Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)
1941-09-27 / 1182. szám
4 oiúa.! t< M í .N i\ Á S , 1941 szeptember 27. | TÁRCA ' | ERENYDIJ Irta: AMBRUS ZOLTÁN I. Mikor a kis virágárus leány elsírta minden panaszát, tizenhat éves árva életének minden keserűségét, meg azt a sok-sok nyomorúságot, a mely már egy hosszú életre is elég lett volna — a báró igy szólt! — Hm, hm. Persze, persze. Bizony rosszak az emberek. Na ja, a csókjáért felöltöztetnék selyembe-bársonyba, na ja, ezt én értem. Hanem maga nem akarja eladni magát. Értem, értem, ezt is értem. Magának igaza van, Zsófika, igaza van. És persze ezért senki se akar segíteni magán. Na ja, majd segítenek magán! De maga nem hagyja magát. Hát persze, hogy nem hagyja. Jól teszi, nagyon jól teszi: Azért, mert valaki szegény, még nem lehet megkövetelni tőle, hogy játékszernek adja el magát a gazdagoknak. Hanem hát, hja!.... No de azért mégis igaza van, mert persze, persze!.... Mért ne mehetne maga is férjhez, ahhoz, akit majd szeretni fog, csak úgy, mint egy gazdag kisaszA FARM-MUNKÁS MARADJON A HELYÉN Szakértelemmel rendelkező föld mivelők felmentését javasolják Lewis B. Hershely, generális, a Selective Service System igazgatója tanácsolja a helybeli sorozó bizottságoknak, hogy amidőn csak lehetséges mentsék fel egyelőre a katonai szolgálat alól a szakértelemmel bíró földművelőket. Oly nagy» tömegben tódulnak a farmerek a védelmi ipari központokba,hogy tartani kell attól, hogy az élelmiszer ellátásban, megfelelő tapasztalattal rendelkező erők hiánya miatt akadályok fognak felmerülni. A farm-munkás, — mondotta a generális — ma szakképzett munkásnak minősíthető, aki nemcsak a szántáshoz és vetéshez ért, de a gépet is érti és javítani, kezelni tudja. “A farmer” — magyarázta Hershely — “lovakat nevel és kezel, de ugyanakkor használja a költséges farm-munkáló gépeket is, mint tracktorokat és egyéb gépeket és elegendő ismerettel rendelkezik, hogy azokat vezetni s javítani tudja. A modern farmer ugyanakkor ismeri az állattenyésztés különböző ágait, ismeri a föld természetét és tisztában van az időjárási jelenségekkel.” Még kihangsúlyozta, hogy sokkal könnyebben tud uj ipari munkakörbe belehelyezkedni a farmer, mint farm munkát végezni az ipari munkás. A farmélet gazdasági és társadalmi formája az átlag ipari munkást nem csábítja. Éppen ezért javasolja, hogy józan belátással mérlegeljék a sorozó bizottságok a képzett farmerek bevo- nultatásának kérdését, nehogy a farmokon érezhető munkáshiányt még érezhetőbbé tegyük. szony?! Na ja! Csakhogy az emberek erre vállat vonnak és senki se törődik magával. Na ja! És élni mégis csak kell, de miből?! Hra, hm. A kertészek uzsaráskodnak, az emberek vacsoráinak, de nem vesznek virágot és aki venni akar, az azt mondja: “Csak akkor veszem meg, ha elhozza a lakásomra.” Persze, persze. És szép, hogy maga igy gondolkozik, nem mindegyik leány gondolkozik igy. Némelyik azt mondja: “Bánja a fene az egész világot! Én nem akarok éhezni!” Na ja! De azért magának is igaza van. Mert mi jogon követelik ezt magától az emberek? Maga azt tesz a személyével, amit akar. Na ja! Az embereknek inkább segíteniük kellene magát, hogy ne jöhessen ilyen kisértésbe, csak azért, mert a megélhetéshez szüksége van egy pár garasra. Na ja! De ki segítse? A szülei nem élnek, rokonai nincsenek. Biz ez szomorú. Persze, persze, jó volna, ha az ilyen dolgokon az állam segíthetne, de mikor az államnak sincs pénze! Hm, hm. Hát ez szép, nagyon szép és valamit meg keil próbálni. A baj az, hogy a magánosoknak még kevesebb pénzük van, mint az államnak, na ja! És lássa, én már egy- párszor megjártam. Igyekeztem támogatni egy-két kisasz- szonyt, nagyobb összegekkel is és ezek aztán végül mégis csak eladták magukat. Na ja, sokféle ember van, én ezen egy cseppet se csodálkoztam. Hanem mondok magának valamit. Lássa, Zsófika, ez nagyon szép, nagyon helyes és utoljára mégis csak magának van igaza. Talán mindenkinek kötelessége volna, hogy magát támogassa és ez nekem nagyon tetszik. A baj az, hogy én nem vagyok gazdag és sokan vannak szegényebbek, akiknek mégis segítenem kell, na ja! De azért ez énrajtam ne múljék, én mosom kezemet. A mit megScell tenni, azt megteszem, mert amit maga akar, az szép és ha úgy vesz- szük, magának is igaza van. Hm, hm. Mennyi kell magának egy nap ahhoz, hogy ne éhezzen és fenn tudja tartani magát? Egy forint? Jól van, tőlem megkapja a forintot. Amig úgy gondolkozik, a hogy most, mindennep odaadom magának a forintot. Rajtam ne múljék. De mindennap jöjjön el a forintért. Na ja, hogy ne költhesse el előre! És hogy minden este meg legyen az a tudata, hogy a forint, az biztos. A forint mindennap meglesz, ha én nem leszek itthon, a gazdasszonyom- nál. Már addig, ameddig igy gondolkozik, na ja! Ha igy gondolkozik egész életében, úgy az élete végéig. Ha pedig egyszer mást talál gondolni és nem lesz szüksége többet a forintra, hát nem jön el többet, na ja! De amig eljön, addig megvan a forintja. Jól van? Ez a bőszavu, ismétléssel teli, unalmas hosszú megnyilatkozás, melyet a temérdek, nem éppen kifogástalanul magyaros indulatszó, módhatározó és ösz- szekötő szócska annyira elnyújtott, hogy egy kissé a sirató asszonyok óbégatására emlékeztetett, a maga sok henye szavával és számtalan pleonaz- musával sokkal nagyobb hatást tett Zsófikára, mint a legszebb stilus, mely valaha szivet elér- zékenyitett. Zsófika sirt és kezet akart csókolni a bárónak. De még ilyen légies érintkezésbe sem kerültek, bár a megnyilatkozás fináléja mind a kettőjük előtt nyilvánvalóvá tette, hogy ismerteségük hosz- szu lesz. A báró elkapta a kezét egy sereg “na, na, na, na”-val vetett véget Zsófika hálálkodó áradozásának és többé soha se beszélgettek ilyen sokáig. Pedig a báró még fiata volt s a leány csinos. II. • Húsz évig Zsófika mindennap megjelent a bárónál. Húsz év nagy idő. Húsz év alatt sok viz lefolyik a Dunán. Húsz év alatt sok minden megváltozik. Húsz évben sok nap van és az a sok nap mind különbözik, egyik se olyan, mint a másik. Ez a sok, sok nap mindössze két dologban volt egyforma: a nap mindennap felkelt és Zsófika mindennap hűségesen megjelent a forintért. Néha kocsin jelent meg, s az egylovas a szomszéd ház kapujánál várta, amig fenn járt a bárónál. De megjelent. Mindössze kétszer történt meg, hogy vagy tiz napig elmaradt, mert betegség érte utói. De akkor se mulasztotta el hirt adni magáról, s a követ, a ki jelentette, hogy baj van, ezekben a kivételes időkben is következetesen jelentkezett a Zsófika forintjáért, mindaddig, a mig Zsófika meg nem gyógyult. És ekkor is, ahogy lábra állott, első útja a báróhoz vezette Húsz év múltán azonban Zsófika helyett Sárika jelent meg. Sárika sirt és egy levelet nyújtott át a bárónak. A levélben ez volt: (Folytatjuk) Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadseregébe? AFORIZMÁK Azok az emberek vannak leginkább terhűnkre, akiknek szívességével éltünk s többé nincsen rájuk szükségünk. * Ha a koronás fő nem fér a bőrébe, alattvalóit forgatják ki belőle. * Kit egyszer az ördög becsapott, nem hisz az az Istennek sem másszor. * A háztüzhely melegén menten megérzik, ha pásztortüz- ként kezelik. * Sok ember azért keresi a magányt, mert kevesebb neki egy, mint több szamár. * Sok férjben egy-egy hivatásos pap lappang, aki minden percben szívesen letenné a nőt- lenségi fogadalmat. * Becstelenségnek akad a legtöbb becsüse. * Szomorú az aggság állapota, komikus a palástolgatása. IGAZI MODERN SZÁLLÍTÁS A világ leghosszabb olaj-vezetéke fog benzint szolgáltatni a keleti államoknak. Az Atlanti Óceán menti államokban észlelhető benzin-hiányt amerikai stílusban fogják megoldani. Arról van szó, hogy a New York — Philadelphia környezetet napi 250,000 hordó nyers olajjal lássák el egy közvetlen olaj-vezeték utján amely a közép-déli államokból egyenesen — a csatornán keresztül — vezetné ide a benzint. Az olajtársaságok dolgozták ki ezt a tervet, amelyet ha megvalósítanak 1,800 mérföld hosz- szu csatorna lefekfetésére lesz szükség, amelynél hosszabb ez- időszerint nincs a földgereksé- gén. A tervet wgylátszik megfogják valósítani és bizonnyal rövidesen megkezdik a munkálatokat, amelyek mintegy kilenc hónapot fognak igénybe venni. A jelenleg használt olajvezetékek napi 50,000 hordó nyers olajjal látják el a new yorki területet, mig a szükséges 1 millió 250 ezer hordó nyers olajat olajszállító hajók hozzák a mexicoi öbölből. Az olajkrízist ■áz okozta, hogy igen sok ilyen olajszállító hajót használnak fel az angolok olajjal való ellátására. Egy másik olajcsatorna kiépítését is tervbe vették s ez a Louisiana-i olajmezőkről vinné az olajat a déli államok számára. Ez a csatorna mintegy ezer mérföld hosszú lesz és lehet, hogy már január elsején szolgálatba is helyezik. Szó van ezenkivül, hogy Portlandbóí: csatornán keresztül szállít Amerika olajat Montreal számára és ez a vezeték New Hampshireon keresztül hatolna. Az utóbbi húsz év alatt az olaj csatornák építése megháromszorozódott. 1917-ben csak 50,000 mérföldre terjedtek az olajvezetékek az Egyesült »Államokban, mig tavaly a vezetékek hossza meghaladta a 126 ezer mérföldet. Az okosságot ingyen kapjuk, a bölcsességet drágán. Az élet- j tapasztalatot: okosan és bölcsen eltöltött életünk árán. * Nagy jóltevőinek a hálás utókor ércbe vési a nevét, hogy ne kelljen észben tartani érdemeit. ♦ Ha esztelenséget akar a férfi a nőtől, esze legyen hozzá. * Kik a munkát dicsőítik, azok rendesen kerülik. * A szivek harca rendszerint házasság után megy offenzivá- ba. * A lelkibetegség legjobb orvossága a lelki sötétség. * Az emberek azt nevezik szívből való szólásnak, ha mentői inkább keresik mondanivalójukhoz a szavakat. * Éretlen bölcsesség az, amelyet azért nem adnak közre, mert éretlennek tartják az emberiséget a megértésre. ♦ A szerencse vak, mégsem pártolja a vakokat.
