Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)

1941-06-14 / 1167. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1941 junius 14. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .......................$2.00 ^ne Year .........................$2.00 Félévre ........................... 100 Six Months ..................... 1.00 Egyes szám ára ........ 5c Single Copy ....... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ................ 3c Subscriptipn Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Kd., Cleveland, O. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, ___________Ohio under the Act of March, 3, 1879.___________ Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD <*^*>42 A szabad verseny apostolai “California, a napfény hazája, földrengésein kívül mint a legsötétebb és legerőszakosabb reakció főfészke lett hírhedtté az amerikai államok között”, — irtuk csak pár héttel ezelőtt lapunknak ugyancsak ezen a helyén. És California, a napfény hazája, de egyben a munkás elnyomatás, a munkás kizsákmá­nyolás sötét fészke, a legkapzsibb,' a legragadozóbb kapitalista csoport zsákmány területe most újból hallatt magáról. Ezúttal azonban nem arról szólnak a hírek, hogy “vigilanty” csapatok miként kínozták meg a kiszipolyozást már tovább bírni képtelen lázongó munkásokat, avagy milyen törvényeket hoztak az állami törvényhozó testületben az elégedetlen munkások féken- tartására, sőt még csak arról sem, hogy a gazdáikat nagy oda­adással szolgáló californiai bírák a McNamara, Tom Mooney és a kriminális szindikalista törvények alapján elitéit IWW tagok helyére kiket küldtek újból St. Quentin börtön celláiba. Ezúttal nem az áldozatokról, hanem magukról a “gazdák­ról”, California urairól szólnak a hírek. San Francisco városban A SZÖVETSÉGI KORMÁNY KÉRÉSÉRE A GRAND JURIES (esküdtszék) 194 EGYÉNT ÉS KORPORÁCIÓT HELYEZETT VÁD ALÁ A TRUST ELLENES TÖRVÉNYEK ALAPJÁN. A vádlottak sorában ott találjuk California legismertebb és leg­nagyobb élelmiszer korporációt, mint pl. a Canners Leauge of California, amely összevásárolja és befőzi a nyugati termővidék összes barack, spárga, körte, cseresznye, szilva, grapefruit, füge, nektár spenót és paradicsom termését. De ezen csoporton kívül még számos más korporációt he­lyeztek vád alá. A vád szerint ezen korporációk, szövetségesek és egyének törvényellenes egyesületet alkottak az általuk gyár­tott vagy kezelt áruk árainak megszabására és igy a verseny kizárására. Sokszor halljuk, hogy a tőkés termelési rendszer a szabad versenyen alapszik. És ez a szabad verseny az, amely üdvössé teszi ezt a rendszert, mert mindenkinek megadja a boldogulás eshetőségét. De egyben a verseny fejleszti a termelést, meg­hozza a bőséget a várható jutalom reményében kezdeménye­zésre, feltalálásra ösztökéli az embereket. A szocialista köztár­sadalom elleni érvek legfontosabbika az, hogy kiöli a szabad versenyt és ezzel kiöli az emberekből a kezdeményezési hajla­mot, igy megakad a fejlődés, bekövetkezik a hiány, a szükség. A szabad versenynek valóban meg volt a fejlődésre vezető hatása a kezdetleges iparok korában. Ma azonban úgy műkö­dik, mint azt a san-franciscoi vádiratból megtudjuk. Ezen vád szerint Californiában a befőző gyárak a gyümölcstermelőknek 43 dollárt fizetnek* egy tonna barackért. Pár évvel ezelőtt aztán bizonyos Harrison S. Robinson oaklandi ügyvéd megszervezte az ipar gyárosait a The Canners Leauge of California szövetség­ben ÉS A KÖVETKEZŐ ÉVBEN MÁR CSAK HÉT ÉS FÉL DOLLÁRT FIZETTEK UGYANAZÉRT A TONNA BARACK­ÉRT. És a farmer vagy eladta, vagy kidobta a gyümölcsöt, mert magasabb árat nem tudót kapni érte. Azt az annyira fontos és üdvös szabad versenyt tehát maguk az érdekelt gyárosok adták fel. Ez a szabad verseny csak akkor jó nekik és csak akkor és ott őrzik olyan hevesen, amikor és ahol a munkások is rájönnek, hogy munkaerejüket csak szervezetten, kollektiv módon tudják magasabb árakért eladni. Egy évszázadon át folyó harcba, vér és anyagi áldozatba került, mig a munkásság ki tudta vívni a szervezkedés jogát, mely ellen éppen Californiában fejtettek ki legnagyobb és leg­erőszakosabb ellentállást. És ime, a szabad versenynek ezen kiváló apostolai az elsők, akik kiküszöbölik, lehetettlenné teszik a szabad versenyt, mi­helyt a profitjuk növelésének útját vágja. (gb) Bank kapitalizmus Az Egyesült Államok bankárjai nem panaszkodhatnak, elég jó “businest” csináltak az elmúlt év folyamán. Legalább is ezt következtethetjük az American Bankers Association elnökének, P. D. Houston bankárnak jelentéséből, amely ilyen adatokat tartalmaz: Amerikában mintegy 14,000 bank van. Ezen bankok 43 szá­zaléka, vagyis 6,100 bank jelenti, hogy 42,263,149,647 dollár kölcsönt adtak azoknak, akik üzleti vállalataik nagyobbitására, vagy további fentartására kölcsönökre szorultak. A fenti összeg­ből 25,005,111,347 dollár uj kölcsön, 952,003,424 dollár mort­gage kölcsön, 16,306,034,876 dollár pedig megújított kölcsönt képviselnek. Ezen adatok alapján konzervatív számítások szerint az Egyesült Államok bankárjai az elmúlt év folyamán mintegy 90 billió dollár kölcsönt folyósítottak. Ennek az összegnek az évi kamata csak öt százalék mellett is 4 és fél billió dollár. És noha Houston ur bejelenti, hogy 14,000 bank van, azt már nem mondotta, HOGY EZEN BANKOK TULAJDONJOGA KEVE­SEBB MINT 1000 CSALÁD BIRTOKÁBAN VAN. Másszóval ennek a 4 és fél billió dollárnak legnagyobb része kevesebb mint 1000 család között oszlik meg. Ha arányosan felosszuk ezer család között, akkor mindegyikre 4 és fél millió dollár esik. Természetesen a számítás nem ilyen egyszerű, mert a bankok fentartása, a tisztviselők fizetése sokat elvon a négy és fél billióból. De az is igaz, hogy a bankoknak másféle jövedel­mei vannak. A bankok nagy befektetéseket eszközölnek, nagy földbirtokoknak, épületeknek és ipartelepeknek tulajdonosai, igazgatói, irányitói mindenféle ipari és kereskedelmi vállala­toknak, biztositó társulatoknak, stb. A kölcsönök, a mortgageok, a mindenféle ipari és kereske­delmi befektetések OLYAN ÓRIÁSI HASZNOT HAJTANAK ENNEK AZ EZERNÉL KEVESEBB CSALÁDNAK, HOGY VALÓJÁBAN AZ ORSZÁG URAIVÁ TESZIK ŐKET. Az a sok billió dollár haszon azonban nem hull a levegőből, nem terem fákon, HANEM A MUNKÁSSÁGNAK KELL MEGTERMELNI NEHÉZ MUNKÁVAL. Vagyis ezt az értéket a munkásság által termelt javakból veszik el, mert a tőke feletti uralmat megszerezték. A tőkés termelési rendszer mai formáját ezért nevezik BANK KAPITALIZMUSNAK. ! (gb) Uj érvágásra készül az Amerikai Magyar Szövetség Pár héttel előbb beszámol­tunk arról az előkészületről, mely iránt különösen New York­ban általános érdeklődés nyil­vánul meg az uj magyar ellen­kormány megalakulását illető­leg. Közbeszéd tárgyát képezi, hogy milyen eshetőségei van­nak egy ilj^en alakulatnak, kü­lönösen, ha Károlyi Mihály és társai kijönnek ide az ügyek irányítására.. Addig, amig a dolgok ilyent kialakulása meg nem történik, az uj alakulat ha létre jön, csak mint Hitler- Horthy ellenes propaganda cé­lokat szolgálhat. A magunk ré­széről már megírtuk vélemé­nyünket ezen.ügyekben és a jö­vő lapszámainkban már való­színű bővebben fogunk hasonló jelentésekkel szolgálni. Az utóbbi hetekben, talán ép­pen ezért eszeveszett kapkodás van Himlerék Amerikai Ma­gyar Szövetsége társaságában, akik le akarják szűrni a tejfelt maguknak, még mielőtt a ré­szükre veszedelmes konkurrens alakulat határozott formát ölt. Mint ismeretes a nagy egyletek közül csak a Rákóczi egyesület volt az, mely nem dőlt be nekik és határozatilag kimondotta, hogy mint biztositó intézmény különösen anyagilag nem haj­landó adózni politikai alakula­toknak. Az élősdi, pióca társa­ságnak sehogysem tetszett a Rákóczi nagy konvenció hatá­rozata és azóta állandóan gyúr­ják azon intézmény igazgató­ságát, hogy változtassák meg a konvenció határozatát és utal­ják ki részükre a dohányt. Mivel arra nem voltak haj­landók azon intézmény becsü­letes vezetői, más utakat válasz­tott a Himler társaság az érvá­gáshoz. Állítólag a Rákóczi központ jóváhagyásával (azt megtiltani úgysem lehetne) most leveleket és gyüj tőiveket bocsátanak ki az összes Rákóczi osztályokhoz, hogy külön-külön a konvenció határozata ellenére csatlakozzanak le az Amerikai Magyar Szövetséghez. Ami a fő, írják rá a gyűjtő ivre, hogy havonta mennyi pénzt fognak beküldeni a Himler-Borshy- Kerekes irodába, hogy a folyó kiadásokra együtt legyen a pénz. A folyó kiadás, folytató­lagosan a következőkből áll: tisztviselő fizetés és lakbér, vagy lakbér és tisztviselő fi­zetés. Ennek a nagy magyar ügy­nek a szolgálatára akarják most lecsatlakoztatni a Rákó­czi osztályokat és megindították a lavinát az országos gyűjtésre. Mint értesülünk a gyűjtő ívvel kiküldött levél már nincs Him­ler Márton által alá Írva. Végre mégis eljutott a magyar közvé­lemény ahhoz, hogy a kétes részvényárusitást, a csaló hü- ségligát és a Hitlert támogató Horthy fasizmust kiszolgált egyének, már nem jelentenek biztos márkát még a hazafias maszlaggal spékelt gyűjtő moz­galomnál sem. így tehát az biztos, hogy amennyit ez a társaság a Rákó­czi osztályoktól fog kapni, azt könnyen elfogják bírni, mert nem igen fogja a kiküldött gyüj tőivek b é lyegköltségeit sem fedezni. És jól van ez igy! Az Amerikai Magyar Szövet­ség nem képvisel senkit és sem­mit, kivéve egynéhány munka­kerülő, élősdi akarnokot, akik minden időben a reakciós tőkés osztály talpnyalói és szolgálói voltak. Minél távolabb van az amerikai magyarság ettől a társaságtól, annál jobb utakon halad. Ez a magyar szövetség, / i

Next

/
Oldalképek
Tartalom