Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)
1941-06-14 / 1167. szám
1941 junius 14. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZONELKUL ___CS...Ő MEGJEGYZÉSEI NEM MEGOLDÁS I Illetve a mai gazdasági rendszer nem talál megoldást a munkanélküliség kérdésére. Dacára annak, hogy ma az ipar teljes erővel üzemben van, mégis a hivatalos megállapitás is közel hat millió munkanélkülit ismer be. Ma az iparban 2 millió munkással több dolgozik, mint a legnagyobb prosperitás idején 1929-ben. A hadsereg is felszívott közel egy millió embert, ennek dacára is, még mindig ott van és nagyon lényegtelen változással ott is fog maradni ez a hat milliós munkanélküli tömeg, mindaddig, amig magán a gazdasági rendszeren/ változás nem fog történni. A technikai fejlődés, amely folyton újabb és több munka erőt megtakarító gépeket állít üzembe a természetes szaporulat, amely évenként félmillió munkást dob a piacra, gyógyíthatatlan sebe lesz a kapitalizmusnak, amelyet m e goldani nem tud, de nem is akar, mert a nagy munkanélküli tömegek nekik kedvezően befolyásolják a kereslet és kinálat törvényeit. Azonban kétségtelen az is, hogy a háborús prosperitás megszűntével, a hadsereg hadilétszámról a békeállományra való áttéréssel, ez a munkanélküli tömeg erősen emelkedni fog, ugy- annyira, hogy az komoly veszed delmet fog jelenteni. Ezzel tisztában vannak a világosabban látó kapitalisták is, de tisztában vannak azzal is, hogy ha magát a rendszert nem akarják veszélyeztetni, akkor jóelőre gondoskodni kell arról, hogy a munkásosztály lázadását megelőzzék. Erre a megelőzésre szól úgy Rooseveltnek, mint Eden angol külügyminiszternek az a kijelentése, amelyben a háborús célkitűzések egyik pontjául azt hangoztatják, hogy a munkásságnak meg kell szabadulnia a szükségtől. A jelek azt mutatják, hogy a megoldást a munkaidő leszállításába, a közmunkák fokozásába és a munkanélküliség elleni biztosítás kiterjesztésében vélik megtalálni. Mi tisztában vagyunk azzal, hogy még ezek a reformok is a legnagyobb ellentállást fogják kiváltani a kapitalistákból, kik még a Wagner törvényt is gyalázatos, kommunista rablásnak nevezik, kik éppen ennek a meg' előzésére szeretnék biztosítani Hitler győzelmét. De még ha a legjobb akaratú lenne is Roo- sevelték szándéka, akkor sem ahogyan Himlerék írják, még 1907-ben alakult és megalakulása után nemsokára 30 évre jobblétre szenderült. A koporsóból előráncigált csontváz nem fog kövérre hízni a Rákóczi osztályoktól kikunyerált pénzeken és ahogyan a jelek mutatják, vissza kell helyezzék nemsokára régi nyugvó helyére. A Himler féle gyűjtő ivekre a helyzetet kellően ismerő Rákóczi osztályok bizonyára csak annyit fognak válaszolni, hogy BÉKE HAMVAIRA! (f.) lesz képes a kérdést megoldani, mert a profit rendszer, amely nem a szükségletre termel, hanem a keresletre, velejárója a munkanélküliség, amelyet fokoz a technikai fejlődés. Az egyetlen megoldása a kérdésnek az iparnak a magántulajdonból való felszabadítása, a társadalom tulajdonába való helyezése, amellyel a dolgozó tömegek a mostani munkanélküliekkel együttesen termelnének a közszükségletre, akkor nem volna ugyan profit, de nem volna nyomor, munkanélküliség, háború, bűn sem, mert mind ezek a természetes következményei a PROFITNAK. FÉNYES LÁSZLÓ Amint értesülünk, Fényes László újságíró Amerikába érkezett. Bár szoros kapcsolata soha sem volt a munkás mozgalommal, mégis megérdemli azt, hogy ideérkezéséről megemlékezzünk, mert a háború előtti Magyarországnak egyik legkiválóbb, minden bizonnyal a legbátrabb újságírója volt, aki rendíthetetlen bátorsággal leplezte le a magyar úri osztály panamáit. Ő volt az, aki a “puritán” becsületességü Tisza családról is beigazolta azt, hogy panamisták voltak, kik a saját érdekükben csapoltafták le az Ecsedi lápot az ország pénzén. A forradalom előkészítésében nagy szerepe volt. A Károlyi forradalom idején végig aktiv szerepet játszott, 15 évi hánya- tás után érkezett Amerikába, ahol, ha még meg van a nagy tisztogatási k é1 pessége, atit ugyan olyan jól felhasználhatná magyar-Amerika dzsungel- jében. MEGKERGÜLTEK A kommunácik amerikai lapjai ma úgy néznek ki, mintha azokat tébolydákban szerkesztenék. Igazán cspdálatos, hogy az elvtársak nem bolondulnak bele tömegesebben a lapjaik olvasásába, mert azok homlok- egyenest egymásnak ellen mondó cikkeket adnak szellemi szecska gyanánt az olvasóknak. Vezércikkben támadják Lind- berghet, mint fasiztát, de ugyanakkor a beszédeiből, vastag betűkkel nyomatott idézeteket közölnek és az elvtársakat oda vezénylik a gyűléseire, amelynek a' tömegeit rajtuk kívül a német nácik és az olasz fasizták adják. Másik cikkben Churchill és Rooseveltet támadják, mert titokban Hitlerrel békéről tárgyalnak, uj Münchent készítenek elő, de ugyanakkor egy másik cikkben ugyancsak őket azért támadják, mert háborúba akarják vinni a németek ellen Amerikát. Akkor, amikor Sztálin 100 százalékos támogatást ad Hitlernek, amikor mint befejezett tényt ismeri el Sztálin Hitler hódításait, nem áltatják újra felmelegiteni azt a dajka mesét, hogy a Trocky-istákat azért kellett “likvidálni”, mert azok Hitlerékkel akartak lepaktálni. Nagyon jellemzi azt a szoros szövetséget, amely a nácik és a kommunisták közt van az a tény is, hogy a kommunista szervezeteknek a felhívásait, minden esetben leközlik a brid- geporti Egyetértésben, az amerikai magyar nácik hivatalos lapjában is. Ami a tartalmat illeti, bizony akár a náci Egyetértést is megírhatná a Magyar Jövő Jánosa, éppen úgy, mint ahogy Csongrádi Tatyu gondolatai bele férnének a Magyar Jövő irányába is. Mind a -két lap, ha más cégér alatt is, egységfrontban ’ szolgálják a Szta- lin-Hitleri szent szövetséget. EGY PöR Egy öreg hölgy, Miss Du Pont, a hírhedt municiós família milliomos tagja, egy millió dollárra pörli a Bethlehem Steel elnökét. A pör előzménye a következő : A Bethlehem Steel közgyűlésén, jó pár ezer részvény tulajdonosaként megjelent a fent említett Miss Du Pont is. Miután meghallgatta a jelentést, amely szerint az évi haszon megduplázódott, felállt Miss Du Pont és egy csomó indítványt nyiytott be a közgyűlés eló. Elképzelhető a részvényesek megrökönyödése, mikor a milliomos részvényes a következőket javasolta: A vállalat haladéktalanul oszlassa fel a company uniót és kössön szerződést az ecél munkások uniójával; Szüntessék be haladéktalanul a spicli rendszert és az összes spicliket bocsássák el; Ne lehessen senkinek az igazgatók közül 15,000 dollárnál nagyobb fizetése, amig a legalacsonyabb fizetésű munkás keresete el nem éri az 1,500 dollárt; Addig egy igazgató se kaphasson nyugdijat, amig legalább évi ezer dollár nyugdijat nem fizet a kiöregedett munkásainak a vállalat. Természetesen a milliomos társak leszavazták Miss Du Pontot, aki azonban nem hagyta magát, mert most azon a címen követel egy millió dollár kártérítést, hogy őt mint részvényest ennyivel károsította meg ^ az igazgatóság, amikor milliókat áldozott a Wagner MOST VASARNAP AKRON—CLEVELAND KERÜLETI PIKNIK lesz JUNIUS 15-én, vasárnap a bedfordi KALO FARMON a magyar ipariunionisták, a Bérmunkás olvasóinak a rendezésében. A Kalo Farm természetes szépségét növeli az az ujáalaki- tás, amit benne a közönség kényelmére végeztek. JUNIUS 15-én, már a reggeli órákban szalonna sütés lesz a cigánytüzeknél. Akroni és Clevelandi munkástársnők a szabadtüzön készítik az ebédet. Ne bíbelődjön hát senki csoma- gokkal-kosarakkal. Nagy utánjárással sikerült a tánc zenéhez az országosan ismert STEIDL PISTÁT és zenekarát megszerezni, ami egymaga is biztosíték a végnélküli szórakozásra. A pelépődij ezúttal is csak 25 cent. Útirány: Akronból és Cleve- landból a Rout 8-en a bedfordi Forbes Roadig, ott a jelzések mutatják majd a jobbra fekvő Kalo Farmot. Ingyen szállítás Clevelandból a Buckeye Road és 130-ik utcai villanyos végállomástól délelőtt 11 órától déli egy óráig. törvény kijátszására, company unió építésére, spiclikre, stb. Nem tudjuk lesz-e tárgyalás ebben az ügyben, hogy nem-e csukatják be ezt az osztályát eláruló milliomos nőt, mint őrültet egy szanatóriumba, de ez nem fog segíteni az acél munkásokon — ők csak maguk segíthetnek magukon — az a botrány, amit ez a hölgy felkavart, mint kortünet m e gérdemli, hogy megemlékezzünk róla. ELŐLEGES JELENTÉS Az IWW chicagói magyar tagjai ez évi első nyári kirándulásukat JUNIUS 29-én, vasárnap tartják a Dan Ryan erdőben, a 87-ik ucca és Western Ave. közelében. Ezúton is felszólítjuk lapunk minden olvasóját, hogy erre napra ne Ígérkezzenek máshová, hanem jelenjenek meg az IWW magyar tagjainak kirándulásán. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozo emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírlak, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozo másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL r A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom -ierk»zctét épitiük a régi társadalom kvr«»i»in belül
