Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)
1941-02-15 / 1150. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1941 február 15. az amerikai közösséget a háborúban való részvételre, mint Angliának gazdasági szövetségese és mint szellemi, ha nem politikai partnere, Anglia ösz- szes ellenségeivel szemben, hogy ha lehet megmentse, vagy ha ezt nem lehet, akkor az örököse legyen mindannak, ami megmarad Anglia veresége után. Ha Angliát nem is győznék le, annyira gyenge lenne gazdaságilag, hogy nem tarthatná meg az olyan sokáig birt domináló pozícióját, a legjobb esetben másodfokú partner lenne az uj Angol-Szász imperializmusjban, amelyben az Egyesült Államok gazdasági kutforrásai és katonai ereje lesz a fő súlypont. Délre és keletre a birodalom útja nyitva áll és a kormánypálca az Egyesült Államok kezébe jut a modern gazdasági és politikai hatalom következtében Valóban nincs alternativa, mint követni az utat, amin haladtunk az utolsó 25 évben, amelyen haladva Kubát és a Philippin szigeteket meghódítottuk és az 1914-18-as Világháborúban részt vettünk. Mindez rejlik a “Nemzeti Védelem” frázisa alatt, — némelyik mélyen, némelyik a fölszinhez közel.” Egy kis heti lapban, egy konzervatív, osztálypolitika és osztályharc ellenes lapban. — annak csak egyetlen számában igy tükröződik vissza a helyzet Minden hamis és helytelen elmélet és'tanítás dacára, a helyzet, a gyakorlati élet üzi-hajtja a munkásókat az osztályharcra, a gazdasági és a politikai akcióra. Azonban a hamis és helytelen elméletek terjesztése, az uralkodó osztály céltudatos és ravasz félrevezető propagandájával kapcsolatban, sikeres volt arra, hogy a munkásosztályt leszerelve találja a krízis, amely az egész civilizációt visszavetheti hosszú időre. Ha a krízisen sikerülne is előre törni és nem visszaesni, azt csak nagy szenvedés és véráldozat révén érheti el. Talán még volna időnk, ha a helyzet összességét, nem torztükörből, (a propaganda lapokból) látnánk visszavetitve. — talán volna időnk a krízist elhárítani. Levél a Szerkesztőhöz New York, február 2. KEDVES ELVTÁRSAK, szorgalmas olvasója, lelkes tanulmányozója vagyok a Bérmunkás cikkeinek. Nem tagadom, bizonyos meghatódottság- gal olvasom ez Írásokat, mert tudom, nappal a munkapadnál rostokoló proletárok hányják- vetik meg benne a világ problémáit a dolgozók szemszögéből. A mai helyzetben, amikor egy, csak egy központi probléma van, ami ma mindennél fontosabb és nehezebb: a náci-vi- lágveszedelem kiirtása, Hitler megsemmisítése, sokszor nem tudok egyetérteni e cikkekkel, amelyek mintha nem látnának túl az U. S. határain, nem látnák egész valójában a világveszedelmet- A Bérmunkás február 1-i számában azonban egy rendkívül tisztánlátó, okos cikket olvastam “A civilizáció alkonya” címen Z. J. jelzéssel. A cikk őszinte, nagy elragadtatásomra a következő, száz százalékig igaz konklúzióra jut: A nácizmus terjedése a civilizáció alkonyát jelenti. A tudomány forrásainak megsemmisítésével az emberiség egyetlen generájció alatt a legsötétebb barbarizmusba fog visszafejlődni. Az uj generáció, amelyet Hitler nevel már nem fogja ismerni a szépet, az üdvösét, hanem mint a gép, parancsra fog cselekedni. Ä jót a rossztól, az üdvösét a károstól nem fogja tudni megkülönböztetni, mert születésétől haláláig csak a felső parancs teljesítésére lesz nevelve és ezen parancsra akár az édesapját, vagy vértestvéreit is hajlandó legyilkolni. Azok, akik tétlenül nézik az eseményeket és azt mondják, hogy: sehogy soh’sem volt és valahogy most is lesz és azok, akik azt vallják, hogy nem baj ha a barbár nácizmus dönti is meg a kapitalizmust, csak az elpusztuljon, valamint azok, akik “elvhüség- ből” vagy tudatlanságból nemcsak tétlenül nézik a nácizmus terjeszkedését, hanem elősegítik ha más mód nincs, hát a nácizmus ellen harcolók támadásával, megbocsáthatatlan bűnt követnek el úgy saját maguk, mint az egész emberiség ellen. Mert ebben a harcban nem a kapitalizmus lesz az áldozat, hanem a Anunkásosztály. A kapitalizmus a Hitlerizmus győzelme után is — létezni fog, de a munkásosztály beláthatatlan időkig a legbarbárabb és legborzasztóbb rabszolgaságra lesz ítélve. Boldog vagyok, hogy a Bérmunkás is végre kimondta az igazságot: ha Hitler győz, nem a kapitalizmus lesz az áldozat, hanem a munkásosztály s a civilizáció alkonya következik be, a legsötétebb barbarizmus. Sajnos örömöm korai volt. A végén megbicsaklik a cikk és az utolsó mondat elront mindent ezzel: “Nem gyilkoló eszközökkel és nem az országhatárokon túl, hanem szervezett erővel és minden ország határain belül kell megfékezni a nácizmus terjedését.” Égbekiáltó tévedés ez, drága elvtársak! A forradalmi Egy Nagy Szervezet, amiről e cikkben írnak, soha sem jöhet létre a világban, ha nincs Európában munkásszervezkedési lehetőség, osztályharcos mozgalom. Ez pedig a mi időnkbe nem lesz, ha Hitler győz. Sőt itt Amerikában is vérszemet kap akkor a fascizmus. A német és más letiport európai országbeli munkásság nem tud most megmoccanni, ezért kell az ame rikai munkásságnak támogatnia a nácik elleni döntő háborút. Szolidaritást a legázolt európai osztályharcos proletariátus mozgalmi lehetősége, feltámadása érdekében! És az amerikai munkásság érdekében is! Ha elkövetkeznék Európa “uj rendje”, a hitleri rabszolgaság annak az amerikai munkásság is keservesen inná meg a levét, nemcsak mert Hitler a világ- gazdasági módszereivel hallatlan munkanélküliséget fog idézni fel itt, de mert az' európai proletariátus jogtalansága és elnyomatása felbátorítja majd az amerikai kapitalizmust és fasizmust a munkásság ellen! Csak az egységes világ-mun- kásfront, az Egy Nagy Szervezet nemzetközisége, szolidaritása a helyes. És ezerszeres bűn annak cserbenhagyását, megtagadását propagálni, miként azt Sztálin tette és teszi. Tudom önök becsületes,osztálv- tudatos harcosok, az “isten szerelméért” ne essenek önök is ebbe a szörnyű tévedésbe, — amely csak Hitlernek használ!! Elvtársi üdvözlettel Török Győző. Az a helyes megállapítás, hogy a Bérmunkás cikkei íróinak világnézetei a munkapadok mellett fejlődnek és alakulnak ki, már magyarázatot ad arra, hogy az eszközök megállapításában, a hitlerizmus legyőzését illetőleg, Török Gy. nem lehet egy véleményen J. Z. munkástársunkkal, aki régen eljutott annak a felismeréséhez, hogy Hitler, Horthy vagy Sztálin kimúlása nem jelenti a nácizmus, a fasizmus, a diktatúrák megszűnését. Amikor J. Z. írásaiban kihangsúlyozza, hogy Hitler győzelme nagyobb veszedelem a munkásosztályra mint a kapitalizmusra, mint osztálytudatos munkás tudja azt is, hogy Hitler legyőzése világméretekben nem vet véget a munkásosztály elnyomatásának, a nácizmus és fasizmus alkalmazásának. Hamarább jut el Török Győző is ehez a felismeréshez, ha csonkítás nélkül mégegyszer, vagy többször elolvassa J. Z. cikkének befejező részét: Egyetlen erő létezik, amely a nácizmus “félelmetesnek” hitt erejénél is hatalmasabb és ez az elnyomottak — a munkásosztály — szervezett ereje. Ma sokkal jobban szükséges, mint bármikor a múltban, hogy a munkásosztály az egész világon egyesüljön a forradalmi Egy Nagy Szervezetbe és ezt a mindent felülmúló erőt állítsa szembe ezen koleránál is borzalmasabb járvánnyal. Nem gyilkoló eszközökkel és nem az országhatárokon túl, hanem szervezett erővel és minden ország határain belül kell megfékezni a nácizmus terjedését. A Bérmunkás cikkíróinak éppen a becsületességük nem engedi, hogy az osztályharcot felfüggesszék és e rendszert minden kinövésével együtt más eszközzel kisérleteznéfiiek átformálni (ezt csinálták eddig világszerte) mint osztály tudatos ipari szervezetek utján. Szerk. Az Egyesült Államok Földművelésügyi Minisztériuma úgy látja, hogy a jövő esztendőben a farmerek helyzete feltűnően javulni fog. Ha összegezni akarjuk a helyzetet, a következő képet nyerjük: 1941-ben a belső piaci kereslet állandóan emelkedni fog; kis mennyiségű kivitelre van kilátás; az átlag farm termékek ára általában magasabb lesz és végül a farmer sokkal több készpénzhez jut külöm böző - terményei értékesítéséből. Természetesen a háború folytán a kiviteli termények szenvedtek leginkább és pedig: gyapot, dohány, búza és gyümölcsök. Ennek dacára a belső fogyasztás emelkedése a veszteséget ki fogja egyenlíteni. A védelmi munkálatok sok százezer embernek juttattnak bővebb megélhetést és igy sokkal nagyobb vásárló erőre számíthat a farmer is. Az 1940-i össztermelés rendkívül magas volt. Ezért nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a gabona raktárak zsúfolásig vannak és takarmány az állatok számára bőséges. A búza árak máris magasabbak, mint a tavalyiak. A gyapot árak is emelkedtek. A hadsereg nagy gyapjú rendeléseket adott le és igy a gyapjú ára is magasabb. A tél folyamán emelkedni fog a bárány hús fogyasztás is. Kitűnő termés volt: burgonyában, zöldségfélékben és citrus gyümölcsökben, csak az alma termés volt gyenge. A tejtermelés feltűnően javult és a fogyasztás állandóan emelkedik. Farm jövedelem az uj esztendőben lehet, hogy felül fog emelkedni a kilenc billió dolláron. Az ország élelmiszer ellátása bőséges. Common Council Sentaro Shiphead: Mi nekünk nem muszáj a háborúba menni, ha nem akarunk De ha valakit arcul köpünk és lábszáron rugunk, nem mondhatjuk neki, hogy mi nem akarunk verekedni. DISZNÓTOROS VACSORA tánccal egybekötve a Cleveland west side magyar csoport rendezésében MÁRCIUS 8-án, szombaton este 8 órai kezdettel a Henry Hallban, 3930 Lorain Ave. Herceg munkástársnő és Kollár munkástársnő, kiknek születésnapi évfordulójuk van, fedezik a kiadásokat, hogy minden jövedelem a Bérmunkást szolgálja. Úgy Cleveland, mint a környék lapolvasókat ezúton hívja meg a Rendező Csoport Ne maradjon magyar ház Bérmunkás Naptár nélkül Mi vár a farmerre 1941-ben
