Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)

1941-10-04 / 1183. szám

1941 október 4. BÉRMUNKÁS i oldal Az amerikai náci dögvész újabb jelszavakat gyárt “A zsidók, Roosevelt és Anglia okozzák a háborúkat és a mai rendszernek összes jelenségeit” — mondja a hős Lindbergh Névleges és tényleges demokrácia (A—L) A sok összekevert elméletet tisztán és világosan kell, hogy megértse az emberiség nagy tömege. Mert csak úgy tud magának olyan tiszta felfogást alkotni, hogy tulajdonkép­pen mit jelent a demokratikus elnevezés vagy demokrata ura­lom. Demokrácia alatt népuralmat értünk. Hogy most már kinek milyen fogalma van a népuralomról, az már más kategóriába tartozik. Az emberi élet legfontosabb tényezője a létfentartás, ami nélkül élet nem létezhet. Ha most már az emberi társada­lomban minden más fontosabb, mint a fent nevezett alapvető tényező, akkor megállapíthatjuk, hogy egy ilyen társadalom közel sem áll a tényleges demokráciához. Tény, hogy manap­ság nagyon sokat hallunk arról, hogy a demokrácia forog ve­szélyben. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy a mai emberi társadalomban a demokrácia elnevezés alatt külön­böző fogalmakat értenek, ami azután tényleg annyira össze za­varja az alapvető fogalmat úgy annyira, hogy a tényleges tár­sadalmi demokrácia csak utópisztikus fogalom gyanánt fordul meg az emberiség legtöbbjének agyában. Az a demokrácia, amiről ma annyi szó esik, az tulajdonképpen csak a társadalom felületén létezik és ennek a demokráciának a legjelentősebb alapját a szólás, sajtó és gyülekezési jog képezi, de ezeknek is meg van a maguk határvonala. Csak addig húzható és hajlít­ható, amig a mai gazdasági rendszer érdekeivel nem jön ellen­tétbe. Az ilyen fajta demokrácia a legalkalmasabb arra, hogy az emberiség abba a véleményben éljen, hogy minden polgári joga meg van, most már csak attól függ, hogy az adott jogok révén, hogyan tud gazdaságilag érvényesülni, mint egyén. Ebben a létért való dulakodásban öli ki azután a mai rendszer az em­berekből a tiszta humanizmus eszméjét, mert ebben a gazda­sági dulakodásban az emberek nem ismernek határt. “Ki-ki ma­gának”, a jelszó. Ennek hátterében pedig nem lehet más, mint mindenkit letaposni, aki útjába kerül. A mai társadalom a magán. tulajdon rendszerére van be­rendezve. Ez a magán tulajdon rendszere azután osztályozza és teszi az emberek között azt a válaszfalat, ami azután kizárja teljesen azt a lehetőséget, hogy az. emberek tényleges demok­ratikus rendszerbe élhessenek. Mert a mai társadalmi rendszer­ben, ahol minden törvény a magántulajdon védelmére van ala­pozva, aminek természetes következménye más nem is lehet, mint az, hogy annak van a legtöbb joga, aki mennél több magán vagyon felett rendelkezik. Ezért tehát egy olyan rendszerben, ahol a magántulajdon osztályozza az embereket, bármennyire is próbálják bizonyítani, hogy demokrácia létezik, még is csak oda lukadhatunk ki, hogy névleges csak az a demokrácia. Az igaz, hogy a társadalmi életben nagyon fontos, hogy megle­gyenek az embernek a legelemibb polgári jogai, hogy nyíltan rámutathasson azokra a hibákra, amelyek a jelen társadalmi rendszert jelképezik. Egy magántulajdonra épített társadalom­ban megadatik legtöbb esetben az a joga az embernek, hogy esetleg szóval kifejezheti ellenvetéseit, vagy Írásban, de sem­mi esetre arra sohase számítson, hogy bár mi módon a terme­lésen és magántulajdonon alapult rendszert alapjában próbálja megváltoztatni, mert itten még azokkal is ellentétbe kerül, akik^ látszólag liberálisok és talán a kapitalizmust igyekeznek rend­szabályozni reform törvényekkel, de korán sem abból a célból, hogy a mai rendszert megváltoztassák — hanem, hogy próbál­ják a teljes csődtől megmenteni. Nem régen játszódott le egy eset, ami élő bizonyítékot szolgál arra vonatkozóan, hogy a kapitalista államokban a de­mokrácia fogalma csak addig terjedj amig a kapitalizmus lé­tezését nem veszélyezteti. California államban történt, hogy a depresszió közepette, egy volt szocialista, Upton Sinclair került a demokrata párt kormányzói jelöltségére. Nagy volt az agitá­ció. Minden, a legkisebb városkában is megalakították azokat a klubokat, amelyek Sinclair programját támogatták. (Epic) Akkoriban Roosevelt elnök nagy népszerűségnek örvendett és maga is jó szemmel nézte Upton Sinclair jelölését. Maga-Sinclair azután az elnökhöz ment személyesen, hogy támogassa kor­mányzói jelölését. Úgyszintén felkereste a demokrata párt or­szágos irányítóját Jim Farleyt. Azonban mégsem kapott kellő támogatást, mert program pontjában be volt foglalva az a pont, “hogy a munkanélküliség tényleges megoldása csak úgy jöhet létre, ha' ezután az iparok többé nem profitra, hanem közhasználatra fognak termelni.” Az ilyen törekvések azután természetesen nem találnak rokon- szenvet a kapitalista demokrácia bálványozói között. Maga ez a tény bizonyítja világosan, hogy a demokráciá­nak is több féle fajtája van, a jelenlegi, névleges demokrácit fentartói és követői éppen olyan vad ellenségei a tényleges de­mokráciának, amely kizárólak gazdasági egyenlőségen alapszik, mint magának a fasizmusnak, amely a nemzeti szocializmust akarja megvalósítani, amelynek igazi lényege az állam kapita­lizmus. Nem a profitra alapított tő­késrendszer, hanem a zsidók mindennek az okai, mondja Charles Lindbergh. De Wheeler is azt hajtogatja. Meg Ney sze­nátor is a zsidó mozi-vállalato­kat okozza. “Sok a moziban lea­dott filmeken a háborús uszí­tás.” Hát meg van már Ameriká­ban is a bűnbak. Hitler gondos­kodott róla, hogy ne mondjam ki egészen a mi Quislingjeikről. Hát még a páter Coughlinokról, a jámbor katolikus lelkipászto­rokról se feledkezett meg a szép Adolf. Majd m e g f e ledkeztem, no lám, van ám nekünk Joe McWil- liamsunk is. Na meg van ám Scheidemanunk is NormanTho- mas személyében. Hát még a magyar nácik Csongrádi Kornél György (a Tukacs) Ladányi, Szegedy a gentry Laci, Kálmán a Sanyi és a fáma azt beszéli, hogy, izé.... a volt SP. egykori magyar fordítója Biró a Jenőke is a náci vizeken evez és ha a hir igaz, egy pár magyar komi is ehhez a kategóriához tarto­zik. Magában Chicagóban, talán százezer bérért dolgozó, úgyne­vezett “zsidó” proletár él. Lám, ezek bizonyára bűnösök a Hit­ler Mussolini által a spanyol köztársaságra minden oknélkül végrehajtott háborúért. Nem Heinlein ur, hanem mindenütt a kizsákmányolt zsidó bérmun­kások okozták a háborút. Hit­ler által és Chamberlainék mün­cheni hozzájárulásával a cseh­szlovák köztársaság kirablását, elnyomását is a zsidók okozták. Ezt hirdeti most Lindbergh és az epigonok majmolják. Whee­ler állítja, a KKK és a Silver- shirt, a német Bund igazolja, hogy mindennek a zsidók az okai. “Az emberek nem bíznak többé az istenben”, mondják a jezsuiták. Azért küldte az öreg a sártekére Hitlert, Mussolinit, Horthyt, Francot, Darlant, stb. hogy öljék villámmódra, gar­madába a csecsemőket, az asz- szonyokat, öregeket, betegekét. Amit évezredeken át az emberi agy és ember kezek az emberi­ség javára, gyönyörűségére al­kottak, azt nem a zsidók (hisz zsidófaj rég kihalt, megsemmi­sült az évezredes rabszolgaság­ban) hanem a Hitleráj és az ál­taluk nevelt nyers emberanyag tette tönkre. Erről se Ney, se Coughlin, se Wheeler, de még Csondrádi se szónokol. Erről hallgatnak a propagandisták és az elvtársakból fejlődött ma­gyar nácik is. Ezek az alakok csak intrikál­ni tanultak meg a mozgalmak­ban. A könyvektől úgy irtóztak, mint Wheelerék. Pedig volt ám elég szép számmal klasszikus irodalmuk. Van millió számra Washingtonban a Kongresszusi Library-ban könyv. Wheelerék- nak az évi tízezer dollár gázsin kívül kijár négy ezer dollár évente secretary dotációra.Leg­nagyobb része e szenátor és kongresszusi k é p v iselőknek ügyvéd és a java nagy korpo­rációk ügyésze. Ezek az urasá- gok összekulcsolt és nyitott te­nyérrel járkálnak, hogy a zsi-- ros baksisokat, a mértföldpén- zeken kívül bezsebeljék. S ezek a mózeshitü polgárokat, kik­nek 90 százaléka proletár, okoz­zák a háborús uszítással. Álljunk meg egy percre. Ki is ez a Lindy? Egy volt bankár, Morgan partnerének — Morrow ve je. Hát ez a Lindy anno da- coma átszelte az óceánt és ez a bravúros stikli megszerzé szá­mára Anna Morrow úrnőt és ezáltal milliomos lett Lindy. Hej, de sok bérmunkás járult ahhoz az értéktöbblethez, amit a hajdani Morrow harácsolt össze. Lindy sokat hallatott magáról gyermeke elrablása idején. A pör után ez az ur bü­dösnek találta a hazai levegőt és amint az egy hithü keresz­tényhez, egy sokszoros millio­moshoz illő, Angliába vitorláz- tátta fiatal testét, magával ci­pelve Annáját és pont az As- torok angliai Cbveden szetjé­hez szegődött. Onnan szállt szárnyra a Hitleráj tanulmá­nyozására és kapott is egy or- dót. A szamarat Goering íel- ékesitette bársony nyereggel. Bizonyára reverzálist is irt alá, mert Hitler nem ad uk-muk- fukra ordót. Innen ered Lindy Hitler imádata. Rossz nyelvek lesújtó kritikát Írtak felesége szörny szülött könyvéről. Ebből a kis híradásból mun­kástársaim m e ggyőződhetnek, hogy mint és mikép fejleszte­nek milliomos üres kobakokból politikai nagyságokat. Lindyt az angol Cliveden Set Szovjet Oroszországba is elküldte, per­sze tanulmányozás céljából, amely után nagyszerűen nyilat­kozott a Szovjetek felkészültsé- gésől. Ezért repült Chamberlin, Daladier Münchenbe, hogy a führert pacifikái ja és Csehszlo­vákiát meg szőröstől-bőröstől a Hitleráj nak szolgáltassa át: Igen, Lindy befolyása folytán adtak az angol toryk Hitler alá lovat és a pacifi§ált Hitleráj, most már könnyen és szép refe­renciával magához ölelte Stalin apót és még egy tüzesebb pari­pát juttatott Hitler alá. A lengyel nép azóta rég kijózano­dott, hogy kik és milyen gazda­sági érdekek hozták létre az 1918-ban megszakadt világhá­ború folytatását 1920-tól 1941- ig. Az America First, fasizta alakulat azért létesült, a*nácik és egyéb fasizták asszisztálá- sával, hogy a Lindvkból, a Wheelerekből f e 1 építsék az 1944-hez szükségelt elnöki és egyébb timbereket. Lindy azonban, mint minden demagóg, korán elszólta magát. Berlin direktíváját kívánta ér­vényre juttatni, de mert Roose­velt jártasabb politikus, Goe- belt nagy fájdalmára az ameri­kai quislihget nagy kudarc érte. Az amerikai proletariátushoz volna egy pár szavam. Lindy, Wheeler, Ney, Wood, Fish és a többi fasizta vezér, egyesülve a legreakciósabb munkásnyu- zókkal mindent- elkövetnek a ti gúzsba kötésiekre, ha idejében ezt meg nem akadályozzátok a forradalmi ipari szervezetben való tömörüléstekkel. Ismerjé­tek fel a helyzetet és építsétek ki az erős szervezeteteket. Lőwy Ármin

Next

/
Oldalképek
Tartalom