Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-08-03 / 1122. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879 VOL. XXVIII. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1940 AUG. 3 NUMBER 1122 SZÁM Somogyi Pál öngyilkossága Amit tudni kellene Minden nemes mozgalom le­hetetlennek látszott a kezdet­ben és csak siker esetén vált a tömeg és opportunisták lera­kodó helyévé. A radikálisokat a gazdasági igazságtalanság termeli ki és csakis azoknak a kiküszböíésé- vel lehet őket lehetetlenné ten­ni. Az 1934-es szövőipari sztrájk alkalmával, Georgia állam kor­mányzója nemcsak, hogy kiren­delte a nemzetőrséget, de ha- diállapötot hirdetett ki és hadi­fogoly tábort létesített jó né­hány száz sztrájkoló munkás­sal megtömve. De azért ők, és éppen a harcoló uniónnak jólfi­zetett vezérei tagadják az osz- tályhare létezését. Ma csak 19 ember szükséges annyi motor block kidolgozásá­hoz, mint amennyit 1929-ben 250 ember készített el. Ma még az iparfejedelmek boldogak lehetnek, hogy nem kell a Molly Maguires-féle sérel- mi bizottsággal számolni. A General Motorsnak 22 tisztviselője együttesen 3 mil­lió dollár évi fizetést kapott, mely elegendő lett volna 2.300 családnak felosztva, 1.500 dol­lár egynek-egynek, mely a mi­nimum évi szükséglet. Az union tagsági kártya nem csinál senkit UNIONISTÁVÁ, ahoz szellem is kell, mozgás, gondolkozás, cselekvés. Congressman Dies, az ultra hazafi megválasztásához a ke­rületének kevesebb mint 5 szá­zaléka szavazott, mivel a feke­ték és szegények, akik nem tud­ták a fejadót megfizetni, nem szavazhatnak. 1904-ben 1921 órai munka volt szükséges egy automobil kitermeléséhez, 1919-ben 313 óra, 1929-ben csak 92 órai mun­kaidő, melyet még lejebb vág­tak az utóbbi tiz évben. Még nem is olyan régen a de­mokrata és a depublikánus pár­tok éppen úgy voltak üldözve a monarkisták által, mint ma ezek a pártok üldözik a más pártbe­lieket. FIGYELEM CLEVELAND EAST SIDE Az IWW magyar tagjai és a Bérmunkás olvasói, most szombaton, augusztus 3-án, este 8 órakor, a Bérmunkás Buckeye Road-i irodájában fontos megbeszélést tartanak. Ne mulassza el az azon való megjelenést. A háborús liga, melynek Will- kie is tagja, azzal a jelszóval akarják Amerikát a háborúba vinni, hogy “Anglia védelmével Amerikát védik”. Igazuk van, ha megvizsgáljuk ezeknek a gazdasági kapcsolatait, akik ezt a jelszót kibocsátották és ter­jesztik, akkor el kell hogy higy- jük, amikor Angliát védik, ak­kor azt az Amerikát is védik mely ma még számításba jön. Itt van egy néhány alapitó tag neve. Morgan bankház. Kuhn és Loeb hankház. Lehman Brds. bankházak mellett még Mrs. Averell Harrison, H. P. Davi­son. Cornelius Whitney, Thomas W. Lamont és jó néhány nagy korporáció elnöke, mint Will- kie, White, Knox. Ezeknek éppen olyan jól jö- delmező hazájuk Anglia, mint Amerika,'tehát amikor az egyi­ket védik, úgy védik a másikat is. Befektetéseik majdnem egy­formán van mindkét országban sőt, lakhelyüket is fenntartják mindkét országban. Tehát amikor ezek az urak, bankárok milliókat költenek, hirdetésre, propagandára és azt mondják, hogy “Anglia védel­mével Amerikát védik, csak is saját maguk érdekeire gondol­nak és cselekszenek. Csak azon a milliók lesznek bolondok és sa­ját érdekeik ellen harcolók, aki­ket majd a frontra küldenek, hogy az ő Angliájukat és Ame­A HARC MAGASABB FIZE­TÉSÉRT — IDEGEN PRO­PAGANDA Szinte sablonosán halljuk úgy a rádión keresztül, mint a pol­gári lapoktól, valahányszor a munkások bér javítást kérnek, hogy az egyre emelkedő meg­élhetési árakkal valamelyes vo­nalban tarthassák magukat és családjaikat, hogy idegen pro­paganda az, amely az amerikai termeltetést akarja megnehezí­teni. Amikor azután az iparvál­lalatok a kötelező jelentéseiket adják ki az üzleti forgalmukról, vagy elhallgatják, vagy a lapok eldugott helyen közlik azt. Egy ilyen kimutatást talál­tunk a clevelandi egyik napilap­ban, amely a Republic Steel Corporation 1940. második üz­leti negyedéről számol be. Ápri­lis, május és junius hónapok üzleti haszna, tehát a tiszta jö­vedelem 3.337.730 dollár volt a múlt évi ugyan ezen hónapok 505.412 dollárjával szemben, ötszáz percentél nagyobb volt a vállalat jövedelme, de azért a munkások, akik ezt a nagyobb hasznot előteremtik, nem része­sülnek abból. Bár a részvénye- nyesek tartanak meg MIN­DENT, azért a munkások a bol- sevikiek. rikájukat megvédjék, melynek jutalmául még csak biztos mun­kát sem kaphatnak egyik or­szágban sem. Ha a munkásság is olyan oko­san cselekedne és harcolna a saját érdekében, mint a fent említett urak, akkor meg lehet­ne menteni úgy Angliát mint Amerikát meg a többi országo­kat a nép részére, azok részé­re, akik dolgoznak, termelnek és építenek. Éppen ezek a kétlaki bankár urak, iparfejedelmek építették ki Hitlert és egész biztos, hogy nem annyira a Hitlerizmus, mint Hitler személye ellen van nekik kifogásuk. Meglátták azt, hogy a diktatúra bábja, olyan naggyá lett kiépítve, hogy nem tartható kontrol alatt. Hi­szen éppen ezek az urak utánoz­zák a korai Hitlerizmus minden cselekményét, intézkedéseit. A háborút is, csak a teljes dikta­túra felállítására sürgetik mely esetben még a Hitlerizmust is túl fogják haladni. Ezek az urak, többszörös mil­liomosok, azt állítják, hogy Anglia, a lordok, hercegek Ang­liája ,a demokráciért harcol és nekünk is az olyan angol fajta és az általunk itten is demok­ráciának csúfolt rendszerért kell harcolni. Azért a rendszer­ért, mely 12 millió munkaképes s munkára szoruló hazánkfiának még munkát sem ad. Azért a rendszerért, mely még egy má­sik 12 millió dolgozó munkás­nak is kevesebb mint ezer dol­lár évi jövedelmet enged a mun­kájuk után, csak azért, hogy a HATVAN család évi jövedelme meg haladhassa az évi száz mil­liót. Ezt nevezik ők, Morganok, Lamontok, DuPontolr és ked­venceik a Willkiek, Roosevel- tok, demokráciának. Ezért akar­ják, hogy a munkanélküliek, a nyomorgók, kitagadottak har­coljanak, meghaljanak. Vi. EZT IS DEMOKRÁCIÁNAK NEVEZIK Tudunk esetekről, hogy ame­rikai lakosok hozzátartozóikat egy évtizede szeretnék Európá­ból ide hozatni, hogy kimentsék őket a háborgó vulkánból. Nem sikerül beutazási papirosokat kapni. Hiába affidavit, nem elég a biztosíték. De Ottó “trónörökös”, Zita volt királynő és egész pereputtya, mintha csak családi kirándulást tartanának úgy jönnek és men­nek a bevándorlás zárt kapuja dacára. Hja a Kovács Jánosok csak arra jók, hogy gazdagítsák a demokráciát, a trónörökösök és a volt királynők meg, hogy élvezzék azt. A világháború utáni idők be­vándoroltjai között egyik leg­tehetségesebb ifjú forradalmár volt Somogyi Pál a magyaror­szági fehér terroristák által meggyilkolt szocialista Somo­gyinak a fia. Mint édesapja, el­szánt meggyőződéssel szállt harcba, amely harcot a munkás- osztály fölszabadulási harcának' látott. Ebben a szellemben ke­rült az amerikai magyar kom­munisták táborába, ahol egy- ideig mint újságíró, szervező és később mint a spanyol szabad­ságharc tényleges katonája az első Vonalban küzdött. A spa­nyol szabadságharcból több lö­véssel került vissza Amerikába, de már nem mint a Sztálin fé­le kommunista párt lelkes kö­vetője, hanem a párt árulásai­nak éles kritikusa. Amilyen nagy harcosnak és hős forradalmárnak tüntették föl őt a magyar párt végtelenül tudatlan vezető emberei, ugyan­olyan tudatlan gyűlölettel tá­madtak neki, amikor a párt té­ziseivel ellentétbe került és azt volt bátorsága nyilvánosságra hozni. A magyar kommunisták jellemtelensége nem keserítette el Somogyit, mert meggyőződé­se még inkább az oroszországi elvtársak felé irányult. Amikor azonban a Hitler-Sztalin pak­tum létrejött teljesen megtört és mint elvében csalódott, meg­győződésében meggyötört em­ber nem látott többé célt az ál­tala vívott harcban és igy éle­tében sem. Julius 23-án morfin­mérgezéssel öngyilkosságot kö­vetett el. Temetése julius 27-én volt a megmaradt kevésszámú barátainak a rendezésében és holttestét elhamvasztották. Somogyi Pál egyike volt azok­nak, akivel többször harcban álltunk és helytelen álláspont­ját próbáltuk korrigálni az iga­zi harc az ipari forradalom irá­nyába. Bármennyire ellentétben is voltunk vele, tiszteltük mint ellenséget is, mert álláspontjá­ban becsületes meggyőződéssel hitt és harcolt. Nem csoda, hogy ilyen emberek nem talál­nak állandó helyet az álkom­munisták táborában és az ilyen emberekkel szemben a párt tak- 1 tika az öngyilkosságba való ker- getés. Sajnos, hogy ez sikerült nekik az ifjú Somogyi szomorú esetében. (f.) Kik akarjak a háborút:

Next

/
Oldalképek
Tartalom