Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)

1941-01-04 / 1144. szám

1941 január 4. BÉRMUNKÁS 7 oldal Több mint 220 körzetben vezették be az élelmezési bélyegeket Másfél esztendeje annak, hogy a Fölmüvelésügyi Minisz­térium u. n. Food Stamp rend­szerét bevezette és ma már 220 városban és faluban ismerik az élelmezési bélyegeket és annak előnyeit. Az egyetlen állam, ahol ez a fajta segély ismeret­len: West Virginia. Rochester, N. Y. volt az első város, ahol e rendszerrel kísérleteztek — 1939 májusában — néhány száz segélylistás család bevonásával. Az élelmezési bélyegek beveze­tése, ma már világosan kitűnik, nagyszerű sikert eredményezett oly annyira, hogy a tél folya­mán mintegy 5,000,000 család fogja az uj élelmezési rendszer előnyeit élvezni. De még itt sem állhatunk meg. A Minisztérium óriási le­hetőséget lát a tervezet kibőví­tésében és megjósolták, hogy rövidesen 20,000,000 egyént fog a bélyeg-fizetéses élelmezési terv bekapcsolni, ami körülbelül fedi a közsegélyre szorulók tel­jes létszámát. Az Élelmezési Bélyeg Terve­zetet két fő szempont figyelem­be vételével vezették be. Egy­részről a farmerek jövedelmét emelik, amennyiben a Szövetsé­gi Kormány megvásárolja az élelmi felesleget, ami különben elpusztulna. Másrészt a segély­ben részesülő családok úgy mi­nőség, mennyiség tekintetében nagyobb választékban részesül­nek, mint amennyit a szűkös helyzetük egyébként megenged­ne. Csakis oly családok, vagy egyének részesülnek e kedvez­ményben, akik a segélylistán vannak. Még egy nagy előnye van ennek a rendszernek: a far­merek felesleges élelmi anya­gát kiskereskedők utján hozzák forgalomba és igy a kiskereske­dők is nagyobb üzleti forgalom­ra tehetnek szert. A tervezet sikerének hire na­gyon gyorsan terjedt egyik kö­zösségből a másikba. Egyes he­lyeken azért vezették be, mert a segélyben részesülők megis­merkedtek a tervvel ismerőseik utján és követelték, hogy ná­luk is vezessék be. Másutt a közsegélyt irányitó tisztviselők sürgették a terv bevezetéséét. A tervezet működése igen egy­szerű. A kiskeresetű család kör­nyékén levő élelmiszer üzlete­ket felkéri, hogy vegyenek ily felesleg élelmet. Tisztviselők, akik a bélyeg rendszer kidolgo­zását irányítják, a helyi segély­hivatallal karöltve állítják ösz- sze a segényre szorultak sorai­ból azokat, akik a tervezetben részt vesznek. Ezen csalónak narancsszinü bélyegeket adnak el darabját egy dollárért. Min­den narancsszinü bélyeghez az illető egy kék bélyeget kap díj­talanul. A kék bélyeg értéke ötven cent és arra szolgál, hogy azon felesleg élelmet vegyen a kooperáló élelmiszer üzletben. A narancsszinü bélyegen rendes fűszerfélét vehet az illető, amit amúgy is rendszeresen vásárol na készpénzért. A bélyegeket azután a kormány beváltja a fű­szeresnek. Ez év október havában a kék bélyegekből annyi kelt el, hogy a rajta vásárolt zöldségeket és gyümölcsöket 1,200,000 dollár értékre becsülik. Egyéb élelmek amelyeket októberben ily mó­don a rászorultaknak eladtak, illetve oda adtak: 2,158,000 font vaj, 2,657,000 tucat tojás és 6,619,000 fontnyi disznóhus. Az ily élelmiszerfelesleg, amit Ín­ségben szenvedő családtagoknak juttattak mintegy 5,100,000 dol­lárt ért el októberben, de rövi­desen a havi élelem érték el fogja érni a 10,000,000 dollárt. Könnyű megérteni, mily elő­nyöket jelent a terv a farmerek számára. Amint szélesebb mér­tékben kiterjesztik a bélyeg­rendszert, nagyobb termelésre és magasabb árakra lehetünk elkészülve. Élelmiszer-kereskedők, akik a bélyeg rendszerbe bekapcsolód­tak nagyobbára a kisfizetésű családok környékén találhatók. Az előzetes tanulmányok alap­ján megállapították, hogy a kereskedők a teljes forgalom 4-5 százalékát bonyolították le kék jegyekkel és a kiskereske­dők mintegy fele havi 60 dollár értékű üzletet bonyolít le je­gyekkel, mig a többiek ennél sokkal többet. Dayton, Ohioban a Bureau of Home Economics augusztus és szeptember havában tüzetesebb vizsgálat alá vette a bélyeg-élel- mézési rendszert és megállapí­totta, hogy egyforma jövedel­! mü családok esetében, azok akik a bélyeg rendszerben bekapcso­lódtak sokkal több vajat, to­jást és zöldségfélét és egyéb élelmet fogyasztottak, mint azok, akik a rendszeren kívül álltak. Másszóval a bélyeggel vásárlók sokkal jobban táplál­koztak, mint azok akik a régeb­bi segélyzési rendszer alapján vásárolták az élelmet. ' A rendszer tehát bevált és egyik másik szakértő vélemé­nye szerint el kell készülnünk rá, hogy rövidesen a segélyre szorulók, valamint a WPA mun­kások családjai mind részt fog­nak venni az uj rendszerben és ily módon közel 20,000,000 egyént fog érdekelni ez az ér­dekes és érdemleges vásárlási rendszer. Lehet, hogy a kor­mány költsége ily módon 400,- 000,000 dollárra fog rúgni éven­ként, de ugyanakkor a farme­rek jövedelme is érdemlegesen emelkedni fog. Com. Council. A szocialista munkásmozga­lom kibontakozása idejétől nap­jainkig nem egy munkácsalád hihetetlenül fogadja, amikor a munkás szónok vagy agitátor a pénznélküli rendszer előnyeit ismerteti. Sokaknak nehéz meg­érteni, hogy a társadalom fen- tartásához szükséges munkát a termelt javakkal is lehet díjaz­ni. A fenti kormányintézkedés ezt a megállapítást igazolja és csak forma kérdése, hogy a csere üzlet még nem megy vé­gig az egész vonalon. Szerk. Magyarországi Tükör Az IWW Hírszolgálati irodájától Budapest. RAVASZ LÁSZLÓ reformá­tus püspök, 1940. augusztus 24- én szintén üzent a révkomá- romban tartott Országos Refor­mátus Lelkész ' Egyesület köz­gyűléséről az amerikai magyar reformátusokhoz. Többek között ezeket üzente: “Ne távolodja­tok el lélekben tőlünk, ne ülje­tek föl annak a szörnyű beszéd­nek, hogy MI itt nem va­gyunk szabadok, hogy minket itt idegen rémuralom gyötör és fenyeget, hogy Európában már nem is lehet emberhez mél­tó életet élni . . . Vegyétek tu­domásul, éppen olyan szabadok vagyunk, mint bármikor 400 esztendő óta”. így mondá a püspök ur, majd igy folytatta, “Reméljük, hogy a felvidék visszacsatolásából eredő közi­gazgatási nehézségek tanulsá­gul szolgálnak”. Ezzel szemben beszélgettem egy csehkomáromi paraszt menyecskével, aki a többek között igy nyilatkozott: Férjem, aki 36 éves annak ide­jén kiszolgálta a cseh hadsereg­ben katonai idejét. Amikor a magyarok bejöttek elvesztette munkáját. 1 éve besorozták ka­tonának a Horthy hadseregbe. Azóta katona és még 1 éve van hátra. Két gyermekem van ott­hon. Rákényszeritettek, hogy aláírjak egy ivet, melyben az állott, hogy “önként” lemondok mindennemű járandóságról, ami a törvény szerint megilletne en­gem férjem katonai szolgálati idejére. Gyermekeimet otthon hagytam, magam kénytelen vol­tam Pestre jönni cselédnek. De az itteni durva bánásmódot helyhez mi cseh-magyarok — szó szerint igy mondta cseh-ma­gyarok — hozzászokva nem vol­tunk, kénytelen vagyok vissza­menni. Hogy éhen fordulok-e föl gyermekeimmel együtt vagy kiállók e prostituáltnak az ucca- sarokra, hogy enni tudjak adni gyermekeimnek, azt még nem tudom. Parasztok gyermeke va­gyok és 26 éves. Mint jó tanu­lót a csehek direkt erőszakoltak, hogy gimnáziumot is végezzek. Szüleimnek tanitatásom jófor­mán semmibe sem került. S gimnáziumi érettségi bizonyít­vánnyal a kezemben cselédnek kellett lennem, s holnap talán uccalánya kell, hogy legyek, mert paraszt az apám, nem ur. Állítsuk egymással szembe Ra­vasz püspök és e komáromi me­nyecske szavait. Azt elhisszük, hogy a püspökök szabadságot élveznek, sőt kizárólag csak ők plvP7HPk JELENTETTÜK, hogy a ma­gyarországi zsidóságot u. n. “zsidó munkaszolgálatos száza­dokéba kényszeritették. Kira­gadták az orvosokat a rendelő­ikből, a hírneves sebészoperatő­röket a műtős asztaltól, keres­kedőket üzleteikből, iparosokat műhelyeikből, munkásokat a munkahelyeikről. Azután napi 20 filléres “Zsold” mellett ku- bikolásra, utak, repülőterek, va­sutak építésére kényszeritették őket s kényszerítik ma is, mint “katonákat”. Az egzisztenciák, családok tömegei roppannak össze, bomlanak föl, mert az el­vitt kenyérkereső után egyet­len fillért sem kapnak a család­tagok. A munkaszázadok élén hírhedt antiszemita tisztek a parancsnokok, kik nem csak hajszolják, de emberi önérze­tükben is a durva, lezsidózó stb. megalázó bánásmódjaikkal ke­zelik. Sokan a borzalmas bánás­mód elől öngyilkosságba keres­nek menedéket. Közben a hiva­tásos ut és vasútépítő kubiko­sok munkanélkül, kenyér hijján állanak a tél küszöbén. A Ma­gyar Nemzet c. pesti napilap szept. 22-iki számának 8-ik ol­dalán Erdei Mihály kubikos alá­írásával 700 szentesi kubikos nevében irt levelet közli, mely­ben MUNKÁT KÉRNEK. El­mondja e levélben, hogy 1938. óta katonáskodtak. Ott voltak a felvidéki stb. most az erdélyi bevonulásokon, de az az érzésük mintha nem nagyon törődnének velük. A miniszter urak vegye­nek tudomást a szentesi kubi­kusok nyomorúságáról. Intéz­kedést kérnek a lehető leggyor­sabban. GRÓF TELEKI, magyar mi­niszterelnök október 1-én a kor­mánypárti mungó képviselők pártértekezletén fölszólalásában többek között ezeket mondot­ta: “.. . nem adtam föl ezek­ben a nehéz időkben semmit, sem állami függetlenségünkből, sem szabad akaratunk gyakor­lásából” —- majd igy végezte beszédét — “A gazdasági téren elsősorban egyeztetnünk KELL külkereskedelmünket. Részt kell vennünk Európa uj termelési beosztásában. Ez elsősorban Né­metországgal kapcsolatban tör­ténik.” Magyarul nem azt fog­nak termelni, amit eddig és amire a magyar népnek szüksé­ge van, hanem azt amit a ger­mánok előírnak, s amire nekik szükségük van. Ha tudjuk, hogy e napokban már a germán me­zőgazdasági szakértőkből álló bizottság Budapestre meg is ér­kezett e célból, akkor azt is tudjuk, hogy Teleki miniszter- elnök tudatosan valótlant állí­tott amikor “nem adott fel sem­mit állami függetlenségünkből” kimondotta. Óh nem, csak gyar­matává sülyesztették le Ma­gyarországot Germániának és sajnos maradéktalanul. AZ ÉPÍTŐ-GARDA- M BEFIZETTEK: St. Fazekas, New York .... 3.00 L. Fülöp, New York ........: 5.00 E. Szigeti, New York ..... 5.00 X231958 New York .........17.00 J. Bodnár, New York ........ 6.00 Nagy Gábor, New York .... 8.00 M. Vlasits, New York ..... 6.00 Stefankó Márton, N.Y...... 6.00 J. Németh, New York ..... 2.00 J. Feiti, New York ........... 1.00 J. Pataky, Brooklyn ....... 3.00 J. Dushek, Nutley ...........12.00 J. Nagy, Astoria ............... 2.00 J. Havel ................... 12.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 2.00 J. Rascan, Bridgeport ..... 6.00 J. Herold, Bridgeport ........ 5.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls..10.50 Alakszay, Sándor, Akron .. 2.00 Farkas Imre, Akron ....... 6.00 Schwindt Gyula, Akron .... 1.00 Vizi József, Akron ............ 8.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 4.00 Bercsa, Jánosné, Clev........ 4.00 Scherhaufer Géza, Clev. .. 1.00 J. Kollár, Cleveland ..... 5.00 J. Herceg, Cleveland ....... 6.00 A. Molnár ........................... 6.00 J. E. Takács, Cleveland .... 3.00 Hering Pál, Buffalo ......... 2.00 Hering Pálné, Buffalo ..... 2.00 G. Pallagi, Newark, 0...... 2.00

Next

/
Oldalképek
Tartalom