Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)
1941-04-12 / 1158. szám
1941 április 12. BÉRMUNKÁS 7 oldal LEHET-E SEMLEGES AMERIKA MUNKÁSSÁGA? ők azt el sem tudják képzelni, hogy a tagság gondolkozzon is és annak az eredményét el is mondja, meg is Írja. Ma még nagyon könnyű és egyszerű dolog az, hogy olyan emberek, kiknek a “forradalmi” tevékenységük 50 éven keresztül frázisok kitalálásában merült ki, hangzatos jelszavakat dobáljanak, mert hiszen az veszélytelén. Mi nem felejtettük el azt, hogy az SLP-ék ugyan ilyen frázis gyártók voltak, mind addig, mig ae veszélytelen volt az első világháború idején, de amint veszélyessé vált a szájhősködés, akkor két marokkal fogták be a szájukat és Peterson elvtárs, sietett megnyugtatni a hatóságokat, hogy az SLP nem fog a “mi kormányunk” ellen harcolni, amit el is hittek neki, mert amig az IWW tagjainak százait fogták el és 20 éves börtön büntetéseket olvastak a fejükre, adig nekik a hajukszá- la sem görbült meg, mint ahogy nem fog most sem, mert ők előre megérzik a veszélyt, mint a szamár az időváltozást és kellő időben beszüntetik a frázis okádást, de az IWW-isták akkor is elfogják mondani a véleményüket. Ahogy az SLP forradalmár soha nem volt, éppen úgy nem volt nemzetközi és igy nem érez szolidaritást a Hitler igájába tiport európai munkássággal szemben. De jól tudják azt is, hogy ők megalkuvó' frázis lovagok és ha a Hitlerizmus itt is diadalra jut, éppen olyan biztonságban lesznek, mint a mai rendszer idején. Az IWW-nak éppen a bátor forradalmi múltja alapján van joga arra, hogy megvizsgálja és megállapítsa a külömbséget a kétháboru kimenetelének a hatását a munkásosztályra vonatkozólak és levonja annak a tanulságait. Miután tisztában vagyunk azzal, hogy a munkásosztály szervezetlen és képtelen arra, hogy ma megdöntse a kapitalista rendszert és tisztában vagyunk azzal is, hogy egy Hitleri győzelem úgy Anglia, mint Amerika munkásságát az ipari feudalizmusba lökné vissza, mint tette azt mindazokban az országokban, amelyet legázolt. Tudjuk azt is, hogy a hitleri uralom alatt a szervezkedésnek még a minimuma is elpusztulna, hogy a forradalmárokat — nem a frázis hősöket — fizikailag irtanák ki, azért vesszük magunknak azt a bátorságot — amely van olyan, mint a száj- hősködés — hogy azt mondjuk, hogy az európai testvéreink és a magunk jól felfogott érdekében, a proletariátus felszabadulásának a lehetőségéért, igenis kívánjuk és akarjuk a nácizmusnak a pusztulását és miután mi nemcsak szájaskodunk, hanem mindig cselekvő forradalmárok voltunk, ki merjük azt is mondani, hogy ezt a bukást nemcsak kívánjuk, de elő is akarjuk segíteni. Egyszer már megírtam azt, hogy az SLP egy lelki golyvás társaság, amely irigyen és dühvei nézi az IWW egészséges szervezetét, amely mindig piros volt, amig az SLP csak sárga . kikirics volt és az is marad. Ez ideig a “Munkás” csak Lindbergh, Wheeler szenátortól és a most velük egy platformon levő többi hétpróbás reakcióstól idézett a hasábjain, most a (Befejező közlemény) E-13 (B-12) Ha Hitler “egyesíteni” fogja Európát, akkor az íem Európai Egyesült Államok esz, hanem Hitler jól felfegyverzett hordájának EURÓPAI GYARMATA, ahol fegyverrel kényszerítik majd munkára a dolgozók millióit. E-I4, (B-15) Az államadósá- jok valóban igen nagy terhe- :et rónak a munkásosztályra. De már a múltban volt eset ar- ■a, hogy megtagadták az ál- amadóságok fizetését. Nagy i valószínűség, hogy a demokrata államok győzelme esetén szt a példát ismételni fogják, fokozott mértékben. E-15, (B-16) A mai háborúban két erő mérkőzik. Az egyik meg akarja tartani a mai termelési redszert minden hibájával, —de minden előnyével együtt. A másik a fasizmus, amely lé akarja ugyan törni ezt a rendszert, de helyette vissza akarja hozni a letűnt korszak rendszerét, minden hibájával, előnyök nélkül. A tőzés termelési rendszer a történelmi fejlődés folyamatán át- menve, elvisz bennünket a szocialista államhoz. A fasizmus visszaesést jelent úgy erkölcsí- 'eg, mint politikailag és gazdaságilag. Visszaesés mellé állni sem forradalmi álláspont. E-15, (B-17) Úgy a németek, nint az olaszok azzal érvelnek, íogy a kicsi és sovány terüle- en nem tud megélni a*nagyszá- nu lakosság. Terjeszkedniök ell tehát és igy “lebens-raum”- a van szükségük. De ugyanak- or az ésszerű szüléskorlátozás lelyett a sok gyerek születést úrdetik. A sok gyermeket szü- ő anyákat dicsérik és jutalmaz- ák. Általában mindenféle propagandát felhasználnak arra, hogy a népességet szaporítsák. Hazugság tehát a “lebens- raum” jelszó alatt terjesztett siránkozásuk. Nem egyéb az egyszerű fasizta propagandánál. E-16, (C-3)Választanunk kell íz uj világrend, meg az angol hatalom által képviselt régi (tőkés termelési) világrend köpött. Az uj világrendet nem is- nerhetjük, csupán feltevések ilapján ítéljük, illetőleg gon- loljuk el. A régit azonban islerjük. Van egy betegség, 'melytől világszerte rettegnek. Ez a betegség különösen a gyermekeket éri. A beteg kiszárad, csenevész lesz, csak a bőr és csont marad belőle. Ennek a betegségnek ANGOL KÓR a neve. Talán ez a betegség jellemzi azt a régi rendszert, amely az angol tőkések hatalmán alapszik, mert ez a rendszer is éppenugy kiszipolyozza,elhervaszt ja a gyarmatok népeit, mint az angol Vór az áldozatait. Ilyen rendszernek nem foghatjuk pártiát. Bérmunkásból idéz. Hát ezt jól teszi, igy legalább egy értelmes rész is van benne, ami nagyon is rá fér az olvasótáborára azután a sok szecska után, amit a fent említettek és Kudlik beléjük töm. E-17, (C-3) Igaz, hogy a fasizmus uralma egy szadista megalómaniák uralmát jelentené. De a polgári demokrácia a “400” megalómániák uralma mindenütt. E-18, (C-4) Még ha egész Európát tudná is uralni a győztes fasizmus, akkor sem lenne képes ellátni minden szükséglettel Európa népeit és kényszerülve lenne felvenni Amerikával a kereskedelmet. Vagyis támadás helyett kereskedelmi összeköttetést keresne, mert az nagyobb előnyöket biztosítana nekik, mint a támadás 2000 mérföldről. így ha lesz is Amerikában gazdasági krízis, azt nem a német rabszolga munkán alapuló verseny fogja okozni. VIGYÁZAT, DRÁGÁBB LESZ A PARADICSOM Sőt, számítani lehet arra is, hogy megdrágul a jácint és a gyöngyvirág. Persze, valaminek történnie kellett e jeles dolgokkal kapcsolatban. Történt is. Sokidejü, ráérő kínai orvosok kiderítették — legalább is igy szól a hir — hogy a jácint és gyöngyvirág nemcsak díszítésre és szagolgatásra való, a paradicsom meg nemcsak levesnek salátának, rizsnek és burgonyának az ízesítésére, hanem orvosságnak is. Mégpedig olyan orvosságnak, amelynek ifjitó hormon a tartalma s amelyből ,nyolc-tiz injekció alkalmas arra, hogy ráncos arcbőröket kisimítson, fáradt szemeket megélénkítsen, lusta vérkeringést meggyorsítson, szóval, hogy öregeket csudálatosán megfiatalítson. Ha tudjuk, hogy milyen világsikere van az életfia- talitó sarlatánizmusna'k, elkészülhetünk rá, hogy a szépség és a fiatalság rokkant hajhászói rávetik magukat az uj csudaszerre, a paradicsom-gyöngyvi- rág-jácint keverékre és egyszerre azonvehetjük észre magunkat, hogy Kínából kiindulva drágasági hulláma csap le a konyhánk küszöbén. Reméljük, hogy ez nem holnap lesz, nem is holnapután, de vegyük tudomásul, hogy bekövetkezik és hogy mindennapi paradicsomunk adja majd meg az árát.... E-19, (C-6) A demokrata államokban azért adja meg az uralkodó osztály a politikai jogokat, ‘mert azok ártalmatlan fegyvernek bizonyulnak a szellemi elnyomatás következtében. Mihelyt ezen jogok veszedelmessé válnak, meg vonják a munkásságtól. Egészen nyilvánvaló, hogy a demokrata uralkodó osztály csak nagyon szorult helyzetében adta meg a jelenlegi szabadság jogokat és vissza fogja vonni, mihelyt nem lesz szüksége továbbra is a munkásosztály támogatására. E-20, (C-14) Ha elismerjük azt, hogy a kapitalizmusban rejlő ellentétek el fogják pusztítani ezt a rendszert, akkor ez áll nemcsak az angol hatalmi egységen nyugvó kapitalizmusra, de áll a fasizmus által meg- rendszabályozott, korlátolt magán termelési rendszerre is. így a fasizmus győzelme éppenugy nem tudja megállítani a fejlődést, mint ahogyan az angol győzelem nem tudja megállítani azt. $7, ÉPiTŐ-GllBá- U BEFIZETTEK: St. Fazekas, New York .... 8.00 E. Szigeti, New York ..... 5.00 M. Vlasits, New York....... 8.00 X231958 New York .........22.00 J. Bodnár, New York ....... 8.00 Nagy Gábor, New York .... 8.00 L. Fülöp, New York ......... 7.00 Stefankó Márton, N.Y...... 9.00 J. Németh, Npw York....... 5.00 J. Kozsány, Saratoga Sp. ..24.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls..12.50 •J. Pataky, Brooklyn ....... 3.00 J. Dushek, Nutley ...........12.00 J. Nagy, Astoria ...... 2.00 J. Havel .............................12.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 2.00 J. Rascan, Bridgeport ..... 6.00 J. Herold, Bridgeport ....... 5.00 Alakszay, Sándor, Akron .. 2.00 Farkas Imre, Akron.... 10.00 Vizi József, Akron ........... 8.00 Bercsa Jánosné, Clev........ 6.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 4.00 I. Kollár, Cleveland ......... 5.00 J. Herceg, Cleveland ....... 6.00 A. Molnár, Cleveland..... 12.00 J. E. Takács, Cleveland.... 4.00 Hering Pál, Buffalo ....... 3.00 Hering Pálné, Buffalo..... 3.00 G. Pallagi, Newark, 0...... 2.00 Steve Bukovszky, Cicero.. 5.00 P. Pika, Chicago............... 3.00 L. Gánch, Carolina ....... 6.00 KONKLÚZIÓ A vita során elhangzott érvek és ellenérvek mutatják, hogy a vitázók mindegyike az egyéni érdekeket, vagy szimpátiát mellőzve, csupán azt tartotta szemelőtt, hogy MILYEN ÁLLÁS- FOGLALÁS SZOLGÁLJA LEGINKÁBB A MUNKÁSOSZTÁLY ÉRDEKEIT. Milyen állásfoglalással felelünk meg leginkább történelmi hivatásunknak. Megállapítást nyert, hogy a munkásosztály olyan kényszer- helyzet elé került, aminőhöz példát a történelem nem mutat, mert két ROSSZ KÖZÖTT KELL VÁLASZTANI. A munkásosztály két nagy ellensége harcol és mégis arra vagyunk kényszerülve, hogy választani kell közöttük. A vita tehát inkább arra szorítkozott, hogy A KÉT ROSSZ KÖZÜL, MELYIK A KEVÉSBÉ RÓSZ? Megegyeztek a vitázók abban, hogy e kényszerhelyzetnek egyik oka a forradalmi munkásmozgalom gyöngesége. Éppen- azért törekednünk kell a kedvező alkalom kihasználásával a tanításra, a, szervezésre, hogy ha akár ez a világháború, akár a kapitalizmusban rejlő nagy ellentétek megbuktatják ezt a termelési rendszert, akkor a munkásság készen álljon történelmi hivatására, át tudja venni az iparokat és képes legyen a haldokló kapitalizmus teteme fölött felépíteni az IPARI KÖZTÁRSADALMAT.
