Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-12-28 / 1143. szám

1940 december 28. BÉRMUNKÁS 5 oldal Miért iött Hitler és mi jön Hitler után? Az első világháború idejében az angolokkal szövetkezett or­szágok népeinek azt mondták, hogy a Kaiser és a porosz mili- tarizmus ellen kell nekik har­colni. Nekünk itt Amerikában is igy állították be a helyzetet, sőt hozzá tették, hogy a demok­ráciáért, népek szabadságáért kell harcolni. Ezen demokrácia és népek szabadsága kereteiben, amiért akkor akarták, hogy őrömmel harcoljunk, benne vol­tak az orosz czár, román, szerb, belga, görög királyok is. Nehéz volt még el is hitetni a néppel, hogy semmi külömb- ség nincs a német, angol, orosz militarizmus, királyság és sza- badságtiprás között. így voltak milliók, akik elhitték, hogy ha a porosz militarizmust, a Kai- sert leverik, meg lesz oldva a háborús kérdés, ismét béke, szabadság, demokrácia lesz az emberiség között. A Kaiser mel­lett elbukott az orosz czár, az osztrák császár is, még sem lett demokrácia, szabadság és béke. Jött Hitler, Mussolini és Horthy. Miért? Kik teremtették meg, kik hívták életre ezeket az újabb szörnyetegeket, akik el­len egy újabb világháborút kel­lett megindítani? Kezdjük el Horthyval. Tud­juk, hogy az ál-demokráciában olyan szépen besorozott szerb, román királyok hadseregei se­gítségével jutott hatalomhoz, melyet a szövetségesek, az an­gol lordok fönhatósága alatt örömmel üdvözöltek mint egy biztosítékot arra, hogy a régi rend, demokrácia, kizsákmányo­lási szabadság, a főrendek-háza és uralma továbbra is biztosít­va lesz a felszabadulásra vágyó munkásság ellen. így a győzel­mes nagy hatalmak áldásukat adták Horthyra és a fehér ter­rorra. A háborút követő éhség, nyo­morúság, forradalmi, lázba ej­tette majdnem minden szegény kizsákmányolt országot, az ki­terjedt Olaszországra is. 1920- 21-es évek kritikus és könnyen végzetes lázadásokat szült Né­metországban, Olasz, Osztrák birodalmakban is. Már-már ugy- látszott, hogy alapos munkát végeznek a népek, az uralkodó osztályokkal. A Kaiser mellett elseprik az összes királyokat, főurakat és militarizmust, mely föltétien szükséges a mai rend­szer, a kapitalizmus védelmére. A legnagyobb veszély Német és Olaszországokban volt. Amig a németeket mint legyőzött or­szágot, könnyen megtudták fö­lemlíteni, megszállással fenye­getni, Olaszországban, mint szövetséges országban más tak­tikát kellett alkalmazni. Azért segítették Mussolinit hatalom­ra, hogy a vassarok segítségé­vel, verje széjjel a munkások gazdasági és politikai szerveze­tét, melyek mindig nagyobb követelésekkel léptek fel és több helyen kollektivizálták a gyára­kat. így az olasz király, a pá­pa, az angol lordok, a francia reakciósok örömmel látták azt, hogy Olaszországban a tőr, a börtön és a ricinus olaj segít­ségével ismét helyreállt a régi rend, meg lett mentve a király, a pápa, és állandósítva lett a fekete terror. Németországban maguk a szocialisták verték agyon a for­radalmi lázba esett munkássá­got. Noske, Ebert, Schiedeman, felhasználva azt a tényt, hogy az angol-francia győzelmes had­sereg készen állt a Rajna vidé­kén a bevonulásra, mihelyt a Kaisernak a csemetéit és a töb­bi főurakat is'kiakarja kerget­ni a német munkásság. így a gyávábbakat lebeszélték, a bát­rabbakat meg leverték a né­met szocialista miniszter urak. A munkásságnak nagy része bi­zalmatlanul, reményvesztetten állt évekig. De a forradalmi láz, és szükségesség nem szűnt meg, az előbb-utóbb csak forra­dalomba kényszeritette volna a német munkásságot, melyet Thysenek, Kruppok és a hercegi csemeték tudomására adtak az angol unokatestvéreknek és tő­uraknak. Megindult az ellenforradalom Németországban, a német fő­urak, az angol nemzetközi ban­károk és iparfejedelmek, az an­gol főurakkal egyetemben meg­teremtették a náci pártot Hit­lerrel az élen. Biztos adatok vannak, mely szerint a világra kiterjedő acél trust Thyssen, az olaj trust Rockefeller, a mu­níció trust Krupp vezetése alatt Hitler mögé állt és építették naggyá, hatalmassá mint a me­sebeli “Frankenstein” szörnye­teget, amellyel halálra ijesztet­ték a zúgolódó német munkás­ságot, a forradalmi lázba szen­vedő idealistákat. Németországban nehezebb volt teljesen leszerelni, leverni a munkásságot mint Olaszor­szágban. Ottan más taktikát, más ígéreteket kellett tenni, melyek között a nemzeti szoci­alizmus, vagy helyesebben mondva, államkapitalizmus, a zsidók kiirtása, a nagy német birodalom kiépítése, a német faj és nemzet uralomra jutása egész Európa felett, kellett, hogy a maszlagok között szere­peljen. A maszlagnak ezen adagjai olyan erősnek bizo­nyultak, hogy egészen megva- ditotta a német nemzetet és az angol főuraknak nem tetsző szélsőségig mentek. Amig a barna terror, csak a szervezett munkásság és a zsi­dóság ellen működött, addig Chamberlainék tapsoltak, csak amikor a nagy német nemzeti birodalom kiépítése már az an­gol számlára készült, de legin­kább amikor a kényszer hatása alatt Hitlerék a cserekereske­delmet léptették életbe, mely halálos sebet ejtett az angol­francia és amerikai kapitaliz­muson, lettek ellenségek Hit­lerrel. Amig az angolok azt hit­ték, hogy Hitler mint egy en­gedelmes eszköz lesz a angol fő­urak és Angliában székelő világ trustok kezeiben, addig Hitler a civilizáció bajnoka, a keresz­ténység védőszentje volt. Csak amikor a német népnek beígért fensőbbségi jogok alapján egy­forma porciót követeltek a ka- pitalistá kizsámányolásból, a világpiacból, a természeti erő­forrásokból, akkor angol, fran­cia és amerikai lobogók alatt előnyt élvező tagjai a világ­trustoknak kinevezték Hitlert a fő ellenségnek, aki ellen irtó­hadjáratot, háborút indítottak. Nincs kizárva, hogy Hitler elbukik, sőt minden jel arra vall, mert sok német kapitalis­ta, köztük Thyssen is ellene volt ennek a testvérharcnak, és inkább játszották volna az alá­rendeltségi szerepet az angol dominálással, mint kockára ten­ni mindent, a főszerepért. így ezek is az angolokkal, Hitler el­len dolgoznak, valamint most a Mussolini csúfos kudarcai és hamarosan várható bukása le­fogják törni Hitlert is. De mi jön utána? Ezt lehet találgatni. Ha az angol nagytőke és főurak elég erősek maradnak a háborút kö­vető nyomorúság, éhség által okozott forradalmi lázt leverni a saját országaikban és a most megszállott országokban, akkor még talán leverhetik azt a tár­sadalmi forradalmat is, mely Hitler és Mussolini bukását fog­ja követni és visszaállítják a kapitalista rendszert a régi for­májában Anglia-Amerika közös dominálása alatt. Akkor Hitler és Mussolini helyett más vala­kit fognak naggyá épiteni és az elnyomott munkásság nyakára ültetni. Ha nekik sem fog sike­rülni a saját országaik éhező, nyomorgó munkásságát és a most éhségre Ítélt kisebb orszá­gok lázadásait leverni, minden bizonnyal várható, társadalmi forradalmi próbálkozásokat vér- befolytani, akkor gyökeres vál­tozás fog történni az egész vi­lágon, de legalább is Európá­ban, Afrikában és Ázsiában. Minden hosszabb és nagy mértéket elért háborút belső forrongások, forradalmak követ­nek. A legyőzött hadseregek bűnbakot keresnek és állítanak az akasztófa alá. Ma már a bűn­bakok mellett az igazi okot, a kapitalista rendszer hódítási, terjeszkedési vágyát, és ezt a rendszert minden áron fentartó politikusokat is oda fogják ál­lítani az akasztófa alá, miután éhség, nélkülözés, szenvedés és vereség, kijózanítja a fentemli- tett kábító maszlagok hatása alól a népeket. Már az olasz hadsereg átkoz­za a Duce-t, látja, hogy nem olyan könnyű fegyveres hadak elleni harcolni, mint a fegyver­telen munkásság ellen. Nem, hogy segítőtársa lett az angol hadsereg, amint Mussolini vár­ta, hanem halálos döfését adja AZ ÉPÍTŐ-GÁRDÁ­BA BEFIZETTEK: St. Fazekas, New York .... 3.00 L. Fülöp, New Ybrk ......... 5.00 E. Szigeti, New York ..... 5.00 X231958 New York .........17.00 J. Bodnár, New York ...... 6.00 Nagy Gábor, New York .... 8.00 M. Vlasits, New York ..... 6.00 Stefankó Márton, N.Y...... 6.00 J. Németh, New York ..... 2.00 J. Feiti, New York ........... 1.00 J. Pataky, Brooklyn ....... 3.00 J. Dushek, Nutley ...........12.00 J. Nagy, Astoria ............... 2.ÖÖ J. Havel .............................12.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 2.00 J. Rascan, Bridgeport ..... 6.00 J. Herold, Bridgeport ....... 5.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls..10.50 Alakszay, Sándor, Akron .. 2.00 Farkas Imre, Akron ....... 6.00 Schwindt Gyula, Akron .... 1.00 Vizi József, Akron .... 8.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 4.00 Bercsa, Jánosné, Clev........ 4.00 Scherhaufer Géza, Clev. .. 1.00 J. Kollár, Cleveland ......... 5.00 J. Herceg, Cleveland ........ 6.00 A. Molnár ................. 6.00 J. E. Takács, Cleveland .... 3.00 Hering Pál, Buffalo ......... 2.00 Hering Pálné, Buffalo ..... 2.00 G. Pallagi, Newark, 0...... 2.00 meg az elbizakodott, könnyű és áldozat nélküli győzelemre biz­tatott fekete inges légióknak. E sorok írója Hitler után egy társadalmi forradalmat vár, mely sokkal nagyobb arányokat fog elérni, mint az 1919-22 évek forrongásai. Azóta sokat tanult a világ munkássága, sokat szen­vedett, éhezett. Most meg az an­gol-francia nép is nem mint győzedelmes nemzet, hanem agyon bombázott levert, min­den ipart, közlekedést megsem­misített, elpusztított agyon- éheztetett^ nép áll, mely tudja, hogy ezért az egész háborús borzalmakért, szenvedésért a nemzeteik főurai a felelősek, akik kiépítették Hitlert, Musso­linit, hogy kizsákmányolásukat azokkal védettéssék meg. Azok­kal veressék le a régen esedé­kes társadalmi forradalmat, melynek az eljövetelét ugyan bírták késleltetni, de annál biz­tosabbra tették a háborúval. Vi. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozo emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír­jak, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra. hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek - olyan állapotot ápolnak, amely lehetőve teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegitik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell. valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “LE A RER- RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend szert. \ termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom «zcrk-zrtét é Öltjük a régi társadalom keretein belül

Next

/
Oldalképek
Tartalom