Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)

1941-05-10 / 1162. szám

Végétért a szénbányász sztrájk Pontosan egy hónapi szünetelés után, május elsején felvet­ték a munkát az ország széntermelői úgy az északi, mint a déli szénmezőkön. Roosevelt elnöknek kellett közbelépni, hogy a dél és észak bányabáróit kényszerítse a megegyezésre. Az északi rész bányatulajdonosai, már előbb elfogadták az unió követelését a napi egy dolláros béremelésre, ha a déli bányáknál is ugyanezt a bért fogják fizetni. Ugyanis az elmúlt húsz esztendőben a déli bányáknál napi hatvan centel kisebb volt a munkabér, ezt azzal okolták a bánya­bárók, hogy a szénfogyasztás nagyobb része északon történik és nekik a költségesebb szállítás hátrányukra van az üzleti ver­senyben. Az unió a szállítás többletét (teljes egészében a mun­kások vállára tette. A mostani szerződés kötésnél ezt az igaz­ságtalanságot kívánta az unió kijavítani, amikor a puhaszén telepeken dolgozók részére az egész ország területére egységes bért állított fel. Ezen a ponton a déli bányabárók makacsságán akadt fel a korábbi megegyezés. Amint a kiadott jelentésből látjuk, a déli bányabárók rész­leges eredményt értek el, mert az északi napi hét dolláros bé­rekkel szemben, ők csak $6,50-et fognak fizetni. A szállítás ma sem a milliókat csináló bányabárókat fogja terhelni, hanem az életüket ezerszer veszélyeztető bányászokat. A keményszén termelésnél a szerződés tárgyalása közben is teljes mértékben folyik a munka és a jelek azt mutatják, hogy az uj szerződés erősen alkalmazkodni fog a most megkö­tött puhaszenesek megállapodásaihoz. Egymás után omlik össze az iparbárók ellenállása Ebben az esetben nem az a fontos, hogy a River Rouge-i \ Ford telep munkásai, melyik szervezed mellett adják majd le a szavazatukat, hanem az a minden öntudatos és szervezett munkás előtt értékelő és a jö­vőbe kiható esemény, hogy az évtizedekig ostromolt Ford te­lep kényszerült a munkások szervezettségét elismerni és azzal tárgyalásokba bocsátkoz­ni. Újból és sohasem fölöslege­sen hangsúlyozzuk ezúttal is, hogy a munkásság szolidaritá­sával, minden akadályt elhárít­hat helyzetének javulása elől, ha megértőén, együttesen cse­lekszenek. Ma egy másik, a munkássá­got közelről érdeklő hir járja be az amerikai sajtót. Ugyan­csak kínai falként állt a mun­kások előtt a Bethlehem Steel Co. telepe, ahol az unió nem volt képes a lábát megvetni. Az új­ság közlemény szerint, a Beth­lehem Steel hajóépítő telepén dolgozó munkások szervezetét a Company elismerte és azzal megállapodást kötött. Itt sem fontos az, hogy lényegesen meg­javul va hajóépítő munkások helyzete a Bethlehem Steelnél és hogy ez a megállapodás ki­hatással lesz az ország hajó­építő telepeire, de a lényeg az, hogy egymás után adják be a derekukat azok a nagy iparte­lepek urai, akik eddig nagy hangon tiltakoztak a munkások szervezetének a z elismerése ellen. Lapunk más helyén részletes beszámolót adunk a Bérmunkás helyi tudósítójának értesítése alapján a General Motors 61 telepének készülő munkás meg­mozdulásáról. Százhatvan ezer munkást érint közvetlenül ez a megmozdulás, nem számítva ezek hozzátartozóit. E jelentés írásakor még mindig folyik az egyeztető kísérlet, most már a munkaügyi miniszter közvetíté­sével. Jellemző erre a milliós hasznot kimutató társaságra, hogy a munkások 10 centes órabéremelés követelésére 2, mond kettő centet ajánl a nehe­zen dolgozó munkásoknak. A General Motors telepeknek csak Lindbergh ur ismét az ér­deklődés központjában Habár vannak nagyon fontos jelentőségű események a világ­fronton, de az ilyesmit úgyszól­ván eldugott helyeken tárgyal­ják • még komolynak nevezett kapitalista újságok is, azzal szemben amelynek tulajdoní­tották Lindbergh repülő ezre­des véleményét a háborús hely­zet ügyében. Mint tudjuk Lind­bergh urat nemzeti hősnek tartják csak azért, mert vélet­lenül szerencséje volt átrepül­ni az óceánt. Mint egy egyszerű kis pos­tás pilóta tengette életét Lind­bergh és nagyon kevesen tud­ták azt, hogy mint repülő szak­értő létezik e világon. A millio­mos Morrow családnak még csak a közelébe sem férkőzhe- tet volna és még csak álmában sem gondolhatott volna arra, hogy valaha is, mégpedig be- nősülés folytán részese lehet a Morrow család millióinak. Ame­a kormány részéről 700 millió dolláros rendelése van. Az amerikai életstahdard és a munkások megélhetési viszo­nyát élénken illusztrálja az a pársoros hir, amely közli, hogy a st. louisi Curtis Mfg. Co. te­lepén dolgozó munkások sztrájk ra készülnek ÖTVEN CENTES minimum órabért követelnek. Ezért az órabérért ebben az or­szágban még sztrájkot kell vív­ni a munkásoknak. Hogy a termelést sem fegy­verrel, sem ostorral nem lehet hasznosítani, bizonyítja, hogy az Allis-Chalmers milwaukeei telepének munkásai, akiknek harcát csak néhány hete segí­tett letörni az uniók egymás­közti veszekedése, újból a ter­melés beszüntetése előtt állanak és ebben egyenesen Perkins munkaügyi miniszter akadá­lyozta meg őket, aki a meg­egyezés tárgyalását vezeti. Kerületi Értekezlet New Yorkran A New York és környéki ipari unionisták és pártoló barátaik, mint Bérmunkás olvasók, 1941 MÁJUS 11-én, vasárnap dél­előtt 10 órai kezdettel tanácskozásra ülnek össze a Bérmunkás Otthonban, 1351 Third Ave. (77th St.) New York. Ezen alkalommal tárgyalás alá kerül, azon módozatoknak a megbeszélése, melyekkel az ipari unionizmus propagandáját valamint a Bérmunkás terjesztését még hathatósabban tudjuk tovább folytatni. A mostani történelmi időkben a munkás- osztály minden tagjának tudnia kell, hogy hol a helye, el­várjuk tehát minden munkástársunk megjelenését az egész körzetből. Az IWW new yorki csoportja rika azonban a lehetőségek ha­zája, ahol máról-holnapra el­felejtették a tengerbe zuhant pilótákat, bármilyen régi és képzett repülő szakértőnek ál­lították be azokat, akiket nem a szakértelem, hanem a vélet­len szerencse állított az érdek­lődés központjába. Az európai történelmi esemé­nyek kapcsán- tapasztalhattuk és ez különösen vonatkozik a fasizmus létrejövésének a kö­rülményeire, tíogy nem a kép­zett politikusok kerültek a fa­sizmus élére, hanem inkább szürke emberek, akikről a nép­tömegek nagyrésze azt sem tudta, hogy élnek a világon. Ez volt a helyzet úgy Mussolini, mint Hitler uralomra jutásánál Európában azonban más volt a helyzet. A háborút követő for­radalmak és az általános gaz­dasági káosz, lehetővé tették azt, hogy a politikai analfabé­ták merész bukfenc mutatvá­nyai a nép érdeklődését feléjük terelje, akár csak Lindbergh bukfenc mutatványai a repülő szakmában. Amerikában abban az idő­ben nem volt , szükséges a Lindbergh-féle Hitler mellé ál­lítani a tömegeket, a nemzet urainak azonban szükséges volt a tömegek ámítására Lind- berghből nemzeti hőst faragni. A nemzeti hősnek aztán még a lélegzetéről is hasábokon írtak az újságok, hosszú időn át ün­nepelt alakja lett az amerikai népnek Lindbergh, akinek meg­tekintésére milliós tömegek vo­nultak ki az utcára. Csak természetes, hogy az újdonsült és a fasizmus felé kacsingató America First Com- mitteenak még faragni sem le­hetett volna jobb vezető alakot mint Lindbergh urat. Most az­tán beszéltetik őt azon bizott­ság platformjáról, mint hábo­rús szakértőt, akinek jóslása szerint, Hitler lesz úgyis a vi­lág ura, akivel inkább együtt kell lenni, mint ellene. Wheeler szenátor, akinek egész múltja a politikai konnányrendszerért való munkálkodásban merült ki, akinek bizonyos fokú tudását még az ellenségei is el kell is­merjék, csak mint harmadosz­tályú szónok került Lindbergh mögé. Addig, mig az ő meghall­gatására nem igen vonul föl a tömeg, addig Lindbergh meg­hallgatására tízezrek vonulnak föl és kijelentéseit, akár van értelme vagy nincs, nagy hurrá­zásokkal fogadja a tömeg. New Yorkban egyik gyűlésé­HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN Ol THE INDUSTRIAL WORKERS Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio OF THE WORLD ander the Act of March, 3, 1879 VOL. XXIX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1941 MAY 10. 7^7^) NUMBER 1162. SZÁM ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom