo..... 2.50 E. J. Havel, Garfield....... 6.00 J. Kollár, Cleveland....... 3.00 St. Bukovszky, Ciceho.... 2.50 Paul Pika, Chicago......... 8.00 J.. Fodor, Cuyaroga Falls 5.00 L. Lefkovits, Cleveland.... 2.00 M. Stefánkó, New York.... 3.00 L. Adler, Newark ........... 3.00 J. Vizi, Akron................. 7.00 J. Deák, Akron................. 1.00 I. Farkas, Akron........... 5.00 E. Szigeti, New York....... 1.00 J. Pataky, Brooklyn....... 8.00 J. Duschek, Nutley......... 12.00 M. Vlasits, New York.... 2.00 M. Danka, Cleveland....... 2.00 A. Molnár, Cleveland....... 4.00 J. Weidinger, Manayunk.. 2.65 J. Kozsány, Saratoga__ 10.00
