Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)

1941-05-10 / 1162. szám

1941, május 10. BÉRMUNKÁS 3 oldal \ rendesen az állandó, a régebbi munkások viselkedésétől függ­nek. Ahol a munkásokat gyak­ran cserélik, ott a viszonyok természetesen mindig rosszab­bak, mint ahol állandóbb mun­kások vannak. És mielőtt a “se­niority” jogot a követelésekbe foglalták, a munkáltatók gon­doskodtak arról, hogy a régebbi munkásoktól, akikről kiderült, hogy harcosok, megszabadulja­nak. Azonban, amióta a “senio­rity” — a régebbi munkás el­sőbbségi — jogát a szerződé­sekbe foglalták, már nagyobb nehézségekbe ütközik az agilis munkásokat kidobni és helyet­tük az uj, de gyáva munkásokat megtartani. így nem is oly könnyű a szervezetet megsem­misíteni egy-egy munkatelepen. És ennél fogva ez egy nagyon fontos védő eszköz a munkás­ságnak. Nemcsak az egyes mun­kásokat védi, hanem általában stabilizálja a szervezetet a munkatelepen. Éppen ezért visszatetszést szül, amikor Vi. munkástársam a Bérmunkás április 26-iki szá­mában “Demokrácia-rabszolga­ság” cimü cikkében azt állítja, hogy ez egyenlő a jobbágy rend­szerrel. Nagyon téves felfogás­ra vall, amikor azt állítja, hogy: “meg kell látnunk, hogy még az unionok által követelt, sok harccal elért “seniority” rend­szer is a munkást leköti a gyár­hoz, egy munkáltatóhoz, melyet ma milliók örömmel fogadnak, sőt harcolnak érte, mert ez a munkához való kötöttség, jobb­ágyság, vagy ha úgy tetszik rabszolgaság ...........” Nagyon lényeges a külömb- ség a “seniority right” és a jobbágyság között. Amig a jobbágy levolt kötve a földes- urhoz és annak akarata nélkül nem távozhatott a szolgálatból, addig a “seniority” egyáltalán nem gátolja a munkásokat ab­ban, hogy bármikor elhagyják a munkahelyüket. Az egyes munkások, önakaratukból, bár­mikor munkahelyet cserélhet­nek, mig a hűbéres semmiféle sérelem dacára einem hagyhat­ta a gazdáját. Éppen ellenke­zőleg, a “seniority” a munkál­tatót tiltja el attól,-hogy a mun­kást elbocsássa. Ezt a jogot a munkások vívták ki, mig a jobb­ágy rendszerben a jog a kény- ur oldalán volt. Ez pedig na­gyon lényeges külömbség. (Éppen az a része a mondat­nak, amit J. Z. munkástárs el­hagyott “....is jobb gazdasági­lag, mint a munkanélküliség bizonytalansága” adja meg az egész cikk tendenciáját, bemu­tatva a mai rendszert, amely nem nyújt többé megélhetési lehetőséget a dolgozni akarók­nak. — szerk.) A General Motors sztrájk helyzet FELÜLFIZETÉST KÜLDTEK 1941 május 3-ig: D. Majlák, Bridgeport. .. 2,90 Clev. east vacsorából....... 4.17 J. Gombos, Detroit........... 1.00 A. Lachkó, E. Saganau.... 1.00 A. Green, Cleveland....... 1.00 Öregharcos, New York.... 1.00 Bérmunkás olvasók, Fia... 75.00 Clev. Kerületi értekezlet 20.70 A. Székely, Cleveland.... 2.00 Mrs. Molnár, Cleveland.... -.30 A General Motors hatvan te­lepe munkásainak nagy többsé­ge a sztrájk mellett szavazott, m.vel a társaság még a múlt­ban kivívott vakáció fizetést is megtagadta, a nyolc követelés­ből egyetlen egyet sem akar megadni. A követelések: 1. Tiz cent béremelés. 2. A Steward rend­szer elismerése. 3. Két heti fi­zetett vakáció. 4. Union shop elismerése. 5. A biztosítás és korházi kezelés változtatása. 6. A sérelmek végleges megol­dásának semleges intézése. 7. A katonasághoz behívott mun­kásoknak nyolcvan napi fizetés. 8. A seniority rendszer tökélete­sítése. A hatvan napi tárgyalásnál, semmi eredményt nem értek el a társaság részéről, akik csak harmadrangú tisztviselőkön ke­resztül /tárgyaltak és szajka- módra azt kiabáltatták, hogy ők tárgyalnak és mindent megad­nak, amit a törvény elő ir, de azon felül semmitsem. A Wagner törvény csak azt írja elő, hogy nekik tárgyalni kell a bizottsággal és senkit nem bocsájthatnak el union ak­tivitásért. De százakat elbocsá­tottak, más vádak alapján, de valójában azért, mert unionis- ták voltak. Például a Fleetwood Cadilac telepen egy munkás ál­lítólag ollóval levágta a foreman nyakkendőjét, amiért először 2 napra, azután véglegesen elbo­csátották. Bal’timoreban 27 em­bert, akik nyolc órai munka ki­dolgozása után a foreman enge- delme nélkül haza mentek, hogy az aznapi kuglizó versenyben részt vehessenek, mind elbocsá­tották véglegesen. Sok ehez ha­sonló elbocsátás történt majd­nem minden telepen, mely in­kább mondható unió aktivitás­ért. A General Motors 236 millió dollár hasznot csinált a múlt évben. Minden egyes munkása után 964 dollárt. Tehát ha a tiz centes bér javítást megadják akkor is csinálnak 810 dollár hasznot minden munkás után. De ugyan akkor a munkások sem lennének egy cseppet sem jobb helyzetben, mivel 20 szá­zalékkal emelkedett a megélhe­tési költség az utóbbi évben. Legérdekesebb a most divó korházi biztosítás, melyért egyé­nenként 98 centet fizetnek a munkások és csakis a munkás van biztosítva korházi kezelés­re. Amig a Michigan állami tör­vényhozáson keresztül épített ki egy korházi kezelés biztosí­tást, mely szerint 1,25 centért férj és feleség, 1,50 centért az egész család a 19 éves gyer­mekig részesülne korházi keze­lésben. A társaság által a mun­kásokra kényszeritett biztosí­tás csak addig jó, amig azon a telepen van a munkás alkal­maztatva. A Michigan Hospit­alization addig jó, amig az il­lető fizeti. De a General Motors ahonnan valaki nagy kommissi- ót kap a Metropolitan Insu­rance Co.-tól, amiért a költsé­gesebb, de rosszabb biztosítást a munkásokra kényszerítik, és nem akarják azt felcserélni az állami biztosítással. A General Motors átlag vé­ve 93 százalékban megvan szer­vezve, és az union shop elisme­rése csak természetes volna, mely még nem jelenti a zárt- műhely, vagy check off rend­szert, melyet a munkások nem kívánnak csak azt, hogy akik az union által kivívott eredmé­nyeket élvezik, azoknak be kell­jen tartozni az unióba. A múlt évben egy heti vaká­ciót fizettek, most ezt is meg­tagadják. 250 munkás után van egy-egy mühelybizottság, igy túlsók felelősség, munka jut egyre-egyre, azért követelik a Steward rendszert, mely sze­rint minden 50 munkás után egy Steward intézhetné a sé­relmeket. Most a Stewardoknak semmi jaguk nincs az ügyekbe beleszólni, csak havidijat szed­ni, úgy titokban. Az unió megígérte, hogy a védelmi munkán dolgozókat nem hívja ki sztrájkra, akik a 160 ezer embernek csak 8 szá­zalékát teszik ki, de a Com- panya nem akarja azokat ben- tartani, azt állítja, hogy nem lehet őket elválasztani a többi munkától, de a tény az, hogy nagyon költséges volna a társa­ságnak az egész telepet üzembe tartani, amikor csak 5 vagy 8 százaléka a munkásoknak volna a munkán. A Ternstedtnél, ahol e sorok Írója dolgozik, 9000 em­berből csak 35 dolgozik hadi felszerelésen. Április 28-ára volt esedékes a sztrájk, melyet most még egy hétre elhalasztott az union, mi­vel az ügyet Washingtonban a legfelső Labor Board bizottsá­gához tette át a munkaügyi mi­niszter, Perkins. , Yi. Lajstromozzák a szakmunkásokat a vé­delmi iparok számára Május 15-ig bezárólag folytatják a munkaerők regisztrálását. Országszerte folyik a szak­munkások regisztrálása. Úgy a foglalkoztatott, mint a munka- nélküli szakmunkásokat lajstro­mozzák és a kampány május 15-én zárul. A védelmi iparokban való foglalkoztatásra alkalmas szak­munkások összeírása a United States Employment Service ut­ján történik, az Office of Pro­duction Managemen kívánságá­ra. A State Employment Ser­vice mintegy 3000 irodát tart fenn és 1500 hivatalnokot al­kalmaz. Az ilyen munkáselhe­lyezők díjtalanok és az ország minden részében találhatók. A lajstromozási kampány ve­zetőinek becslése szerint körül­belül 1,500,000 szakmunkást fognak regisztrálni. New York államban, ahol a munkáselhé- lyező irodákat a rendes irodai órákon túl is nyitva tartják a jelentkezők kényelmére, már az első hét alatt 50,000 munkást regisztráltak. Kétféle munkás típus számá­ra jelent előnyt a lajstromozás. Az egyik, a jelenleg munkanél­küli szakember, aki a registrá- lás utján álláshoz juthat, vagy kiképzésben részesülhet a vé­delmi iparok céljaira; a másik a jelenleg foglalkoztatott mun­kás, aki a privát iparban dol­gozik, de akinek tudását és ta­pasztalatát a védelmi iparok­ban fel tudnák használni. Ter­mészetesen, a , (tisztviselők ki­hangsúlyozzák, hogy a jegyzék felvétele még nem jelent állást. Azt is meg kell említeni, hogy a regisztrálás nem feltétlen bizto­sit a munkásnak jobb állást, mirft a jelenlegi, éppen ezért munkások, akik ezidőszerint a védelmi iparokban dolgoznak, ne jelentkezzenek. A védelmi iparok rohamos fejlődésével, azok, akik most regisztrálnak, elsőbbségi jogokban fognak ré­szesülni, amint az állások meg1 üresednek. Még valamit kell fi­gyelembe venni a jelentkezőnek. A lajstromozás folytán oly eset is előállhat, hogy bizonyos he­lyen nem áll rendelkezésre hely­beli munkás és a jelenkezőkből választanak, »tekintet nélkül azok lakhelyére. Ebből is látha­tó, hogy a Service országos in­tézmény és munkalehetőségek­ről egyik fiók a másikat érte­síti. Ezidőszerint munkáshiány fő­ként repülőgépgyárakban, hajó­építő iparban és géplakatos mű­helyekben van. Ezen iparok szakmunkásokat szívesen vesz­nek fel, főként acél-lemez meg­munkálókat, repülőgép tervező mérnököket és felülvizsgálókat, repülőgép fa-megmunkálókat, hajógépészeket, rendes gépésze­ket, ácsokat, hajó asztalosokat, csónak építőké1!, hajó felszere­lőket, szerszám készítőket és szerszám tervezőket. Munkások, akik hónapokkal ezelőtt jelentkeztek a nyilvános munkáselhelyezőkben és még most sem jutottak álláshoz, je­lentkezzenek újból, mert csak azokat tartják az aktiv listán, akik időközönként jelentkeznek. Számos munkáselhelyező, ki­képző tanfolyamokra küldik a jelentkezőket és a tanfolyam végeztével állásokba helyezik a védelmi ipar legégetőbb pont­jaira. Ezeket a tanfolyamokat helybeli bizottságok vezetik és teljesen díjmentesek. Munkások akik ilyen kiképző tanfolyamok­ban akarnak résztvenni, a hely­beli State Employment Servicé­től nyerhetnek részletes infor­mációt. Common Council. ELŐLEGES JELENTÉS A Bérmunkás olvasói Cleve- land-Akron körzetben JUNIUS 15-én, vasárnap, a bedfordi Kalo Farmon Kerületi Pikniket tartanak, amelyen a tánc zenét STEIDL PISTA akroni nagy zenekara szolgáltatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom