Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-10-05 / 1131. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1940 október 5. AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ___CS. . Ő MEGJEGYZÉSEI ROBBAN A BOMBA Mire e sorok az olvasó elé j kerülnek, addigra már 30 éjsza­kán keresztül a bombázó repü­lőgépek százai jelennek meg London felett, pusztítva emberi életet, az emberi ész és munka alkotását. Asszonyok, gyere­kek, öregek hullái jelzik a náci repülők látogatásait. Csak azok tudják elképzelni az ilyen tá­madások borzalmait, akik ma­guk átéltek hasonló helyzetet. Az elmúlt világháború pergőtü­zei elevenednek meg a szemeim előtt, a széttépett, cafattá lőtt katonai testek, a borzalmaktól megőrült, vagy megsebesült ka­tonák jajgatása, ordítása. Azok a múlt háború hadiszintér és lövészárak borzalmai voltak. Katonák, kik maguk is ölésre kényszerítve álltak szemben a halállal, amelyet most a náci háborús taktika elvitt a világ­városok, milliós asszonyai és gyermekei közzé is. London, Berlin lakónegyedei, Róma, a békés lakóival hullává vál­nak az imperializmus küzdelmé­ben. Ezt a borzalmat, a kapitaliz­musnak ezt a förtelmes bűneit, nagyon színes riportban írja meg a “Magyar Jövő’’ is. Úgy, mintha ez a harcmodor csak a kapitalistáké volna, mintha a finn városok felett megjelenő orosz repülők bombái, csak pont a kapitalistákat érte volna, nem pedig a kevésbbé védett mun­kástömegeket. Bizony egyfor­mán robbantott fel munkás gyerekét, asszonyát a városok-, ra ledobott bomba, ha azt Hit­ler, Churchill vagy Sztálin elv­társ repülői eresztették is le. Csak egy bizonyos, hogy e bor­zalmak előidézésében a felelős­ség egyformán terheli Hitlert és hü szövetségesét Sztálint. MI A KOMUNÁCI? Amint megírtuk Birinyi a nehézsúlyú náci elmebajnok be­jelentette, hogy Erdély vissza­adásával a hivatását befejezte és most már nyugalomba vonul. Mi kértük ezt a pasast, hogy ne tegye ezt meg, mert nekünk nagyon fog hiányozni az ő szörnyszülött badarságai. Ugv látszik hatása volt a kérel­münknek, mert bejelentette a náci lap újabb számában, hogy most miután Magyarországot rendbe tette, most az a köteles­sége, hogy Amerikát is rendbe tegye, “Ezt ez az ország jogo­san elvárja tőlünk és ennek a szent kötelességünknek eleget is fogunk tenni.” Ezek után megállapítja, hogy a jelenlegi “túl nagy mértékben idegen (értsd zsidó) befolyás van. Már nem titok — írja tovább — hogy Roosevelt elnök buzdította az idegen (zsidó) befolyás alatt levő angol és francia kormányt, hogy háborút izenjen Németor­szágnak.” Azután meg siratja ez a ná­ci azt, hogy a demokrácia el­pusztul, mert a Roosevelt kor­mány 15 milliárdot szavazta­tott meg háborús célra és a kö­telező katonai sorozást is elren­deltette, holott “Hitlernek nem terve ide jönni, sőt nem is óhajt háborút ez ellen az ország el­len.” Azután megjósolja, hogy Roosevelt is úgy tesz, mint az európai demokratikus kormá­nyok “hasonlóképen idegen be­folyás alatt voltak, megásták országaik sírját és azután or­szágaik aranyával és pénzével meglógtak és idegen földön pa­zarul élnek.” “Mostantól kezdve, minden erőmet és tehetségemet oda fo­gom irányítani, hogy Roosevel- tet nyugalomba küldjük és re­publikánus elnököt válasszunk.” Ez a lényege Birinyi ameri­kai mentési tervének, aki a kö­zelmúltban nem értette meg, hogy mi az a komunáci, aminek az egyik lap őt elnevezte. Hát kedves Birinyi az a komunáciz- mus amit elmebajnoksága csi­nál, mert ugyan ebben a szel­lemben, majd nem ugyan ezek­kel a szavakkal dörög a Magyar Jövő cimü kommunista lap is, a német Bund hivatalos lapja is, dacára, hogy mindegyik más lo­bogó (kalózlobogó) alatt menti az amerikai demokráciát, hirde­ti a pacifizmust, a cél azonban egy: Hitler segítése. Minden ellen akciót kezdeni, ami árthat az európai diktátorok szentszö­vetségének, amely most kibő­vült Frankóval a spanyol mun­kások gyilkosával és a japán császárral. A kommunista Tö­rök Mátyás, a nácista Kuhn, a nyilas keresztes Birinyi ennek a bandita társaságnak a szolgá­latába állva, védik a demokrá­ciát. A látszat kedvéért szidják is egymást, amit összefoglalva komunácizmusnak hívunk, ez a jelző éppen úgy ráillik Birinyi- re, Csongrádira, mint Nagy Já­nos vagy Fehér József elvtárs­ra. ALJASOK Az emberiség legutolsó sze­metei azok, akik, hogy hitvány életüket eltengessék arra vete­mednek, hogy sztrájktörőkké, agent provokatőrökké, denun- ciánssá váljanak. Ezek a sze­rencséiéinek, kik végered­ményben a mai társadalom ele­settjei, áldozatai, kik nyomo­rúságuk mellett is sajnálatra méltóak, hogy ilyen utolsó fog­lalkozásra jutottak, amelyet még az is megvet, aki igénybe veszi őket. De az aljasságnak a csimbo- rasszója az, amikor valaki ön­ként, gonoszságból “önzetlenül” vállalkozik erre az utolsó sze­repre, mint ahogy azt teszik a megkergült politikai fecsegők, az SLP magyar diszvirágai, a Kudlikok és a Vaszilyok. Ezek a szerencsétlen alakok a mosta­ni háborús atmoszférát találják alkalmasnak arra, hogy hétről- hétre az IWW-t denunciálják. Hiába, nem veszik figyelembe a hazug rágalmakat. Beteg agyukkal folyton kotkodácsoi- ják: az IWW szabotőr, bomba­vető, gyilkos, tolvaj stb., abban a reményben, hogy talán még is_ meg hallják mocskos hazug­ságaikat és elérik azt, hogy bennünket üldözzenek és igy mint jó fiuk mentsék a hitvány bőrüket, pedig jól tudják azt, hogy őket a kutya se ugatja meg, mert hisz Ohioba is csak azért nem kerülték balotra mert a 25 ezer aláírásból 12 ezer hamis volt. A hivatalos .sztrájktörőnél, denunciánsnál csak egy utol­sóbb és aljasabb van, ez az amatőr denunciáns, agent pro­vokátor, a magyar nyelvű SLP. DIREKTOR VARGA Cleveland magyarságának egy híressége a város parkigazgató­ja, október elsején, szépen el­tűnik a balfenéken szereplésé­nek a színpadáról, miután olyan törvénytelen módon gyűjtött a választási alapra az alá ja ren­delt alkalmazottaktól, hogy el­keltett ötét ejteni. Soha még reakciósabb ember nem ült abban a hivatalban mint a nevezett honfitárs. Lefe­lé kimondhatatlan gőg, felfelé lakáji alázatosság jellemezte a működését. Számos intézkedése, részben nevetségessé, más részt gyűlö­letessé tette a nevét, ő volt az, aki elrendelte, hogy az állatker­ti oroszlánt agyon kell lőni, mert sokat eszik és ezzel túlter­heli a városi adminisztrációt. A gyerekek tiltakozása és az országos röhely mentette meg a derék oroszlán életét, ő pró­bálta eltiltani az egyik tóparti fürdő használatát, azzal az in­dokolással, hogy a fürdőzők za­varják a városrész előkelő lakó- jait. Ő követelte az egyik’ napi lap munkatársának az elbocsátását, mert gúnyosan mert írni róla. A város pénzügyeinek rende­zését mindig úgy oldotta meg, hogy a legrosszabbul fizetett munkások bérét vágta te, vagv a munkaidejüket szállította te és kényszeritette őket arra, hogy a levágott munkaidőben végezzék el az eddigi munkát. Bucsuzásul is ezt tette. A de­partment jének 3500 dollár de­ficitje van, ennek az eltünteté­sére a következő megoldást ta­lálta ki: A városi épületek ta­karítónői heti 45 órát dolgoztak 40 cent órabér mellett, most di­rektor Varga elrendelte, hogy ugyan azt a munkát, heti 33 óra alatt kell elvégezni. Termé­szetesen csak 33 órára kapnak majd fizetést a takarítónők igy az év végére “eltűnik” a deficit. Ennek a “liberális”-nak nem fontos, hogy miként élnek meg ezek a családos asszonyok heti 13 dollárból, de az se, hogy könnyebb tett volna az ő heti 160 dolláros fizetését felire le­vágni és a deficitet úgy eltün­tetni. A városházi surolóasszonyok nem siratják meg Varga honfi­társ bukását. VÁLASZOLJATOK! A mai vérgőzös világban mint egy világitó fáklya ál ma­gasan az IWW, amely-minden gyengesége mellett is egyetlen biztosítéka egy szebb jövőnek. A mi sorainkat is megritkit- ják azok a rémmesék, amelye­ket a Himler-Kudlik társaság talált ki, amellyel a kevésbé meggyőződött olvasóinkat elri­aszthatták lapunktól, sőt akad­tak “régi” ipari forradalmárok, kik ezt az alkalmat alkalmas­nak tartották a dezertálásra. A férgese elhult, de megmarad­tak azok, akiknek a meggyőző­désén és elvhüségén semmi sem változtathat. Ezeknek a mun­kástársaknak kell most foko­zott munkát kifejteni, hogy a Bérmunkás megjelenésében za­var ne tehessen. Ezt a lapot munkások Írják, a nyomdai és posta kiadáson kívül egy centet sem fizetünk ki az Írását, cso­magolását díjtalanul végzik az öntudatos ipari unionisták. Ne­künk nincsenek gyáros és meg- tollasodott kispolgári tagjaink és olvasóink. A lapunk mögött bérmunkások állanak, ők tették tehetővé az eddigi megjelené­sét, nekik kell erről gondoskod­ni a jövőben is. Munkástársak adjátok meg a választ az ellenfeleinknek, terjesszétek fokozott mértékben a Bérmunkást, tegyétek lehető­vé azt, hogy a megjelenése za­vartalan tegyen. November ha­vában minden magyarlakta vá­rosban jubileumi mulatságot kell rendezni, ahol nem tehet, ott családi összejövetel rende­zésével kell megmenteni a Bér­munkás anyagi alapját. Cleveland West Side meg­kezdte a válasz adást, várjuk azt, hogy a többi város követi a példáját. Magyarországi Tükör Az IWW Hírszolgálati irodájától Budapest. 1915 évbeni u.n. Nagy-Ma gyarország két egyetemében 2544 fiatalember készült az or vosi pályára. A mai Magyaror­szág NÉGY egyetemén csak 1263 fiatalember jelentkezett az orvosi fakultási fölvételre. A mérleg: Fele hallgató, dupla egyetem és adminisztráció és egész vidékek orvos nélkül. 01 csak a kiváltságosak csemetéi juthatnak el az egyetemig. A budapesti önkéntes mentő­egyesület most adta ki 1940 junius havi jelentését. Ezek szerint Budapesten junius hó­napban 174-en tettek öngyilko­sok. Természetszerűleg ez a szám csak azt jelenti, hogy ezekben az esetekben a halál a fölfedezéskor még nem állott be. A már beállott halálnál, ha úgy fedezik föl az öngyilkost ugyanis a mentők már nem vo­nulnak ki. De igy is több mint 5 az öngyilkosok száma 24 óránként. A többi öngyilkossá­gokról jelentést nem adnak ki. A nagybani élelmiszerek be­szerzési ára 1939 aug. 26-iki árakhoz viszonyítva — mint a budapesti vendéglősök az árkor­mánybiztoshoz beadott memo­randumukban kimutatták — 76 százalékkal emelkedtek. Ki- csinybeni áremelkedésről sta­tisztikai kimutatás nincs. Vi­szont a munkabérek emeléséről szó sem tehet. 1940 junius havában 974-en haltak meg Budapesten. Állan­dóan emelkedő tendenciát mu­tat a proletárbetegségnek is­mert' tuberkulózis, amelyben 121-en, a rák amelyben 138-an, a szívbaj amelyben 135-en hal­tak meg. Hja a rossz táplálko­zási lehetőségek immár évek óta tartó állandó izgalmak, a légkör melyben élnie vagy in­kább vegetálnia kell a magyar­nak állandóan emelik ezen szá­mokat. A tüzifakészletet a kormány zár alá vette a termelőknél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom