Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)

1941-06-21 / 1168. szám

ö oldal BÉRMUNKÁS 1941, junius 21 Ha választani lehetne Feltalálók sorsa A Németországból Angliába repült Hess, harmadik számú názi vezérről teljesen elhallgat­tak a hírek. Az egész Hess ese­tet valami misztikus homály fe­di. Úgy Angliában, mint Né­metországban mélyen hallgat­nak a dologról. Mint minden ilyen dolog, ez is különböző ta­lálgatásra ad alkalmat. így e sorok írója is megkísérli a ma­gyarázatot, nem adatok alap­ján, amelyeket gondosan tit­kolnak, hanem csak a laikus gondolkodás révén. Megállapított tény, hogy a názi pártban ez a Hess képvi­selte a bolshevik ellenes legszél­sőségesebb irányt. Annyira bol­shevik ellenes volt, (ami orosz ellenest is jelent) hogy amikor a német-orosz szerződés létre­jött, háttérbe kellett vonulnia éppenug'y, mint ahogyan Sztá­lin menesztette Litvinoffot. A német-orosz egyezmény azonban csak megindította a második világháborút, de nem biztosítja a német győzelmet. Az Amerika által támogatott Anglia leverése, mind nagyobb nehézséget mutat. Az európai kontinens leverése mitsem ér, ha az amerikai és angol blo­kádot nem tudják megtörni. A blitzkrieg-re berendezett názik döntést akarnak és a bolshevik elleni fordulat meghozhatja ezt a döntést. Legalább is igy gondolkoz­hatnak egyes vezető názik, köz­tük ez a Hess is. És valószínű, hogy Hitler tudtával, ha nem is beleegyezésével átrepültAng- liába, hogy ebben az irányban valami egyezségre bírja rá Churchillt és híveit. Akármi­lyen fantasztikusnak látszik is ez a terv, a náziktól minden ki- tellik. És azt is elhihetjük, hogy az angol uralkodó osztály is hajlandó békét kötni a “bolshe- vizmus rém” kiirtóival. Valószínű, hogy Hess ajánla­tát előbb nem vették komolyan és várnak arra, hogy Hitler va­lami positiv lépést tegyen eb­ben az irányban. Talán azért keltek szárnyra a békehirek is, amit Roosevelt elnök olyan eré­lyesen cáfolt meg. Az esemé­nyek azonban azt látszanak iga­zolni, hogy a németek még min­dig nem adták fel az oroszok megtámadásának eszméjét. És egyben jól tudják azt is, hogy ez az egyetlen módja annak, hogy az amerikai uralkodó osz­tály előtt is “jó nevet” szerez­zenek maguknak. az évtizedes, harcos múltjuk, a magyar nép jövője, kötelezi őket arra, hogy szakítsanak ezzel a társasággal? MICSODA SZERKESZTŐSÉG! A legkitűnőbb magyar újság szerkesztőségét, amely valaha is létezett, most itt Amerikában lehetne felállítani. A Horthy- izmus gyalázatos üldözése, mely Hitlerizmus néven elöntötte egész Európát, a háború előtti Magyarország legkiválóbb új­ságírói kényszerültek ide Ame­rikába. Most érkezett meg a li­berális újságíró gárda atyames­tere Ignotus, a “Nyugat” cimü folyóirat alapitója és szerkesz­tője. Eltudom képzelni, hogy NÉGY ESET LEHETSÉGES A számtani variációs táblá­zat alapján a jelenlegi háború, amelyben két hadakozó felet különböztetünk meg, négy féle eredménnyel végződhetik. 1) A németek győznek, az ango­lok veszítenek. 2) Az angolok győznek, a németek veszítenek. 3) Mindkét fél vészit. 4) Mind­két fél győz. Hogy az első és második esély mit jelent ránk, vagy az egész világra nézve, már számos eset­ben magyaráztuk é? vitattuk. Most tehát csak a két másik esettel foglalkozunk. Mit jelent az, hogy mind két fél vészit? Azt jelenti, hogy mind két fél elvérez, kimerül és miután ilyen esetekben a vesz­teség a háborút vezető uralko­dó osztály bukását eredménye­zi, Európában a kapitalista rendszer teljes bukását jelen­tené. Valószipü, hogy abban az esetben Európa munkássága képes lenne felszabadítani a termelést és ezáltal megterem­teni az ipari demokráciát. Ezzel éppen az ellenkező len­ne az eredmény, ha a két fél megegye^ a világ feldarabolá­sára és a munkásság kizsákmá­nyolására. Ilyen egyezség ese­tén nem sok különbséget jelen­tene, hogy milyen jelszavak- alatt tartanák elnyomva a nép­tömegeket. És hogy egy ilyen egyezsék létrejöjjön, azért a németek esetleg h a jlandók Oroszország elfoglalásával fi­zetni. Ezt a hódítást a világ ka­pitalistái mindenütt örömmel látnák. Ha a négyféle lehetőség kö­zül választanunk lehetne, ille­tőleg ha az eredmény tőlünk függne, természetesen a 3. ese­tet, vagyis a mindkét fél buká­sát választanánk, mert a mun­kásosztályra nézve ez a leg­kedvezőbb. Ennek éppen az el­lenkezőjét eredményezné a 4. eset, amelyben mind a két fél győz. Ez a munkásosztályra nézve a legborzalmasabb ka­tasztrófát jelentené. Ha azonban a háború folyni fog az egyik fél végleges kime­rüléséig, illetőleg leveréséig, abban az esetben e sorok írója azt kívánja, hogy végződjön a háború a német, illetőleg a hit­lerizmus leverésével, még akkor is, ha azért az angol győzelem igen nagy árával kell fizetnünk. (gb) Ignotus főszerkesztésével, mi­lyen magas nívójú lapot lehet­ne itt előállítani, ha a munka­társakat az ide menekült újság­írókból állítanák össze: Molnár Ferenc, Kéri Pál, Fényes Lász­ló, Göndör Ferenc ,Békássy Im­re, Robert Oszkár, Lengyel Emil, Vambéry Rusztem, Jászi Oszkár, Lengyel Menyhért, Hajnal Jenő és mások. És ezek ma mind hallgatásra vannak Ítélve, mert a magyar lapokba “Virágos Gábor”, meg “Palócz János”-ok adják a szellemi táp­lálékot és a legförtelmesebb ponyvaregényekkel mételyezik meg az olvasók agyát. A fentiek hallgatagsága a legnagyobb vád a mai magyar rendszer ellen. A nagy feltaláló tragikuma abban áll, hogy megelőzi korát, mely nem érti meg, kineveti, sőt, gyakran még üldözi is.Csak igen csekélyszámu az olyan me­rész és uj gondolat, amely gyor­san utat tört magának. A középkor például a gépek­ben az ördög müvét látta, most pedig sokan szociális közellen­ségnek tekintik őket, akik a műhelyt gyári üzemmé változ­tatják, dolgozó kezeket kere­kekkel, emeltyűkkel, futószal­agokkal helyettesítenek és fo­kozzák a munkátlanságot. Valami örök tévedés állja útját a feltaláló szellemnek. A feltalálónak, a küldetés meg­szállottjának lelki kényszernek engedelmeskedve újat kell al­kotnia, nem törődve semilyen csalódással, végig kell küzde­nie nagy harcát, amelyben a küzdő a végső győzelmet gyak­ran nem is éli meg. Az iroda­lomban a halhatatlan Balzac, minden emberi sorsok látnoki ismerője, adta nekünk a “meg­szállott felfedező és feltaláló” legmegrázóbb képét “Az abszo- lutum keresése” cimü halhatat­lan regényében. A való életből pedig álljon itt néhány jellemző eset. GRAHAM BELL, A SIKET- NÉMÁK TANÍTÓJA Graham Bell már bostoni egyetemi előadó korában helyi hírességre tett szert uj módsze­re által, amellyel süketnéma gyermekeket tanított és a be­szélő és hallóképesség hiányát kipótolta náluk. Saját iskolája volt és gazdag emberek gyer­mekeinek magas tiszteletdij el­lenében különórákat adott. De aztán egyszerre feladta .ezt a jól jövedelmező munkáját, mért titkos becsvágya az volt, hogy az egész emberiséget ajándé­kozza meg egy uj halló szerv­vel ! Ez egyelőre még legszemé­lyesebb titka; éjjel, egy külvá rosi pincehelyiségben dolgozik nagy munkáján, didereg a pin cében, mert nincsen pénze szén­re és már napok óta nem eveti meleget. Keze reszkedt a hi­degtől, de az izgalomtól is, mert az, amin hónapok óta dolgozik, fantasztikus, félelmetes vállal­kozás, majdnem bűn: merész beavatkozás Isten titkába: a villamosáram rezgései által hangokat akar létrehozni! Elő­ször egy zenei sürgönykészülé­ket akart szerkeszteni, hogy akkordokat és hangokat továb­bítson drót utján, de ez most már nem elég neki: érdeklődése szerelme mindig az emberi hang, a nyelv felé vonzotta. Ha lehetne a beszélt szót a messzeségbe küldeni, egy vil­lamos dróton keresztül; ez a legnagyobb dolog volna, amit ember agya kieszelhet. De sen­kit sem talál, aki hisz benne, aki a szükséges eszközöket ren­delkezésére bocsátaná — és igy titokban építgeti a villamos emberi fület. De mégis van valaki, egyet­len valaki, aki bízik a dologban, mert hisz Graham Beliben — szerelemből: Bell süketnéma tanítványa. Hubbárdnak, a gaz­dag ügyvédnek leánya ez. A makacs öregember viszont csak a zenei távirásban hisz, a be­szélőkészüléket haszontalan já­téknak, humbugnak tartja. Csak zenei sürgönykészülékre ad pénzt. Ezért Graham Bell kénytelen jövendőbeli apósát félrevezetni:: el kell hitetnie vele, hogy ilyen készüléken dol­gozik: két szobán át terjedő te­lepet rendez be, küldő- és vevő­állomással, elektromos szerke­zetekkel, csengővel stb. Száz kísérletet végzett eredményte­lenül: a telep néma maradt. De egy napon a segédjének téve­dése miatt és egy mechanikai véletlen által létrejön az az elektromágneses f e s zültség, amely az első hangot továbbvi­szi. A telefon talánya meg van fejtve. És ez talán sohasem si­került volna Graham Belinek egy süketnéma leány szerelme nélkül, aki hitt benne és hitt a találmányában. AKI FELTALÁLTA A GÉPIRÓKISASSZONYT Az egész család Christopher Latham Sholes betegágya köré gyülekezett. T ü dővész... re­ménytelen eset... de nemcsak kór emészti a beteget, hanem egy belső tűz is: a nyugtalan feltalálói szellem lobogó lángja. Mikor Sholes felébred, ágya mellett kell lennie egy bizonyos kis asztalnak, hogy mégegyszer foglalkozhassék élete müvével: az írógéppel, amelyet Sholes, a hajdani nyomdász lényegben végleges formájában megszer­kesztett. De még egyre akar valamit javítani rajta, bár jo­gait már régen eladta 12,000 dollárért a Densmore—Reming­ton cégnek, amely máris renge­teget keres az uj találmánnyal és nagy reklámot csinál neki, többek között azzal a hírrel, hogy Mark Twain volt az első, aki beszerezte az uj gépét és sajátkezüleg megírta rajta az “Adventure of Tom Sawyer” cimü regényét. Ezt igazi mark- twaini tréfának tartották — mert hogyan is “költhetne” egy költő ilyen hideg, gépies módon?! De nem is költők szá­mára és nem hirnévszerzés vagy meggazdagodás céljából találta ki Sholes gépét: fára­dozásánál azokra a lányokra és asszonyokra gondolt, akiken se­gíteni akart. Mert találmánya olyan ajándék volt számukra, amely függetlenné tette anyagi szempontból a férjüktől és a sokszor olyan nehéz gyári mun­kától. A gépirómunka megfele­lő foglalkozás a gyengébb fizi- kumuak számára. Azzal megke­reshetik kenyerüket, önállóak és természetes női teremtések lehetnek. Erről beszélt Sholes még halála órájában is. SHRAPNELL TÁBORNOK A Waterlooi csata napja. Na­poleon mozdulatlanul áll egy kis földemelkedésen. Harcba vezé­nyelte hires gárdáját, ha az sem arat győzelmet, Blücher idejében Wellington segítségé­re jön — és' akkor elveszett a csata. Napoleon hirtelen felte­kint. Ismeri az összes csataza-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom