Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)

1941-02-15 / 1150. szám

1941 február 15. BÉRMUNKÁS 7 oldal EGYRŐL-MÁSROL Elmondja: Z. J. “TEKINTÉLYEK” VÉLEMÉNYE “Nagy események, nagy em­bereket szülnek” — mondja egy régi közmondás és ily érte­lemben a jelen idők nagy ese­ményei is sok ismeretlen “nagy ember” nevét vetik a felszínre, akiknek véleményét követendő példának állítják a tömegek elé. Ezen “tekintély” imádás azon­ban nemcsak a polgári társada­lom szócsöveiben, hanem a “munkás” sajtóban is kapás lett, mint a ragályos betegség és uton-utfélen találkozunk ezen vélt “tekintélyek” vélemé­nyének idézésével a “munkás” lapok, vagy azok íróinak véle­ményének alátámasztására. Általános vita tárgyát képezi napjainkban az Egyesült Álla­mok követendő lépései az Euró­pai borzalmas vérengzést ille­tőleg. Amint mondják, ez a háború a “régi és az uj rend­szer” védelmezői és bajnokai, vagy az “állam és magán ka­pitalizmus” vagy a “diktatúrák és demokráciák” között folyik. Mint ismeretes a diktatúrákat a “tengely” hatalmak képvise­lik, amelynek kötelékébe tarto­zik Német, Olasz, Japán, és Magyar országok és indirekt Szovjet Oroszország, mig a “demokrácia” vélelmezésében Franciaország elestdvel jelen­leg csak Anglia áll szemben a támadó túlerővel, hacsak Görög­országot is benem vesszük a “demokrácia” védelmezői közé, amely ország Olaszországgal áll háborúban. Az Egyesült Államok termé­szetesen, mint az elmúlt világ­háborúban, úgy most is a “de­mokráciát” védelmezi, de a mai napig még vitás kérdés, hogy mily természetű segítséget nyújtson a “demokrácia baj­nokának”, Angliának. Az utób­bi hetekig a jelszó volt: “all help short of war”, ami annyit jelent, hogy minden támoga­tást — hajókat, repülőgépeket, fegyvereket, muníciót, pénzt — emberanyag hijján. Az utóbbi időben azonban némi változás történt a jelszó körül, mert a “short of war” elmaradt, ami­ből arra lehet következtetni, hogy “ha a szükség megkíván­ja” emberanyagot is szállítanak Anglia megmentésére. “ Anglia hathatósabb támo­gatása colijából” az Egyesült Államok kormánya korlátlan rendelkezési jogot követel a kongresszustól, ami egyértelmű azzal, hogy a kormány a saját belátása szerint, a kongresszus megkérdezése, vagy beleegye­zése nélkül intézkedhet az Ang­liának nyújtandó minden támo­gatás, vagy segítség adásban. Ezt sokan úgy magyarázzák, hogy a kormánynak, ily korlát­lan rendelkezési joggal való fel­ruházása feltétlen háborúba so­dorja ezt az országot és a javas­lat ellenzői minden megmozgat­ható erőt felvonultatnak. így vetődnek felszínre a kétes múl­tú “tekintélyek”, akik mint az ellenzék vezetői tűnnek fel és szereplésükkel kétes színben tüntetik fel az ellenzék harcát. A javaslat ellenzői általában nagyon kétes alakulatok, pár­tok, szervezetek és egyénekből kerülnek ki. Ilyen alakulatok a “No foraign war” az “America First” aztán a Hitler szellemet Amerikában terjesztő “German American Bund” az amerikai “Communist Party” aztán az ország legreakciósabb napi lap­jai — köztük első helyen a “Chicago Tribune” és a Hearst lapok — és ezen alakulatok és lapok élén az uralkodó osztály legreakciósabb tagjai és csat­lósai, mint Charles Lindberg, Burton Wheeler, Vemer Mar­shall, Robert Wood, Hugh Joh­nson, Joseph Kenedy, Father Coughlin, William Randolph Hearst, Robert McCormick Hamilton Fish és számos olyan egyén, akik nevének puszta em­lítése is undorral tölti el a sza­badságszerető és józanul gon­dolkodó embert. A German-American Bund, mint ismeretes nyílt náci ala­kulat, amely Hitler barbár esz­méinek Amerikában való meg­honosítására alakult. A kommu­nista párt a múltban egyik leg­hangosabb ellenzője volt a ná­cizmusnak, de amióta a Hitler- Sztalin vérfertőzés létrejött, egyszerre megbékültek a náciz­mussal és a bunddal egyetem- bein a legéktelenebb lármát csapják minden ellen, ami eset­leg Hitler megfékezését szolgál­ná. Az American First alakulat William R. Hearst szörnyszü­lötte és ennek Robert E. Wood generális tündöklik — aki egy­ben Sears Roebuck Co. válla­latnak elnöke. Hugh Johnson generális egyik kommentátor ja a Hearst lapoknak. Father Coughlin és Lindgerghről nyil­vánosan tudott dolog, hogy erő­sen Hitler rokonszenvezők. Jo­seph Kenedy az Egyesült Álla­mok nagykövete volt Angliában az utóbbi hetekig, de angliában szerzett tapasztalatai szerint, ha Anglia győzedelmeskedne Hitler felett, megvolna az eshe­tőség, hogy Angliában a Mun­kás Párt kerekedne felül és be­vezetné az állam szocializmust és igy szívesebben látná Anglia elbukását és Hitler győzelmét. Ezért minden igyekezetét latba veti, hogy az Egyesült Államo­kat visszatartsa Anglia támoga­tásától. Robert McCqrmick a “Chicago Tribune” tulajdonosa, amely lapnak közismert elve, hogy a “kapitalizmus ellensé­geinek lámpavason a helye.” A fent említett alakulatok és egyének egyenként és együtte­sen a legmegátalkodottabb el­lenségei mindannak, ami sza­badságot, jobblétet jelent az el­nyomottaknak. Ezen “tekinté­lyek” véleményét követve a munkásosztály a barbár hitler- izmus gyorsabb győzelmének nyújt segítséget és azon “mun­kás” lapok és irók, akjk ily ké­tes “tekintélyek” véleményeit citálják és az azokkal való eggyüttmüködésre buzdítják a munkásságot, akaratlanul a hit- lerizmus zászlóvivőivé szegőd­nek. A munkásosztály felszabadu­lási harca sikertelenségének legfőbb oka kétségtelenül abban rejlik, hogy a munkásság nem a saját fejével gondolkodik, ha­nem az ilyen kétes “tekinté­lyek” véleményét követi. Az , Industrial Workers of the World 36 év óta igyekezik a munkás­sággal megértetni ezt a fontos tényt és amíg ezt meg nem érti a munkásság, addig ily borzal­mas viszonyoknak lesz részese. FOLYIK A “HONMENTÉS” Magyarországnak a náci-fa- sizta tengelyhez való csatlako­zásának hírére nagy zavar ke­letkezett az amerikai magyar berkekben. Illetve, nem is a csat lakozás keltette a zavart, ha­nem az a tény, hogy az Egye­sült Államok a náci-fasizta ten­gely hatalmakkal szemben álló Angliát támogatja, aminek ter­mészetes következménye, hogy a tengely hatalmakkal szimpa­tizálókat ellenségnek tekintik Amerikában. Nagy lett az ijedelem a ma­gyar “hazafiak” között, akik még pár héttel ezelőtt is üdvöz­lő táviratokat küldözgettek a munkásokat herélő magyar kor­mánynak. De nem azért ilyed- tek meg, mert a fehér terrort meghonosító, fasizta magyar kormány a náci tengelyhez csat lakozott, mert ezeknek az urak­nak titkon még most is örömet okoz, hogy ez megtörtént, ha­nem féltik az irhájukat és ha­marjában “hűségnyilatkozato­kat” küldtek az Egyesült Álla­mok kormányának és mozgal­mat indítottak “Magyarország f üggetlenségéért”. Ez a gyors köpenyeg fordítás kissé groteszknek látszik előt­tünk, akik jól ismerjük ezeknek az uraknak a ténykedéseit. Egynéhány közüiök még nem is régen többször átruccant Ma­gyarországba, ahol az állomá­son őket fogadó, fellobogózott bandériumok láttára fülig hú­zódott a szájuk a mosolytól és nagy tetszéssel paroláztak a munkás és zsidó gyilkoló ma­gyar kiváltságokkal. Akkor ezeknek az uraknak egy szavuk sem volt az ellen a vérlázitó gazságok ellen, amelyek pokol­lá tették a magyar dolgozók életét. Magyarország lakossága nem most került a náci csizma alá, hanem már 22 év óta szenved az alatt. Egy néhány ezek kö­zül az urak közül saját szemé­vel győződött meg erről, de ak­kor nem fájt nekik Magyaror­szág lakosságának sorsa. Sem­mi szavuk nem volt az ellen és igyekeztek az amerikai magyar­ságot is meggyőzni, hogy az ami ott történik minden helyes és jó. Most azonban, hogy annak helyeslése, ami ott történik itt veszélyessé vált, rögtön meg­indították az akciót saját irhá­juk biztosítására. Itt akarnak harcolni “Magyarország függet­lenségéért.” Magyarország lakosságát ép­pen olyan rákfene emészti, mint minden más ország lakosságát. Minden országban egyformán megtalálhatók az elnyomók és egyetlen ország lakosságát sem lehet azoktól megszabadítani, anélkül, hogy a többi — vala­mennyi —ország lakosságát fei­ne szabadítsuk. Éppen ezért az elnyomás elleni harcnak minden országban folyni kell, de nem nemzeti, hanem nemzetközi alapon. Azonban ennek a harcnak éppen ezek az urak a legmeg­átalkodottabb ellenségei. Itt és ott, mindenféle mozgalmat ki­találnak, hogy az elnyomottak figyelmét elvonják az igazi harc A múltak tapaszta­lataiból Ma sokat vitatkoznak arról, hogy az Amerikai Magyar Szö­vetség hűséget esküdött az amerikai kormánynak. De hogy a szivükben mi lappang, azt nem, látja senki sem, nem is az én dolgom megállapítani. Any- nyit azonban tudok, hogy a múlt háború alatt is akadtak bőven, a mi úgynevezett kifent és minden zsírral megkent ma­gyar uraink között dupla haza­fiak. Amikor az európai háború kitört. Megindították a nagy magyar mozgalmat —• magyar háborús kölcsönöket vétettek a nehezen dolgozó amerikai ma­gyar munkásokkal, azután ké­sőbb, amikor az Egyesült Álla­mok tériyleg háborúba mentek és Magyarország is mint “el­lensége” volt Amerikának, a jó magyar hazafiak, akik előbb magyar háborús kötvényeket árultak, hogy dupla hazafiságu- kat beigazolják, hát azután az amerikai Liberty Bondokat ad­tak el megint csak a nehezen dolgozó magyar munkásoknak. Akik itt éltek a múlt háború alatt, ebben az országban, azok szemtanúi voltak ennek. Azok­nak nem is kell ehez kommen­tár. Csak azokat akarjuk fi­gyelmeztetni, akik még az ilyen 200 százalékos magyar urakkal nincsennek egészen tisztában. Tiszteletben tartjuk mindenki­nek a tisztességes meggyőződé­sét, de ugyanakkor nem hi­szünk abban, hogy egy hát­véggel egyszerre két lovat le­het megülni. KINEK VAN RÁ SZÜKSÉGE WASHINGTON, D. C. — A képviselőházi bizottság egyhan­gúlag ajánlja a képviselő ház­nak elfogadásra, hogy a Dies bizottságnak még két évre sza­vazzák meg a szükséges össze­get, hogy az Amerikaellenes propagandát leleplezze. Vájjon ez a Dies /bizottság fog-e oda­hatni hogy azt is kinyomozza, miért kapott Mr. Henry Ford és Charles Lindbergh Hitlertől érdemrendet. Nagyon érdekes dolog volna ha ennek előzmé­nyeit kikutatná és nyilvános­ságra hozná a bizottság. ról — az osztályharcról — mely az egyetlen mozgalom nemcsak a magyar, vagy angol, hanem az egész világ elnyomottainak felszabadítására. AZOK az olvasóink, akikhez lapke­zelők nem kerülnek 35 centet küldjenek, lehet bélyegben is — és meg­küldjük a BÉRMUNKÁS NAPTÁRÁT P. O. Box 3912 Station S. S. Cleveland, Ohio Mm

Next

/
Oldalképek
Tartalom