Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-12-28 / 1143. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1940 december 28. Oroszok belső Ázsiában / A 18. század elején vagyunk. Indiában a Kelet Indiai Társa­ság kormányzója és igazgatói lobogtatják, viszik előre az an­gol lobogót. Oroszország ura Nagy Péter cár. Birodalmának középázsiai határán is hozzá­fog külpolitikája megalapozá­sához. A szuezi csatorna még nem áll a világforgalom szolgálatá­ban. Gőzvasut, gőzhajózás még nincs. Nyugat és Kelet árucse­réjét az ősi karavánutak szol­gálják. Karavánhajósok járják az ismert tengereket. Nagy Pé­ter (1689—1725) külpolitikai elgondolása belsőázsiai viszony­latban az volt, hogy Oroszorszá­gon át vezesse Indiának Európa felé szolgáló egyik szárazföldi fővonalát! A gyakorlatban a Kaspi tengerre támaszkodva, Perzsián és Afganisztánon át kivánt bekapcsolódni az indiai karavánutakba. Ésszel, szerző­désekkel, egyezményekkel, gu­ruló rubelekkel s ha kell, vérrel és vassal . . . A “BÉKÉS” BESZIVÁRGÁS POLITIKÁJA Az ókori népek és indiai hó­dítók történetéből ismert Oxus (Amudarja) folyó évezredekkel előbb nem az Arai tóba ömlött. Valamikor — talán tiz évezred­del ezelőtt — alighanem víztü­kör fedte az abi völgyétől az Arai tó és Kaspi tenger határol­ta mai nagy síkságot. Azóta ki­száradóban van e vidék s a föld felszíne folytatólagosan emel­kedik. Az Oxus folyó is lassan- lassan eliszaposodott s már nem a Kaspi tengerbe viszi vizét, ha­nem az Arai tóba pmlik. Nagy Péter arra gondolt, hogy me­rész csatornázással visszatere­li régi medrébe s a Volga — Kaspi tenger — Oxus csatorna lehetőségeit is hasznosítja. Ezért 1717-ben ismét munkába vette az oxusmenti turkomán államoeskán (ma Turkemisz- tán) fejedelmeit és Chivában és Bokharában diplomáciája érlel­te az orosz befolyást, ősi, fontos karavánutak csomópontjai ezek. Megalapította Orenburg váro­sát, Asztrachán fölött, a Volgá­tól keletre. A Chiva—Szamar- kand—Kokand—Kasgar és in­nen Kina felé irányuló és az in­diai karavánutba torkoló Kas­gar—Jargand elágazás kereske­delmét — a csatorna megépíté­séig is — a Kaspi tenger—Asz­trachán—Orenburg vonala felé óhajtotta terelni számos keres­kedelmi kedvezménnyel. Az angolok — hamarosan megértvén, hogy miről van szó — ugyancsak x mindent elkövet­tek annak a megakadályozásá­ra. Valóban Chivát és Bokharát Nagy Péter utódai csak véres küzdelmek után gyűrhették le. 1834-től szakadatlanul tartottak a csatározások. Később beleke­veredett Afganisztán is. Ennek fejedelmei, hol orosz, hol angol befolyás alatt vagy elősegítet­ték vagy hátráltatták az orosz előnyomulást. Csak 1868-ban bontakozott ki az eredmény: Bokhara az Amudarja folyótól a Pamir-fensikig orosz uralom alá került. 1873-tól Chiva orosz protektorátus volt. 1881-től pe­dig az Arai tótól keletre Sza- markand—Taskent—Kasgar és Kuldscha vonal — a pamir — kínai határövezetig — orosz kézben van. 1869-ben átadták a szuezi csatornát a forgalomnak. A PERZSA-AFGÁN JÁTSZMA Az utódok nemcsak átvették a nagypéteri tervet, de meg is toldották. Most már nemcsak az indiai előnyomulás — Perzsián át, Indiáig — volt a cél, hanem Perzsián keresztül le a Perzsa öböl melegtengervidékéig ? A szuezi csatorna megnyitása után a gőznek — e kőszénre elapozott erőforrásnak — hasz­nosításával megindult gyors va­sútépítés és gőzhajós forgalom következtében a belsőázsiai szerzeményeknek a déli tenge­rekkel való kapcsolatát legalább oly fontosnak tartották, mint az eredeti tervet. 1723-ban — átmenetien — már Nagy Péter veszi el Perzsi­ától Daghestant, Shirvánt, Mas- anderant, Astrabadot. Ez ugyan hamarosan visszatér Perzsiá­hoz, de 1783-ban Georgia és Ör­ményország elismeri a szláv protektorátust. Ezután az oro­szok megszerzik a Kaspi tenger fontos kikötőit, Astrachánt, Ba­kut. Hajógyár épül Astrachán és Baku közelében fekvő silói szigeten katonai támaszpontot rendeznek be. 1800-ban bekebe­lezik Georgiát és 1820-ban Ör­ményországot. 1880-ban meg­kezdték a Kaspi tenger délke­leti beszögeléséből kiniduló va­sút építését. 1885-ben Aschaba- dot és 1886-ban Mérvét, 1888 május 15-én Szamarkandot be­kapcsolták a forgalomba. Ez az 1510 kilométeres vasút megtá­masztotta a korábbi hódításo­kat. ANGLIA MEGKONTRÁZZA AZ OROSZ TERVET Anglia nem nézi tétlenül a dolgok további fejlődését. Bele­nyúl abba erős kézzel. Verse­nyez ott is az angol font és az orosz rubel. 1813-ban már egyezmény létesül az oroszok és perzsák között, amelyben ezek lemondanak Georgiáról, Daghe- stanról, Shirvanról, Bakuról s egyébb fontos stratégiai csomó­pontról. Azonban az angol font sem rest. 1826-ban “határinci­dens” támad Csatározásokra kerül a sor az uj szerzemények körül. De Anglia ezidőszerint más irányban “foglalt” s igy a perzsák 1828 március 6-án na­gyon előnytelen békére kénysze­rülnek. Ez az oroszoknak juttat­ja a fontos Ararat helyvidéket, Nachitsevan kánságot és Eri- van-vonalat, a Kaspi tótól dél­nyugatra. És a rubel visszavág! Az orosz követ rábírja a perzsa uralkodót, hogy kárpótolja ma­gát és a hadi veszteség, a trón- örökösség rendje körüli belső za­vart vezesse le. Egyszerű a do­log. Foglalja el Herat és Kanda­har ofgán városokat, ezeket az ősi mohamedán, indiai karaván­csomópontokat, az északindiai mohamedán világ és a belső- ázsiai^ mohamedánok eme fon­tos érintkezési kulcspontjait, ahonnan az afgán vezérek oly gyakran vetettek át tüzcsóvát Indiába. Ellis angol követ 1836. janu­ár 15-i jelentéséből London megtudja, hogy mi készül. A követ jelentésében hangoztatja: “A perzsa uralomnak Afganisz­tán felé történő terjeszkedése egyben India küszöbéig terjesz­ti ki az orosz befolyást.” Ami­kor a sah — a “baráti” tanács­ra — Herat ellen vonul, 1838- ban az angol követ elhagyja Perzsiát. Az angolok megtorlá­sul elfoglalják a perzsiához tar­tozó Adent, a Vörös tenger déli kulcspontját, amely azóta is an­gol kézben van. Lázadást is szí­tanak Perzsiában. Azonban a közben Afganisztánnak fölkí­nált “védelmi szerződést” az af­gánok nem fogadták el, erre az angolok 1840-ben megtámadták őket, bevonultak Kabulba, a fő­városba és elcsapták az uralko­dó emirt s egy engedelmesebbet ültettek a helyébe. 1841-ben azonban a rubel is megtette a magáét. A nép föllázad. Megtá­madja az angolokat, borzalmas vérfürdőt rendez és kényszeríti Angliát az ország kiürítésére 1841 október 28-án pedig siet­ve megbékültek Perzsiával, amely kötelezi magát, hogy a jövőben, ha “differenciája” tá­mad Herat független afgán urá­val, akkor vegye Anglia közve­títését előbb igénybe. Oroszor­szág közben időt szerzett, hogy hódításait megerősítse. A krimi háborúban — noha az angoloknak semlegességet ígért —- a sah megint az oro­szok mellé állott. Az angol kö­vet megint elutazik. Megfenye­gette a saht. Az orosz követ új­ból a régi receptet használja. Felbiztatta a saht, vonuljon He­rat ellen. El is indult 1856 ok­tóber 25-én. Orosz tisztek is pa­rancsnokolnak seregében. Ang­lia fegyverhez nyúl. Ám az orosz-perzsa kezek hosszúak! Az angol kémszolgálat adatokat szerez, hogy Anglia széktartó­jának a Kelet-Indiai Társaság­nak uralma alá került észak­indiai mohamedánok afgán ösz­tönzésre és támogatással láza­dásra készülnek. 1857. március 4-én Perzsia megállította sere­gét . . . békét kötött Angliával. Az indiai 1857-es lázadást az angolok leverték és az afgánok­tól elkapcsolták északkeleti te­rületeiket. Beludzsisztánt. Per­zsia észbe kap. Mindig más nyer és ő mindig csak mások eszköze? Már korábban készült arra a sah, ami most követke­zett ! A két nagyhatalom kar­maiból menekülni, úgy, hogy sok-sok hatalom legyen érde­kelt a perzsa tányérnál ... Hir­telen életbeléptette a már ko­rábban előkészített francia ke­reskedelmi egyezményt 1857- ben és a majdnem teljesen azo­nos szövegüt az Északamerikai Egyesült Államokkal. Leszerző­dött a legtöbb kedvezmény nyújtásának elvi alapján 1858- ban Hollandiával, a német Han- za-városokkal, Svájccal, Belgi­ummal, Ausztriával, Poroszor­szággal, az olasz Szárdiniával. 1832-ben ugyanis Konstatiná- poly és Trapezunt között gőzha­józás indult meg. Trapezuntból ősi karavánut vezet a török Erzerumon át a perzsa Tábris- be. Innen Teheran kulcspontból karavánut vezet. Harmadon át Bagdad felé — a Tigris völgyé­be s onnan tovább az arab kara- vánutakra. A másik azonban Mescheden át vezet Herat fe­lé s onnan tovább India felé . . A sah úgy gondolkodott: minél többen vagytok, annál jobban veszekedtek, annál biztonságo­sabb — nekem! Közben telt az idő, a szuezi csatorna megnyílott, a gőzhajó és vasút elterjedt. A kőszénből fejlesztett gőzerőforrás lema­radt a nyersolaj-erőforrásra alapozott mótorrendszer verse­nyében. Kívánatos és divatos nyersanyaggá fejlődött a nyers­olaj. A Kaspi tenger övezetében akad belőle bőven. Perzsiában az “Angol-Perzsa Olajtársaság” aknázza ki s a perzsa, azaz irá­ni sah kincstára is részes belő­le. A világon más is történt 1832-1858 óta! A nagypéteri eszme azonban — a jelek sze­rint — elég rugalmas, hogy az ázsiai két legnagyobb olaj birto­kos — ha egyébb ázsiai érdeke­ik közössége úgy kívánná — alkalmasint be tudnák ma már cserélni olajukat egy déltengeri orosz kijáróutra. (WJ.) Anyatej: literenként öt pengő (Folytatás & 2-ik oldalról) az anyátlan gyermekek tápláló­nak el öt pengőjével. A többit iára fordítják. Az országban le­vő 14 másik anyaotthonból évente ugyancsak körülbelül 4000 liter anyatej kerül ki, eb­ből a kimutatás szerint három­ezret adnak el. Az anyatejet a tejkonyhán árulják és osztják ki. Itt készí­tik és adják el a többi tizenhat­féle tejkészitményt is. TÉRKÉP ÉS OKMÁNYOK A múzeumot is megmutatják. A legélőbb dolog itt az az apró villanykörtékkel kivilágított tér­kép, amely jelzi, hogy hol van­nak már Magyarország terüle­tén védőintézetek, anyaottho­nok, szülőintézetek, tejkony­hák, bölcsődék, napközi ottho­nok: a Stefánia intézményei. Esizony sokfelé sötéten tátong még a térkép. Végül a jogi tánacsadóba ka­lauzolnak. Házassági, örökbefo­gadási, törvényesitési ügyekben kérnek itt tanácsot. Persze min­denhez okmányok kellenek. És ezek a nincstelenek, máról-hol­napra tengődő emberek bizony járatlanok az okmányok világá­ban. Útvesztő ez, amelyben na­gyon is kell irányítás. A mai ok­mányos világban szinte olyan szükség van erre, mint az egyéb támogatásra, amelynek a Ste­fánia igyekszik eleget tenni. Talán többet is tenne, ha lenne miből. Kell a pénz, bizony a cse­kély állami támogatás mellett nem csodálhatjuk, ha az anya­tejet is értékesíti a Stefánia, sok mindent lehet csinálni abból a körülbelül 25.000 pengőből is, ami az anyatejből befolyik. Mándy Teréz Hol van a béke, szeretet, test­vériség az emberek között? A sok kivánkozás mellett be kell ismernünk, hogy olyan lesz az uj év, amilyenné csinál­juk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom