Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)

1941-05-10 / 1162. szám

1941, május 10. BÉRMUNKÁS 7 oldal A japán veszedelem Most, hogy a “Lend and Lea­se” javaslatot elfogadták és, a Japánok részéről nagyon is fon­tos kőrúton volt Ma'tsuoka, ja­pán külügyminiszter ur, igy időszerű a Japán veszedelemről és az azt előidéző előzmények­ről valamit Írni. Minden amerikai iskolás gye­reknek azt mesélték be, hogy Japánt mi civilizáltuk, melynek a történetét elfogjuk mondanir amely egy kicsit nehézzé teszi majd ezen általunk civilizált Japán elleni háborút, amit már majdnem biztosra vehetünk. 1853-ban, tehát az európai forradalmak után, vagyis ami­kor a hübér rendszert felváltot­ta a magán kapitalista rend­szer, Commodore Perry, ame­rikai tengernagy, négy hadi­hajó és 560 tengerész segítsé­gével meglátogatta Japánt, amely akkoriban nagyon magá­ba zárkózott nemzet volt, (sőt még a tengert járó hajók építé­sét 'törvényesen tiltották) hogy az amerikai ipari cikkeket ott bemutassák és Japánt meg­nyissák az amerikai ipar és ke­reskedelem részére. Az első kirándulást békésnek állítják, ámbár a hadihajók tel­jes'hadi felszereléssel voltak ellátva, de az ágyuk mellett vol­tak játékszerek, varrógépek, játék vonatok, hajók, stb. Ez általános szokás volt az úgy­nevezett civilizált nemzeteknél, hogy a barbár nemzeteknek já­tékszereket, csillogó üvegdiszit- ményeket, stb. vittek ajándék­ba, melynek ellenében igyekez­tek a piacot megnyitni az álta­lános ipari termények részére. De az önimádásba merült Ja­pánt ezzel nem tudták meg­nyerni, ők úgy hitték, hogy sokkal civilizáltabbak, mint az amerikaiak. így Perry újból, de nyomatékosabb felszereléssel ment vissza. A felszerelést már tiz hadihajó és két ezer ember szolgálta. Ezen második civili­záló misszióban már nem varró gépeket, hanem ágyukat és más öldöklő fegyvereket vittek és már — mint várható volt — aláíratták Japánnal a kereske­delmi szerződést, melyet az ajándékokkal nem voltak ké­pesek. Mivel Japánt nem a varró­gépek és játék szerek győzték vagy nyerték meg, hogy elzár- kózottságát megszakítva Ame­rikával kereskedelmi viszonyba lépjen, igy természetes, hogy Japán is ezen hathatós eszköz- zök, hadihajók, ágyuk és had­sereg megteremtését tartotta első és legszükségesebb teen­dőnek. A tengerit járó hajók építését már nemcsak, hogy el nem til- tatták, hanem direkt parancs­ba lett kiadva, azoknak az épí­tése. Erre a célra Angliából im­portáltak szakértőket, mérnö­kökéit. Valamint a hadsereget is rohamosan kezdték kiépíteni, melyet viszont a Poroszokra bíztak. Amerikából is importál­tak mérnököket, a játékszerek és varrógépek, valamint más ipar cikkek gyártásának meg­szervezésére. így Japán is meg­indult a civilizáció utján. Ha nem is haladta sokkal messzebb a tanító mestereit Japán, akiket a civilizált ango­lok, németek, amerikaiak szol­gáltattak, de határozottan ve­lük egyforma mértékben gyár­tották, nemcsak a játék szere­ket, hanem hadihajókat, ágyu­kat, más civilizáló eszközöket is. Még eddig leginkább csak játék szerekkel láttak el ben­nünket, mint örök hálájuk ki­fejezése képpen. Azonban a kö­zeljövőben ellehetünk arra is készülve, hogy a haditéren el­ért eredményeket is érezhető- leg fogják Amerikának bemu­tatni. De hát ez a mai civilizáció útja. Először játékszereket, cse­cse becséket, aztán hittérítőket, végül a hadihajókat, katonasá­got küldenek ki az erőszakos ci­vilizációs munkák végzésére, melyet a gazdaságtanban, egy­szerűen piacok szerzésének ne­vezünk. Ez első fejezetben elég szépen kifizetődő munka a civi- lizálás, de egy néhány év múl­va, mikor már annyira civilizál­takká vállnak, mint mi, akkor ők is civilizáló kirándulásokat tesznek, sőt még nekünk is vissza akarják fizetni a civili­záló látogatásokat. Vi. Érdekes képet keres a Common Ground A legjobb fényképeket, amelyek a bevándorló életének bizonyos részletét örökitik meg az Egyesült Államokban—közölni fogják. A Common Ground magazin legutóbbi számában, számos hal­latlanul érdekes fényképet kö­zölt idegen születésű amerikai­akról. A lapot — mint annak idején mi is ismertettük — Louis Adamic szerkeszti és a Common Council for American Unity adja ki. Oly nagy sikere volt az említett fényképeknek és oly kedvező megjegyzéseket fűztek a laphoz ezzel kapcsolat­ban, hogy most a szerkesztőség fényképek után kutat, amelye­ket a következő számokban sze­retnének leközölni. A Common Ground meg van győződve e munka fontosságá­ról, mondotta Mr. Adamic. “A következő számokban hasonló témájú fényképeket igyekszünk leközölni. Jól esne, ha amatőrök fényezett képeket küldenének be, olyanokat, amelyek a lap keretébe beillenek. Lehet a kép régi, vagy uj, bemutathatja a bevándorlókat, sajátos ottho­naikat, környéküket, társadal­mi és szociális aktivitásaikat, lakodalmaikat, stb. A képet a következőként kell beküldeni, Mr. A. Alland, Photo Editor of Common Ground, 222 Fourth Ave. New York, N. Y. A közlésre alkalmas képekért darabonként $5.00-ig fizetnek, de a 'Common Ground nem vál­lal felelősséget a beküldött ké­pekért. Csakis olyan képet küld vissza a szerkesztő, amelyhez a feladó, saját címével és bélyeg­gel ellátott borítékolt mellékel. A félelmetes mumus A félelem az embernek veleszületett tulajdonsága. Bizo­nyára magával hozta még abból a korból, amikor lépten-nyomon védekeznie kellett a vadon ragadozói ellen. Az ember félt, sőt fél még, ma is mindattól, amit nem ismer. Ezt az őstulajdon­ságot még segitik megerősbödni az anyák, akik még a bölcső­ben fekvő zsenge gyermeknek bebeszélik, hogy van valami rémitő lény — a “mumus”, akitől félni kell, mert elviszi a rossz gyereket, stb. Nem csoda aztán, hogy mikor ez a gyerek felnő, még mindig hisz a mumusban, csak egy kicsit másformában, mint csecsemő korában. Egyes ravasz emberek, vagy embercsoportok NAGYON JÓL KITUDJÁK HASZNÁLNI AZ ÁTLAGOS EM­BEREK ILY FÉLŐ HISZÉKENYSÉGÉT. Az ilyen embereknek már a rómaiak be tudták beszélni, hogy a keresztények milyen rossz emberek és mennyire kell félni tőlük. Az újabb időkben a zsidókat' jelölték ki a mumus szerepére és ezt alaposan kamatoz­tatták a Hitler által vezetett német nemzeti szocialisták. Itt, Amerikában is szorgalmasan dolgoznak azon, hogy egy- egy mumust állandóan felszínen tartsanak. Egy ideig az anar­chistákat tisztelték meg ezzel az állással. Aztán minket, a Világ Ipari Szervezetének tagjait választattak ki. Az első vi­lágháborút megelőző időkben minden káros dologért, — talán még a földrengésért is a “woblikat” okolták. Most a kommunisták kerültek napirendre. Általánosan el­fogadott és gyakorolt taktika, hogy mihelyt valahol béreme­lést vagy a munkaviszonyok javítását kérik, röktön kész az ítélet: kommunista izgatok kezdték a dolgot. E soroknak nem célja a kommunisták védelme, sem pedig a támadása. Itt csupán azt akarjuk kimutatni, hogy vannak olyan emberek, akik abból élnek, hogy valamilyen mumussal ijesztgetik a népet és az állítólagos mumus leveréséért vagy fékentartásáért JUTALMAT KÖVETELNEK. Hitler maga is ezzel a módszerrel jutott hatalomhoz. Amerika számos kisebb hitlerjei között első helyen áll Martin Dies texasi képviselő, aki a kommunista mumus hir­detésével szerzett magának kétes dicsőséget. És most aztán követeli is a díjazást. Texas állam egyik szenátora meghalt és a megüresedett szenátori széket a kommunista mumussal ré- mitgető Dies magának követeli. És állítólag jó kilátásai vannak arra, hogy meg is válasszák. (gb) ELŐFIZETÉST KÜLDTEK 1941 május 3-ig: M. Búza, Elgin ................... 1 N. Buday, Windber ............ 1 F. Bleier, Bridgeport ....... 1 J. Asztalos, Phila.............. 1 St. Blaskó, Palm City........... 1 M. Vlasits, New York......... 2 J. Fodor, Cuyahoga F........ 1 B. Spájl, Newark................... 1 L. Adler, Newark................. 1 A. Saytos, Detroit............... 1 J. Feczkó, New York............ 4 M. Fekete, Coroapolis......... 2 G. Scherhaufer, Cleveland.... 1 D. Majlák, Bridgeport....... 1 J. Pataky, Bridgeport......... 1 Anna Kovách, Detroit......... 2 A. Kucher, Pittsburgh....... 2 Ben. Talyai, Milmont........... 1 H. Loewy, Chicago............... 1 J. Zára, Chicago................... 1 J. Simicz, Chicago............... 1 A. Molnár, Cleveland........... 2 J. Szilányi, Cleveland......... 1 J. Hosszú, E. Chicago........... 1 Mrs. Horváth, Ravenna....... 1 A. Ács, New York............... 2 J. Kozsány, Sarasota Sp.... 2 B. Gyalokay, Cleveland___ 1 M. Bakos, Cleveland........ 1 J. Deák, Akron............... 1 J. Vizi, Akron......'................. 3 J. Kanchar, Bay City........... 1 J. Horváth, Chicago........... 1 A. Gergely, Toledo............... 1 St. Nagy, Cleveland........... 1 Wm. Munkácsy, Bethlehem 4 L. Fishbein, New York....... 1 M. Stefankó, New York....... 1 J. Miklós, Cleveland............. 1 Herceg-Kollár ....................... 1 R. Deutsch, Miami............... 1 m iPITÖ-GÄROl­St. Fazekas, New York .... 8.00 E. Szigeti, New York ..... 5.00 M. Vlasits, New York ....... 9.00 X231958 New York .........22.00 J. Bodnár, New York ....... 8.00 Nagy Gábor, New York .... 8.00 L. Fülöp, New York........... 9.00 M. Stefánkó, New York.... 12.00 J. Németh, New York....... 5.00 J. Kozsány, Saratoga Sp. ..24.00' J. Fodor, Cuyahoga Falls..12.50 J. Pataky, Brooklyn ........ 3.00 J. Dushek, Nutley ...........12.00 J. Nagy, Astoria .....:........ 2.00 J. Havel .............................12.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 2.00 J. Rascan, Bridgeport __ 6.00 J. Herold, Bridgeport ........ 5.00 Alakszay, Sándor, Akron .. 2.00 Farkas Imre, Akron.... 10.00 Vizi József, Akron ........... 8.00 Bercsa Jánosné, Clev......... 6.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 4.00 J. Kollár, Cleveland ......... 5.00 J. Herceg, Cleveland ....... 6.00 A. Molnár, Cleveland..... 12.00 J. E. Takács, Cleveland.... 4.00 Hering Pál, Buffalo ....... 3.00 Hering Pálné, Buffalo..... 3.00 G. Pallagi, Newark, 0...... 2.00 Steve Bukovszky, Cicero.. 5.00 P. Pika, Chicago............... 3.00 L. Gánch, Carolina ....... 6.00

Next

/
Oldalképek
Tartalom