Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)
1940-08-31 / 1126. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1940 augusztus 31. EGYRŐL-MÁSRÓL Elmondja: Z. J. BEISMERÉS “Halottakról jót vagy semmit” mondja a magyar közmondás és mi a lehetőség határáig tiszteletben kívánjuk tartani ezt a felfogást, de néhai Somogyi Pál halálával kapcsolatban történtek kijelentések, melyeket nem hallgathatunk el megjegyzés nélkül. Soha egy percig sem kételkedtünk Somogyi Pál elvhüségének őszinteségében., addig az ideig!, amjg részese nem volt a spanyol szabadságharcnak. A külömböző országok politikai pártjainak neveltje volt és mint aktiv harcosa azon elvnek nem volt alkalma a munkásosztály felszabadításának helyes útjait megismerni, de azért amerikai tartózkodása idején, mint ellenfelet is tiszteltük. E sorok írójának véleménye Somogyi Pál őszintesége iránt akkor kezdett meginogni, amikor Spanyolországból ismét visszatért Amerikába és ismét azokban a berkekben vette fel a munkát, amelyből eltávozott. Mint Dr. Hollós emlékbeszédében mondotta: “Az ellenség ütötte sebek behegedtek, de a sérülés, ami érzékeny lelkét már ott érte, nem kapott gyógyulást. A komintern katonája ott látta először a gyakorlatban a Párt végzetes politikáját, amit semmikép sem tudott megegyeztetni becsületes fölfogásával.” Ez az, ami megingatta véleményünket Somogyi őszintesége iránt. Előttünk, akik több ezer mértföldre voltunk Spanyolországtól sem volt titok, hogy a spanyol szabadságharcot Szovjet Oroszország juttatta a tönk szélére, annál inkább nem lehetett ez titok Somogyi előtt, aki ott volt és saját szemeivel láthatta, hogy mi történik ott. És mindezek után, amikor. vissza jött Amerikába, kiállt a kommunisták platformjára dicsőíteni azt, amiben már maga sem hitt és később leült a kommunisták magyar lapjának szerkesztői asztalához, hogy továbbra is mételyezze az agyát a lap olvasóinak. A “Bérmunkás” ragaszkodását az igazsághoz sokan fanatizmusnak minősitik, de ez nem téríti el a lapot attól, hogy minden áldozat árán is megírja az igazságot. így történt a spanyol eseményekkel kapcsolatban is. Már abban az időben, amikor még Somogyi Spanyol- országban volt, megírtuk, hogy a spanyol szabadságharc, akkor lépett a lejtő útjára, amikor Szovjet Oroszország) “segítséget” kezdett nyújtani a loyalis- táknak. Nem szabad szemelől téveszteni, hogy a loyalisták hátgerincét a spanyol szervezett munkásság képezte. Mielőtt Oroszország segítséget nyújtott a loyalistáknak a spanyol munkásság százszázalékban a harcvonalba volt és minden fegyver és felszerelés nélkül képes volt kiszorítani a fasiztákat az országból. Jött azonban az orosz “segítség” ami nemcsak élelmiszerből, ruházatból, hanem fegyver és munícióból is állott. De nemcsak ezekből. A fent jelzett tárgyakkal mentek a kommunisták is és legfőkép az orosz titkosrendőrség — a GPU vagy cheka — emberei. Ezek teendője volt felső utasításra, kivenni a harc irányítását a spanyol munkásság kezéből és minden eszközzel megakadályozni, hogy a spanyol munkásság a saját elgondolása szerint egy valódi munkáshazát építsen fel. A spanyol munkásság látta az orosz törekvés célját és azt is tudták, hogy két irányba képtelenek győzelmesen harcolni. Sztálin és Frankó ellen lehetetlen volt egyszerre harcolni és mivel mindkettő uralomra jutása hasonló rabszolgaságot jelentett, feladták a harcot. Mi is láttuk ezt és meg is irtuk. Amint Dr. Hollós beszédéből kitűnt Somogyi is látta, de nem merte, vagy nem akarta megírni. A pohár azonban csordultig telt a Hitler-Sztalin paktum létrejöttekor. Amint Dr. Hollós mondotta: “Mint derült égből a villámcsapás, úgy sújtott le Somogyi Pálra és mindnyájunkra akik hittel hittünk az eszmei harcban, a szovjet-német megegyezés hire. Néhány nap múlva a világ legdemokratikusabb parlamentjének kikiáltott testület, a Supreme Szovjet 1200 képviselője, szó nélkül, egyetlen kérdés feltevése nélkül fogadta el a paktumot s miként a Reichstag csak pecsétnyomónak bizonyult a diktátor számára.” Hónapokkal ezen paktum létrejötte előtt a “Bérmunkás” megírta ezen eshetőség lehetőségét. Akkor azok is, akik ma már magukba szálltak ellenforradalmárnak és árulónak tituláltak bennünket, sőt amikor már az megtörtént, még mindig mentséget kerestek, amint Dr. Hollós is beismeri: “Mint viz- befuló a szalmaszálba, úgy kapaszkodtunk ebbe a vágybeli gondolatunkba és Somogyi Pállal együtt a Kulturszövetség utolsó szimpóziumán magam is védeni és magyarázni próbáltam a Szovjet uj külpolitikáját”. Ne tekintessék dicsekvésnek — mert magunk is borzalommal gondoltunk annak bekövetkezésére, és talán jobb lett volna a világ munkásságára, ha csalódtunk volna — de az események a “Bérmunkás” írógárdájának tisztán látását igazolják. Sohasem vezetett bennünket elfogultság sem Oroszország, sem általában a kommunisták ellen, de elvi felfogásunk, rendszerük és működésűk másra nem vezethetett. Ha a sok millió Somogyik és azok az in- tellektuelek), akik hangadói a politikai és szakszervezeti mozgalmaknak, egyéni érdek és elfogultság nélkül vizsgálnák az eseményeket, azok következtetése sem lenne más, mint a “Bérmunkás” kérgestenyerü írógárdájáé. És ha nem a megtörténtek után, hanem mielőtt azok megtörténnek lépnének a helyes útra, megkímélnék a munkásságot oly borzalmas csalódásoktól és végzettől, mint amilyenben Somogyi Pálnak is része volt. PARASZTFOGÁS A Republikánus párt konvenciója két hónappal ezelőtt zajlott le Philadelphiában, amely konvenció Wendell L. Willkiet nevezte meg a párt elnök jelöltjének. Tagadhatatlan az, hogy Willkie a Wallstreet jelöltje és Willkie és támogatói sok százezer dollárt költöttek a delegátusok megvásárlására, hogy elnyerhesse a jelölést. Az “elfogadó” beszédét a minap tartotta meg Willkie, de nem a Wall Street árnyékában, hanem elvonult egy kis vidéki városba Indiana államban a “saját népei” közé, hogy ezáltal eloszlassa a szavazók előtt azt a felfogást, mintha ő a Wall Street jelöltje volna. Bármelyik nagy városban vannak parkok és termek, amelyek több százezer ember befogadására is alkalmasak, de Willkie a pár ezer lelket számláló Elwoodba ment, ahol az egyetlen park is csak pár száz embert képes befogadni. így, hogy a közel százezernyi megjelent közönség helyet kapjon, a park körüli farmokon a búzát, kukoricát és más ültetvényeket időelőtt lekaszálták és megsemmisítették, nem törődve azzal, hogy esetleg azokra szükség lenne a mai válságos időkben. Minden oknak meg van az okozata. így annak is meg van az okozta, hogy Willkie Elwoodba ment programbeszéde megtartására. T. i. az Egyesült Államok szavazópolgárainak jelentékeny százalékát a kis és közép farmerek alkotják. Ezeknek a bizalmát valami módon meg kell nyerni Willkienek. A farmerek azonban bizalmatlanok a Wall Street iránt, mert a Wall Street képviselői fosztják meg őket az évi terményeik árától minden évben a kölcsönre kamat fejében, de sok esetben a farmjuktól is hasonló okból. így el kell oszlatni a gyanút a farmerek előtt, mintha ő a Wall Street jelöltje lenne. Elment tehát Elwoodba “parasztfogásra”. Beszédében megnyugtatta a farmereket, hogy mennyire a szivén viseli az ő sorsukat és mennyire barátja a farmereknek, hiszen ő maga is “farmer” — azt persze elhallgatta, hogy néhány ezer aker földje van, amit ő müvei. Elbeszélte gyermekéveinek történetét ott Elwoodba a “farmerek” között és hogy ő nem is azért akar elnök lenni mert az jó pozició, hanem mert egyedüli vágya a farmereken és általában az “elnyomottakon” segíteni. Az ő célja megszabadítani bennünket a “new deal rablóbandájától”. Mr. Willkie mindenkinek “jót” akar. A pénzmágnásokat megszabadítja az adóktól; a munkáltatókat a kormány beavatkozástól azátal, hogy reformálja a munkaidő és bér törvényt; a munkanélkülieket munkához juttattja; a farmereknek jó termést és piacot teremt és igy tovább. De — mint mondja — ezt ő egyedül nem tudja végrehajtani. “‘Az amerikai demokráciát nem épil- hetjük ujá nehézség, áldozat és szenvedés nélkül ... Én nyíltan beszélek, mert nem akarom, hogy téves _ fogalmatok legyen a jövő nehézségei iránt. Nagy- szükség lesz az erős izomra, tiszta fejre és bátor szívre.” Minden szava tökéletes igazság, már ami az elnyomottakat illeti. Bár ma sem dicsekedhetünk a jóléttel, de Willkie kormányraj utása esetén valóban megsokszorozódik a nehézség, áldozat és szenvedés és azok elviseléséhez szükség lesz az erős izomra. Los Angelesi Levél Valóban fordított világ az, amelyben az emberiség nagyobb része leéli földi életét. Fordított, mert azoknak jut a javakból a kevesebb — és itt mindjárt meg is állapíthatjuk, hogy nagy százalékban kevese- sebb, sőt súlyosan sokaknak épenséggel semmi — akik minden javakat megteremtenek. Hogy ezeknek az ismert megállapításoknak a kihangsulyozása kényszerül ki belőlem, ennek egyik oka, hogy erre a vidékre nem kis számban telepednek le olyanok, akik életük javát oda adták a tőkés osztálynak, hogy azok irányitói meghájasodtak a munkások megrablásán és a munkából kiöregedettek most látják meg, bár erősebb a gyanúm, hogy csak most merik maguk is beismerni és hangoztatni, hogy a munkásszervezet tanítása igaz volt és ha nem is vallja be, de panaszában benne van, hogy mennyivel máskép lehetne, ha hallgatott volna a tanitó szóra és aszerint cselekedett volna is. Még mindég elégtétel lenne egész osztályunkra, ha a mai generáció tanulna az öregek helyzetéből és ha nem is a múltakért, de a saját jövője és jelenéért a szervezkedés útjára lépne. Bizonyos, hogy a saját maga osztálya érdekében kevesebb áldozatot kellene hoznia, mint .amit az a rendszer követel amely csak kizsákmányolja. Ezt a felvilágosító szót kell minél gyakrabban és minél nagyobb területen, széthordanunk, hogy meghallgatásra találjon, hogy felépülhessen olyan gát, amely a hitierek, a mussolinok és minden diktátor és kizsákmány olónak megálljt parancsolna az emberiség sanyargatása, nyomorban tartásával szemben. G. Bakos. AZ ÉPÍTŐ-GARDA- BA BEFIZETTEK: St. Fazekas, New York .... 3.00 L. Fülöp, New York ......... 3.00 E. Szigeti, New York ...... 5.00 X231958 New York .........10.00 J. Bodnár, New York ...... 4.00 Nagy Gábor, New York .... 4.00 M. Vlasits, New York ...... 5.00 Stefankó Márton, N.Y........ 3.00 J. Nagy, Astoria ................ 1.00 E. J. Havel, Garfield ........ 6.00 J. Duschek, Nutley ............ 1.00 A. Kucher, Pittsburgh ...... 1.00 J. Rascan, Bridgeport ...... 3.00 J. Herold, Bridgeport ...... 3.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls.. 8.50 Alakszay Sándor, Akron .. 1.00 Farkas Imre, Akron ____ 4.00 Schwindt Gyula, Akron .... 1.00 Vizi József, Akron ............ 3.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 3.00 Bercsa Jánosné, Clev.......... 2.00 J. Herceg, Cleveland ......... 4.00 J. Kollár, Cleveland .......... 3.00 Scherhaufer Géza, Clev. .. 1.00 A. Molnár, Cleveland ...... 4.00 J. E. Takács, Cleveland .... 3.00 Hering Pál, Buffalo .......... 2.00 Hering Pálné, Buffalo ...... 2.00 P. Pika, Chicago ................. 3.00 Steve Bukovszky, Cicero 5.00
