Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)

1941-05-31 / 1165. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF [HE INDUSTRIAL WORKERS Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio OF THE WORLD under the Act of March, 3. 1879 VOL. XXIX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1941 MAY 31. NUMBER 1165. SZÁM Union választás Fordnál A “BÉRMUNKÁS” DETROITI TUDÓSÍTÓJÁNAK JELENTÉSE Ejtőernyővel küldik a biztos ha­lálba az ifjú német katonákat Május 21-én történt meg! Amerikának a legreakciópabb gyártelepén a választás, melyet a Wagner törvény lehetővé tett és a munkások szervezkedési vágya a történelemben ismert legnagyobb terror és kémrend­szer ellenében is sikerre vitt. A Labor Board tisztviselői­nek a kijelentése szerint, még eddig megejtett választások között Fordnál adták le az uni­on ellen a legkevesebb szavaza­tot. A szavazásra jogosult nyolc­van ezer ember közzül, csak 2 és fél percent szavazott nem unionra. Hetven százalék a CIO és 26 százalék az AFL-re. Ezt a munkásságra nézve örvende­tes’ jelenséget éppen Benneték idézték elő az által, hogy az union ellenes egyéneket is az AFL-re való szavazásra utasí­tották, szervezték teljes ere­jükkel azon reményben, hogy a CIO-ra adott szavazatokat el­lensúlyozzák. A szavazás után a CIO azon­nal bejelentette a követeléseket, melyek hasonlatosak a többi tutomobil iparokban kivívott egyezményekhez. Úgymint a seniority rendszer megvalósí­tása; 10 cent órabér javítás az egész vonalon mindenkinek; fi­zetett vakáció; az union elis­merése; Steward rendszer be­vezetése és más, hasonló gyá­rakban alkalmazott viszonyok, melyek között, kétszer tizperces pihenési szünet idő a társaság idejében és 5 perces mosakodá- si idő; a kémrendszer eltörlése; a sérelmek gyors, az unionnal való közös elintézése. Harry Benneték, a Colombok, a Copizzi olasz feketeinges gang szterek rémségesen retteknek ettől a megegyezéstől, mert ezek több millió dolláros racke- tet építettek fel a Fordnál rhun- ka árulással, melyért 65—75 dollárokat zsebeltek be és az unionnal rokonszenvezők kirú­gásával csináltak helyett az újabb áldozatoknak. Mind ezt és sok más vissza elést az union üzembizottság nyilvánosságra hozhat. Amig az UAW elnöke Tho­mas a békejobbot nyújtotta Benneték felé a választások után, Bennet és társa Capizzi, meg a többi “Capon” féle de­mokrácia védnökei, harci riadót fújnak és a lapokon keresztül kommunista győzelemnek bé­lyegzik a CIO győzelmét. Ezek az olasz gengszerek és prókáto­rok szabják meg, hogy az egész Wagner act, törvénytelen és az elleni forradalom egyik főköte­lességük. Copizzi a Fordék fő főpróká­tora azt hangoztatta, hogy csak választásnak nevezett valami volt az egész és hogy az egész törvény “zsarnokságon alap­szik,” és idézi Benjamin Frank­lin szavait, melyet az angol ki­rályság elleni forradalom ide­jén mondott, “forradalalom a zsarnokság elen isten iránti kö­telesség.” Bár éppen ez történt Fordnál, a munkásoknak 97 százaléka fellázadt a Benneték zsarnoksága ellen és az unoint választotta, mert még az AFL- re leadott szavazatokat is Ben­neték ellen adták le, mivel Ben­neték éveken keresztül azt kür­tölték világgá, hogy a Ford munkások nem akarnak semmi féle uniont, annyira megvannak elégedve. Capizzi fekete inges védnöke a demokráciának, többek között azt is kijelentette, hogy a “Ford igazgatóság befogja tar­tani a törvényt és tárgyalni fog ezzel a szervezettel, (még a nevét is gyűlöli kimondani), mert a törvény parancsolja, de folytatni fogja az ellenállást és kimutatja, hogy a Wagner act, amint most össze van állítva és működik, legutálatosabb, (most vicious) olyan viszonyokat szül és gyakorlatba visz át, melyet annak a meghozói nem is kí­vántak, nem akartak, hogy lét­re jöjjön, melyet ha érvényben tartanak, az egész Amerika ipa­rát lezárásra kényszeríti vagy szovietizálja.” 24 esetben vádolták és Ítélték el Fordékat, hogy ezt a gyűlölt Wagner törvényt megszegték, Több ízben egészen a legfelsőbb bíróságlg felvitték és ottan is bűnösnek találták. És most Ca­pizzi a többi gyárosokat hívja fel lázadásra a törvény és mint mondta a kommunisták által kontrolált végrehajtói ellen, amely felhívást Franklin szavai­val isten iránti kötelességnek tartja. Bennet és Capizziék szabják meg, hogy a Wagner törvény nem amerikai, nem demokrata, hanem zsarnok, kommunista, fasizta és a többi. Csak a Ford munkások nem igy gondolkodnak és amikor este hire ment a gyárban, hogy 70 százalékban nyert a CIO, nagy lelkesedés, éljenzés, do­bolás'tört ki az egész gyárban és a munkásoknak nagy része, bátorságot vett, hogy néhány perccel hamarabb megmossa a kezét, mint azelőtt, vagy is -a munkaidő teljes letelte előtt. Vi­Napról-napra várjuk a fon­tos híreket a háborús harctér­ről, abban a reményben, hogy végre mégis csak döntő fordu­latnak kell bekövetkezni ebben a szörnyűséges vérengzésben, és a háburunak a végére kell ér­jünk. Azt gondoltuk a balkáni kemény dió a fasizta hordák tömegeinek legalább részben fölnyitja a szemét, hogy meg­lássák, hogy ők csak áldozati­bárányok a diktátori hatalom­ért folytatott öldöklésben. Azt gondoltuk, hogy a balkáni po­kolban leégetett ifjú fasizta tíz­ezrek, habár beszélni már többé nem tudnak, de szomorú sor­sukból okulnak azok, akik még legalább látszólag élnek, lát­nak és hallanak. Ez a háború azonban olyas­mire oktat bennünket, amit le­hetetlennek gondoltunk. A múlt heti háborús híreket átnézve erről győződhetünk meg. Ami Kréta szigeténél történik jelen­leg, az a világtörténelem gyil- kolási feljegyzésében is párat­lanul áll. Arról hallottunk, mint legendáról, hogy Japánnak a múlt háborús történelme arról tesz említést, hogy egy alka­lommal több mint öt ezer japán katona jelentkezett önkéntes szolgálatra, ami abból állt, hogy biztos halálba kelett menniök a hazájukért .Ez a biztos halál állítólag abból állt, hogy egy vár bevételéhéz, melyet egy szé­les vízcsatorna vett körül, áthi­dalni kellett. Mivel abban az 24 órás sztrájk a ke­ményszeneseknél A puhaszéntermelő bányá­szok megegyezése után, a ke­ményszenesek szerződésének a tárgyalására került a sor, mely­nek kapcsán a bányabárók itt is elgáncsoni akarták a munká­sok követelését. Erre az union sztrájkot rendelt el és a munka is szünetelt 24 órát, mire a bá­nyabárók beadták a derekukat és aláírták a követeléseket- Az uj szerződés alapján má­jus elsejétől visszamenőleg hét és fél százalékos bérjavitást kapnak a munkások, mig októ­ber elsején a bérjavitás 10 szá­zalékra emelkedik. A szerződés fizetéses szabadságot is bizto­sit a bányászoknak, amit kész­pénzre is válthatnak és akik több mint egy esztendeje dol- gaznak egy bányatársulatnak, azok a vakációs összegre előle­get is kaphatnak. I időben a hidveréshez semmi­féle kellékük nem volt kéznél, I a -parancsnok felszólította a le­génységet, hogy kik hajlandók belefullasztani magukat a csa­tornába, akiknek holttestén át­vonulhatnak a várfalhoz. Az ötezer japán katona zene­szóra marsolt bele a csatornába, alanyira, hogy hidma,gasságig emelkedtek ki belőle a hullák, a hadsereg átmarsolt és bevet­ték a várat. Ez csak egy legen­da szerű mese, ami lehet, hogy igaz volt és lehet, hogy nem. Mig viszont, ott, ahol a harikiri mint nemzeti erény dívik, min­den elképzelhető. A német nép kultúrája azonban, mint köve­tésre méltó állott a világ előtt, annál inkább lesulytó, hogy a japán nemzeti érzés évszáza­dokkal visszamaradt . nívójára kerültek a jelenben. Különösen ez tapasztalható Kréta sziget- bevételénél használt harci tak­tikánál. Nem akarunk itt, mint ka­tonai szakértők szerepelni, mert ehez nem sokat értünk, csak kizárólag emberi szempontból bíráljuk a helyzetet. Hogy az­tán viszont a katonai szakérte­lemnél nincs emberi/szempont, azt nem lehet a mi rovásunkra írni és csak bizonyítékul szol­gál azon megállapításunkra, hogy az értelmi fejlődésben év­századokkal maradtak vissza. Nem akarunk túlzásba menni, de azt föltételezni merjük, hogy Kréta szigete körül levő német és az angol hadseregnek még talán tizedrésze sem tud­ta, hogy Kréta sziget létezett, és különösen nem tudta azt, hogy miért olyan fontos kato­nai bázis, hogy annak bírásáért tízezreket, sőt talán százezer emberéletet is érdemes felál­dozni. Sőt még talán ma sem tudják azok,.akik ott harcolnak. Mert ahogyan a hírek jelentik, a múlt héten az ifjú német ka­tonákat ezrével engedték szél­nek Kréta sziget fölött, akik ejtőernyővel ereszkedtek le, biz­tos célpontnak téve ki magukat a szigetet védő hadsereg fegy­vereinek. Állítólag a tízezer ná- zi katona közül több mint öt ezer már csak halva került a földre, akiket még a levegőben találtak el a puskagolyók. A német fasizta hadvezetők sze­rint a cél az volt, hogy a szige­ten levő muníciót lövöldözzék ki és aztán, mivel szállítani uj muníciót nem fognak tudni, a szigetet szépen befogják venni a németek. A terv nagyszerűen hangzik és talán sikerülni is fog. A szi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom