Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)

1941-03-01 / 1152. szám

1941 március 1. BÉRMUNKÁS 7 oldal INNEN -ONNA N Kiket támogassunk? AKIK NEM HISZNEK A TÖRVÉNYEKBEN MICHIGAN CITY, Ind. — A Pullman Car Co. itteni munká­sai beszüntették a munkát. Az AFL -hez tartozó vasúti mun­kások léptek sztrájkba. A Pull­man Car Co. mindég arról volt ismeretes, hogy esküdt ellen­sége volt a munkások szervez­kedésének. A jelen alkalommal is hasonlóan viselkedik, nem hajlandó a sztrájkoló munká­sok megbizottaival tárgyalni. Sőt még a National Labor Bo­ard kérelmét sem hajlandó tel­jesíteni, hogy szavazást ren­deljen el afelett, hogy a mun­kások melyik szervezetet vá­lasztják a képviseletükre. A szervezet vezetősége szerint a munkások 90 százaléka az AFL kötelékében van szervezve. Mi nem hisszük, hogy a munkások­nak szüksége volna bármilyen külső közvetítőkre akkor, ha 90 százalékban szervezve van. Feltéve, ha olyan szervezetben vannak tömörülve, amely kizá­rólag a munkások érdekeit van hivatva szolgálni. HAZAFISÁG Több hajórakomány olaj ter­mék indult el Japánba az Egye­sült Államokból, pedig tudva levő, hogy a két ország között igen könnyen törésre kerül a sor, de mivel a japánok 20 dol­lárt fizetnek tonnánként az olajért, igy az olajtársaságok szívesen szállítanak még az állítólagos ellenségnek is, mert az itteni árak csak 5—6 dollár között váltakoznak. Hogy ezen hazafiak ne kelt­senek feltűnést, igy a hajó­kat panamai zászlók alatt me­nesztik Japánba. AHOL A TAGSÁG NEM SZÁMIT CHICAGO, 111. — Nagyon hangoztatott szokás-mondás, hogy a CIO ipari szervezet, hol a tagságnak is joga van. A chi­velték volna a munkásságot és ott, ahol a szervezet tényleg erőt képvisel, a termelés szín­terén, hanem lazán összetákolt párt mozgalmakat szerveztek amelyeket egy lenge szellő is rombadöntött és “harcuk” ab­ban merült ki, hogy képviselő­ket választottak, akik majd ott bent a parlamentben “harcol­nak” a munkásság felszabadí­tásáért. Higyje el Török Győző, hogy ha a kapitalizmus kinövé­sei ellen folytatott “harcban” felemésztett energiát arra for­dították volna, hogy a munkás­ságot a termelés szinterén szer­vezték volna és forradalmi ne­velésben részesítették volna a munkásságot, a nácizmus nem ejtette volna hálójába fél Eu­rópát minden ellentállás nélkül, sőt kétséges, hogy egyáltalán számottevő hatalommá fejlőd­hetett volna. cagoi kerületben a főmogulok összedugták a fejüket és saját kebelükből egy kerületi bizott­ságot választottak. És hogy a dolog jogérvényes legyen, mind­járt charteroztatták is magu­kat a CIO központja által. Az Illinois állami tagságnak sem­mi beleszólása nem volt, sőt tu­domása sem az alakulatról, csak amikor a dolog már megtörtént és különböző helyi alakulatok tiltakoztak az alattomos eljá­rás miatt. A “deemokratikus” módon megválasztott vezetőség úgy akarja jóvátenni alattomos munkáját, hogy ígéretet tett, hogy kifogja küldeni a megvá­lasztott kerületi vezetőségnek névsorát a csoportakhoz. Ezek állítják azután önma­gukról, hogy ők demokratikus szervezetek, ahol a tagság irá­nyit. Valóságban csak névleg különböznek a korrupt AFL- től. A tudósítás szerint lehet, hogy az ilyen korrupt cseleke­det, szakadást idézhet elő a CIO-ban. A SZÁMOK BESZÉLNEK CHICAGO, 111. — A Chicago Harvester Co. telepén már há­rom hete folyik a sztrájk. A na­pi lapok azzal érvelnek, hogy a gyárvezetősége nem teljesít­heti a munkások követelését, mert ha ezt tenné, úgy az üze­me vesztességgel dolgozna. Ha­bár a munkások két év leforgá­sa óta semmilyen bér javítást nem kaptak, azonban, ha a chicagói Daily News-nak azt a számát végig olvassuk, amely­ben a gyárnak a fenti nyilatko­zata megjelent és ugyan abban a lapszámban megfigyeljük a pénzügyi rovatot, akkor azt látjuk, hogy a Harvester Co. 1940-ben a részvényeseknek kétszer olyan nagy osztalékot fizetett ki, mint az előző évek­ben. A profitról szóló számok­ban többett lehet hinni, mint a társaság panaszoló jelenté­sében. Példának állíthatjuk a spa­nyol munkásság harcát, amely az egyetlen hely, ahol a fasiz­mus megfelelő ellenfélre talált. Több mint 18 hónapon át állták a harcot, de végre is az a né­hány millió céltudatos forradal­már képtelen volt az egész vi­lág ellen harcolni. Ha német, olasz és más országokban ,csak legalább ily ellentállást fejtett volna ki a munkásság, mint Spanyolországban, a nácizműs- fasizmus veszélye nem fenye­getne. Bár a munkásosztály jól fel­fogott érdekében oktalanság­nak tartom most Angliát tá­madni, amikor úgyszólván ez egyetlen gát a hitlerizmus ter­jedése ellen, sőt minden anyagi támogatást szükségesnek tar­tok megadni, mert a munkás- osztálynak szüksége van arra az időre amit igy nyer, de vi­Amikor Anglia, Németország Amerika vagy Magyarország uralkodó osztályait és kormá­nyait támadjuk, azok és csat­lósaik fel jaj dúlnak és azt állít­ják, hogy mi az országot tá­madjuk, azt akarjuk leteperni. Én megvagyok győződve, hogy a Bérmunkás Írógárdájá­nak egyetlen tagja, de még ta­lán olvasója sem ismer el or­szághatárokat és minden or­szág népét két részre osztja, a kizsákmányoltak és kizsákmá­nyolok osztályára és az utób­biak elleni támadás, nem irány a kizsákmányolt munkástár­saink ellen. Vagyis, amidőn cs-ő-, Z. J. vagy más munkatár­sunk a német vagy magyar ural kodó osztályt támadja, üti, mi tudjuk, még ha nem is Írjuk körül, hogy nem akarják “Ang­lia nyakába kapaszkodva, azt földre rántani, ezzel megköny- nyiteni Hitler céljának eléré­sét.” Z. J.. munkástársam meg ép­pen ezt a vádat emeli ellenem, mely vádat előbb ő ellene emelt Török lapolvasónk, vagyis, hogy “Hitlert segíti Írásaival.” Amig Török eme téves megállapítá­sát megérthetjük, — hiszen nem ismerte Z. J. meggyőződé­sét, munkálkodását — annál jobban meglepett, hogy Z.' J. aki több mint 25 éve ismer, velem együtt dolgozik, feltéte­lezi, sőt le is Írja, hogy én Ang­liát támadom, hogy Hitlernek a célját megkönnyebbitsem. Per­sze csak úgy “öntudatlanul” — nagy kegyeden — próbál védeni. Munkástársam! Én éppen úgy gyűlölöm Hitlert, mint azt az angol uralkodó osztályt, mely Hitlert és gyilkos társait erő­höz, hatalomhoz segítette, ápol­ta. Úgyszintén, úgy gyűlölöm Mussolinit, mint azokat az an­gol Lordokat, akik 450 millió dollárt adtak neki, amiért le­verte a Spanyol munkásságot. Remélem megegyezik velem Z. J. és a Bérmunkásnak min­den olvasója, hogy amikor a szont nem ringatom magam ab­ban a tévhitben, hogy Anglia győzelme a hitlerizmus meg­semmisítését jelenti. Amint a kapitalizmus megteremtette a hitlerizmust Németországban, éppen úgy megteremti más or­szágokban és itt az Egyesült Államokban is, hacsak a mun­kásság MINDEN ország hatá­rain belül nem szervezkedik — nem a hitlerizmus — hanem az azt szülő kapitalizmus meg­döntésére. Teljesen egyetértünk Török Győzővel, amikor azt állítja, hogy;. “Csak az egységes világ­munkás front, az Egy Nagy Szervezet Nemzetközisége, szo­lidaritása a helyes.” És a “Bér­munkás” minden sorával ezt igyekszik megértetni a mun­kássággal, mi azonban ezt nem Anglia segítségével véljük el­érni, hanem az angol, német, olasz, amerikai, mexicoi és MIDNEN ország munkásságá­val egyesülve. Amig ezt minden ország munkássága meg nem érti, addig a nácizmus elleni harc, csak óhaj marad. Spanyol kormány uralkodó osz­tálya ellen írunk, akkor nem Spanyolország és népe ellen va­gyunk. Ez áll Angliára is. Hogy én többett írtam az angol uralkodó asztályról, mint Hitlerről és bandájáról, ezt el­ismerem, de azt állítom, hogy egy űrt töltöttem be. Ugyanis hatalmas lapok, irók, egyesítik erejüket, a Hitler elleni gyűlö­let és propaganda írására, te­hát abban nem láttam hiányt. Ellenben annál kevesebb iró akad, aki bátorságot venne az angol — félig fasizta kormányt — uralkodó osztályt támadni, azon félelemből, hogy Hitler tá­mogatói közzé sorolják őket, amint velem és önnel is tették. De amiért én többször írtam és ha megengedik fogok írni az angol Lordok ellen, azért tör­ténik, mert ugylátom, megva­gyok győződve, hogy ezek az angol Lordok uralkodó osztálya ma a “Keresztény Fasizmust” szervezi és ez által szereli le a pro Hitler fasiztákat, úgy itten Amerikában, mint Angliában és a megszállott területeken és állítja Hitler — de nem a fa­sizmus elleni harcba. Ezt a “Keresztény Fasizmust” fogják nemcsak Hitler ellen, hanem az esetleges munkás forradalmak ellen is felhasználni. Én nem szeretném látni, hogy a Bér­munkásnak egyetlen olvasója is, Hitler elleni gyűlölet hatása alatt, az angol Lordok szerve­zése és vezetése alatt álló “Ke­resztény Fasizmust” támogas­sák azon tévhitben, hogy azok demokráciát akarnak. Én úgy látom, hogy “Hitler nem győzhet”, amit egy külön cikkben fogok kifejteni. így tehát nagyobb veszedelmet lá­tok az angol Lordok “Keresz­tény Fasizmusa”, mint a Hit­ler Fasizmusa jellege alatt. Ezen angol “Keresztény Fasiz- mus”-ban nagyon befolyásos szerepet fognak Franco, Musso­lini és Hitler utódjai betölteni. De az angol és más országok munkásainak egy cseppet sem lesz jobb, mint a Hitler terror­ja, zsarnoksága, barbarizmusa, melynek a leirását én rábizom Z. J. munkástársra és biztosí­tom, hogy nem fogom állítani, hogy Németországot huzza le, amikor annak az országnak urait, zsarnokait támadja. Ar­ról is biztositom, hogy nem bir elég jellemző, erős és kielégítő- lég kárhoztató szavakat talál­ni Hitler ellen amelyet én ne enyhének találnék. Vi. DISZNÓTOROS VACSORA tánccal egybekötve a Cleve­land west side magyar cso­port rendezésében MÁRCIUS 8-án, szombaton este 8 órai kezdettel a Henry Hallban, 3930 Lorain Ave. Herceg munkástársnő és Kollár^ munkástársnő, kiknek születésnapi évfordulójuk van, fedezik a kiadásokat, hogy minden jövedelem a Bérmunkást szolgálja. Úgy Cleveland, mint a környék lapolvasókat ezúton hivja meg a Rendező' Csoport Egyről - Másról (Folytatás a 3-ik oldalról)

Next

/
Oldalképek
Tartalom