Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)
1940-12-28 / 1143. szám
1940 december 28. BÉRMUNKÁS 5 oldal Miért iött Hitler és mi jön Hitler után? Az első világháború idejében az angolokkal szövetkezett országok népeinek azt mondták, hogy a Kaiser és a porosz mili- tarizmus ellen kell nekik harcolni. Nekünk itt Amerikában is igy állították be a helyzetet, sőt hozzá tették, hogy a demokráciáért, népek szabadságáért kell harcolni. Ezen demokrácia és népek szabadsága kereteiben, amiért akkor akarták, hogy őrömmel harcoljunk, benne voltak az orosz czár, román, szerb, belga, görög királyok is. Nehéz volt még el is hitetni a néppel, hogy semmi külömb- ség nincs a német, angol, orosz militarizmus, királyság és sza- badságtiprás között. így voltak milliók, akik elhitték, hogy ha a porosz militarizmust, a Kai- sert leverik, meg lesz oldva a háborús kérdés, ismét béke, szabadság, demokrácia lesz az emberiség között. A Kaiser mellett elbukott az orosz czár, az osztrák császár is, még sem lett demokrácia, szabadság és béke. Jött Hitler, Mussolini és Horthy. Miért? Kik teremtették meg, kik hívták életre ezeket az újabb szörnyetegeket, akik ellen egy újabb világháborút kellett megindítani? Kezdjük el Horthyval. Tudjuk, hogy az ál-demokráciában olyan szépen besorozott szerb, román királyok hadseregei segítségével jutott hatalomhoz, melyet a szövetségesek, az angol lordok fönhatósága alatt örömmel üdvözöltek mint egy biztosítékot arra, hogy a régi rend, demokrácia, kizsákmányolási szabadság, a főrendek-háza és uralma továbbra is biztosítva lesz a felszabadulásra vágyó munkásság ellen. így a győzelmes nagy hatalmak áldásukat adták Horthyra és a fehér terrorra. A háborút követő éhség, nyomorúság, forradalmi, lázba ejtette majdnem minden szegény kizsákmányolt országot, az kiterjedt Olaszországra is. 1920- 21-es évek kritikus és könnyen végzetes lázadásokat szült Németországban, Olasz, Osztrák birodalmakban is. Már-már ugy- látszott, hogy alapos munkát végeznek a népek, az uralkodó osztályokkal. A Kaiser mellett elseprik az összes királyokat, főurakat és militarizmust, mely föltétien szükséges a mai rendszer, a kapitalizmus védelmére. A legnagyobb veszély Német és Olaszországokban volt. Amig a németeket mint legyőzött országot, könnyen megtudták fölemlíteni, megszállással fenyegetni, Olaszországban, mint szövetséges országban más taktikát kellett alkalmazni. Azért segítették Mussolinit hatalomra, hogy a vassarok segítségével, verje széjjel a munkások gazdasági és politikai szervezetét, melyek mindig nagyobb követelésekkel léptek fel és több helyen kollektivizálták a gyárakat. így az olasz király, a pápa, az angol lordok, a francia reakciósok örömmel látták azt, hogy Olaszországban a tőr, a börtön és a ricinus olaj segítségével ismét helyreállt a régi rend, meg lett mentve a király, a pápa, és állandósítva lett a fekete terror. Németországban maguk a szocialisták verték agyon a forradalmi lázba esett munkásságot. Noske, Ebert, Schiedeman, felhasználva azt a tényt, hogy az angol-francia győzelmes hadsereg készen állt a Rajna vidékén a bevonulásra, mihelyt a Kaisernak a csemetéit és a többi főurakat is'kiakarja kergetni a német munkásság. így a gyávábbakat lebeszélték, a bátrabbakat meg leverték a német szocialista miniszter urak. A munkásságnak nagy része bizalmatlanul, reményvesztetten állt évekig. De a forradalmi láz, és szükségesség nem szűnt meg, az előbb-utóbb csak forradalomba kényszeritette volna a német munkásságot, melyet Thysenek, Kruppok és a hercegi csemeték tudomására adtak az angol unokatestvéreknek és tőuraknak. Megindult az ellenforradalom Németországban, a német főurak, az angol nemzetközi bankárok és iparfejedelmek, az angol főurakkal egyetemben megteremtették a náci pártot Hitlerrel az élen. Biztos adatok vannak, mely szerint a világra kiterjedő acél trust Thyssen, az olaj trust Rockefeller, a muníció trust Krupp vezetése alatt Hitler mögé állt és építették naggyá, hatalmassá mint a mesebeli “Frankenstein” szörnyeteget, amellyel halálra ijesztették a zúgolódó német munkásságot, a forradalmi lázba szenvedő idealistákat. Németországban nehezebb volt teljesen leszerelni, leverni a munkásságot mint Olaszországban. Ottan más taktikát, más ígéreteket kellett tenni, melyek között a nemzeti szocializmus, vagy helyesebben mondva, államkapitalizmus, a zsidók kiirtása, a nagy német birodalom kiépítése, a német faj és nemzet uralomra jutása egész Európa felett, kellett, hogy a maszlagok között szerepeljen. A maszlagnak ezen adagjai olyan erősnek bizonyultak, hogy egészen megva- ditotta a német nemzetet és az angol főuraknak nem tetsző szélsőségig mentek. Amig a barna terror, csak a szervezett munkásság és a zsidóság ellen működött, addig Chamberlainék tapsoltak, csak amikor a nagy német nemzeti birodalom kiépítése már az angol számlára készült, de leginkább amikor a kényszer hatása alatt Hitlerék a cserekereskedelmet léptették életbe, mely halálos sebet ejtett az angolfrancia és amerikai kapitalizmuson, lettek ellenségek Hitlerrel. Amig az angolok azt hitték, hogy Hitler mint egy engedelmes eszköz lesz a angol főurak és Angliában székelő világ trustok kezeiben, addig Hitler a civilizáció bajnoka, a kereszténység védőszentje volt. Csak amikor a német népnek beígért fensőbbségi jogok alapján egyforma porciót követeltek a ka- pitalistá kizsámányolásból, a világpiacból, a természeti erőforrásokból, akkor angol, francia és amerikai lobogók alatt előnyt élvező tagjai a világtrustoknak kinevezték Hitlert a fő ellenségnek, aki ellen irtóhadjáratot, háborút indítottak. Nincs kizárva, hogy Hitler elbukik, sőt minden jel arra vall, mert sok német kapitalista, köztük Thyssen is ellene volt ennek a testvérharcnak, és inkább játszották volna az alárendeltségi szerepet az angol dominálással, mint kockára tenni mindent, a főszerepért. így ezek is az angolokkal, Hitler ellen dolgoznak, valamint most a Mussolini csúfos kudarcai és hamarosan várható bukása lefogják törni Hitlert is. De mi jön utána? Ezt lehet találgatni. Ha az angol nagytőke és főurak elég erősek maradnak a háborút követő nyomorúság, éhség által okozott forradalmi lázt leverni a saját országaikban és a most megszállott országokban, akkor még talán leverhetik azt a társadalmi forradalmat is, mely Hitler és Mussolini bukását fogja követni és visszaállítják a kapitalista rendszert a régi formájában Anglia-Amerika közös dominálása alatt. Akkor Hitler és Mussolini helyett más valakit fognak naggyá épiteni és az elnyomott munkásság nyakára ültetni. Ha nekik sem fog sikerülni a saját országaik éhező, nyomorgó munkásságát és a most éhségre Ítélt kisebb országok lázadásait leverni, minden bizonnyal várható, társadalmi forradalmi próbálkozásokat vér- befolytani, akkor gyökeres változás fog történni az egész világon, de legalább is Európában, Afrikában és Ázsiában. Minden hosszabb és nagy mértéket elért háborút belső forrongások, forradalmak követnek. A legyőzött hadseregek bűnbakot keresnek és állítanak az akasztófa alá. Ma már a bűnbakok mellett az igazi okot, a kapitalista rendszer hódítási, terjeszkedési vágyát, és ezt a rendszert minden áron fentartó politikusokat is oda fogják állítani az akasztófa alá, miután éhség, nélkülözés, szenvedés és vereség, kijózanítja a fentemli- tett kábító maszlagok hatása alól a népeket. Már az olasz hadsereg átkozza a Duce-t, látja, hogy nem olyan könnyű fegyveres hadak elleni harcolni, mint a fegyvertelen munkásság ellen. Nem, hogy segítőtársa lett az angol hadsereg, amint Mussolini várta, hanem halálos döfését adja AZ ÉPÍTŐ-GÁRDÁBA BEFIZETTEK: St. Fazekas, New York .... 3.00 L. Fülöp, New Ybrk ......... 5.00 E. Szigeti, New York ..... 5.00 X231958 New York .........17.00 J. Bodnár, New York ...... 6.00 Nagy Gábor, New York .... 8.00 M. Vlasits, New York ..... 6.00 Stefankó Márton, N.Y...... 6.00 J. Németh, New York ..... 2.00 J. Feiti, New York ........... 1.00 J. Pataky, Brooklyn ....... 3.00 J. Dushek, Nutley ...........12.00 J. Nagy, Astoria ............... 2.ÖÖ J. Havel .............................12.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 2.00 J. Rascan, Bridgeport ..... 6.00 J. Herold, Bridgeport ....... 5.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls..10.50 Alakszay, Sándor, Akron .. 2.00 Farkas Imre, Akron ....... 6.00 Schwindt Gyula, Akron .... 1.00 Vizi József, Akron .... 8.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 4.00 Bercsa, Jánosné, Clev........ 4.00 Scherhaufer Géza, Clev. .. 1.00 J. Kollár, Cleveland ......... 5.00 J. Herceg, Cleveland ........ 6.00 A. Molnár ................. 6.00 J. E. Takács, Cleveland .... 3.00 Hering Pál, Buffalo ......... 2.00 Hering Pálné, Buffalo ..... 2.00 G. Pallagi, Newark, 0...... 2.00 meg az elbizakodott, könnyű és áldozat nélküli győzelemre biztatott fekete inges légióknak. E sorok írója Hitler után egy társadalmi forradalmat vár, mely sokkal nagyobb arányokat fog elérni, mint az 1919-22 évek forrongásai. Azóta sokat tanult a világ munkássága, sokat szenvedett, éhezett. Most meg az angol-francia nép is nem mint győzedelmes nemzet, hanem agyon bombázott levert, minden ipart, közlekedést megsemmisített, elpusztított agyon- éheztetett^ nép áll, mely tudja, hogy ezért az egész háborús borzalmakért, szenvedésért a nemzeteik főurai a felelősek, akik kiépítették Hitlert, Mussolinit, hogy kizsákmányolásukat azokkal védettéssék meg. Azokkal veressék le a régen esedékes társadalmi forradalmat, melynek az eljövetelét ugyan bírták késleltetni, de annál biztosabbra tették a háborúval. Vi. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozo emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírjak, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra. hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek - olyan állapotot ápolnak, amely lehetőve teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegitik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell. valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “LE A RER- RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend szert. \ termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom «zcrk-zrtét é Öltjük a régi társadalom keretein belül
