Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)
1940-11-30 / 1139. szám
1940 november 30. BÉRMUNKÁS 3 oldal Hol az igazság! Nagy a sirás, rivás a Szövetség berkeiben. A november havi összetartásban Somló és az orránál fogva rángatható intéző bizottság a hazugságok halmazával próbálják menteni magukat a tagság előtt, akik nagyrészének szintén nincs meg az értelmi képessége ahoz, hogy tisztán és világosan látnák, hogy Somló- féle handa-bandázás, hazugsággyártás viszi a Szövetséget a poklok fenekére. Hiszen még az Intéző Bizottság sincsen kellőleg informálva a lezajlott eseményekről. Hogyha ily e n együgyű és gyáva Intéző Bizottsága van a Szövetségnek, akkor a tagság, hogyan láthasson bele a dolgok kulisza titkaiba? Az Intéző Bizottságnak és a tagságnak halvány fogalma sincs arról, hogy a múlt konvenció óta Somló mennyi pénzt költött, propagandára, ügyvédi költségekre, perekre, ami jelenleg is folyamatban van és lesz, kijárásokra, bejárásokra, Alba- niba ügyvédi kísérettel lemenni és kétórás előadást tartam Fishbeínről és Vaszkóról és a többi IWW-ről, hogy milyen romboló, felforgató, anarcho- szindikalista elemekkel kell őneki, az angyal lelkű Somlónak megküzdeni. De persze az ő alapszabályellenes és alapszabály és referendum hamisításairól nagylelkűen hallgatott. És még ennek dacára sem tartották érdemesnek Somlót és a Szövetséget arra, hogy New York államban engedéllyel rendelkezzenek. Pedig Somló 10,000 dollárt sem sajnált volna, csakhogy az engedélyt megkaphassa. (De jó Somló urnák, hogy neki van 10,000 dollárja.) Pedig a new yorki engedélyt meglehetett volna szerezni, de ahoz, hogy ezt az engedélyt megszerezhessék, először is becsületesen és észszerűen adminisztrált intézménynek kellene lenni. Ott pedig, ahol becsületes és észszerű adminisztráció nincsen, ott a financiális alapok sincsennek biztonságban és ahol nincs financiális biztonság, oda a new yorki Insurance Department nem ad ki működési enegedélyt. Persze Somló ur és az Intéző Bizottság azt a maszlagot adják be a tagságnak, hogy ők még mipdég várják, hogy az engedélyt megkaphassák. Ha a tagságnak csak bizonyos hányada számot tudna vetni, az elmúlt két év eseményéből, akkor nem nézné oly botor türelemmel és közönnyel, hogy a Somló zseniális vezérkedése alatt kellett a Szövetség legrégibb és egyike legnagyobb alapitó osztályának megsemmisülni, a többi new yorki osztályokkal együtt, akik kénytelenek voltak egy másik, sokkal nagyobb, sokkal gazdagabb és sokkal liberálisabb magyar egyletbe olvadni, amit egy csöppet sem széggyenlünk Somló fődiktátor ur, mert a mi forradalmi- ságunkon sokkal nagyobb csorbát ütne az, ha még mindég arra volnánk kárhoztatva, hogy önnel egy gyékényről áruljunk. Az indiferens betegsegélyző tagok jóleső örömmel, szájtát- va hallgatják és olvassák Somló ur hazug frázisait, hogy az IWW tagjai, milyen hűtlen tagjai a Munkás Betegsegélyző Szövetségnek és hogy évtizedek óta, csak kárára volt a Szövetségnek, akit állandóan csak zsarolt és terrorizált és csak kihasznált és stb. És, hogy ez a mostani harc csak azért van, mert a tagság megunta a zsarolást és zsarnokoskodást, amibe az IWW tagjai nem tudnak belenyugodni. Somló még a nemzetköziségünket és forradalmi- Ságunkat is kétségbe meri vonni; csak azon csodálkozunk, hogy annyi mindenféle vádaskodás után még elismeri azt, hogy IWW-isták vagyunk. Nézzük meg hát közelebbről, hogy tulajdonképpen, kik és mik is az IWW-isták. Mert bizonyára a Munkás Betegsegélyző tagjai között is lesznek olyanok, akik az IWW jelzéssel talán még ma sincsennek tisztában: Az IWW magyarul kifejezve annyit jelent, hogy “A Világ Ipari Munkások Szervezete”. Már a címében is bizonyítja a nemzetköziséget. De lehet ez nem elég? És talán nem-e a Világ Ipari Munkások Szervezetének a tagjai, harcos, öntudatos, dolgozó munkásai a mai társadalmi rendszernek, de az is tudva van, hogy ez a mai társadalmi rendszer telve van sok hibával és legfőképen igazságtalansággal, amit az átlag munkás érezhet és tapasztalhat saját magán, olyanformán, hogyha gondolkodni képes, nagyon könnyen rájön arra, hogy ő csak dolgozik és csak dolgozik és- mégis rongyos a ruhája, sokszor még a táplálék is hijján van és nagyon sok egyébb hiányzik az életből és sohasem tudja elérni az életnek azt a színvonalát, ahol csak annyit is eltudna érni, hogy békességben és nyugalomban tölthetné, hiány nélkül a szűk keretekbe szabott életét. Bár a munkások nagy része próbál szabadulni az életnek s gyötrelmeiből, — amit mi kizsákmányolásnak nevezünk. Vannak reménytelen helyzetben levő munkások, aki a holdvilág fényénél az urasági ökör jászol mellett imádkozik, | sóhajtozik, epekedik és gyötrő- i dik, hogy az Ur Jézus szabadítsa meg a földi szenvedésektől, ami nem más, mint a vérig való rideg és határtalan kizsákmányolás, mások a templomi ájta- tosságban keresnek lelki megnyugvást fizikai és anyagi szenvedésük enyhítésére, mások, a már bátrabbak a szakszervezetekben próbálnak a tőke túlkapásai ellen védekezni, $ még bátrabbak, vagy jobban mondva felvilágosultak, már a radikális szervezetektől sem riadnak vissza és különböző nevű, elvű és összetételű politikai és ipari szervezetekben keresnek menedéket a tőke túlkapásai ellen, hogy az élet terheit elviselhetőbbé tegyék, ami sokszor kis részletekben sikerül és legtöbbször nem sikerül. Az élet küzdelmében, a létért való küzdelemben, az iparok harcmezején válogatás nélkül harcolnak külömböző felfogású és fajtájú munkások a nagyobb darab kenyérért, vagy nagyobb szabadságért, igen sokszor sztrájkok formájában, amely sztrájkokat valamilyen szervezetnek kell vezetni, hogy a munkások egyöntetűen tudjanak harcolni a tőke rabló uralma ellen. Ezen harcok megvoltak a múltban és meg vannak ma is és ezeknek a harcoknak a megküzdésére értelmes, képzett harcos és önfeláldozó szervezeti vezetőkre és munkásokra van szüksége a munkásságnak. Az IWW vagyis a “A Világ Ipari Munkások Szervezete” is egyike azon harcos szerveteknek, amelyik kivette, és kiveszi a maga részét a munkások szervezéséből sztrájkok vezetésé- bené harcol a társadalmi igazságtalanságok ellen, harcol a jobb megélhetési viszonyokért, a rövidebb munkaidőért és végül a bérrabszolgaság megszüntetésért, kivétel nélkül faj és valláskülömbség nélkül és országhatárok nélkül. De mindezek dacára sokan kérdezhetik, hogy hát miért vannak az IWW-isták a szervezetek között taglétszámban a kisebbek között? . . . Hát csak azért, mert az IWW szervezete a harci taktikájában nem megalkuvó, le nem kenyerezhető, a harci taktikája a tőkésekkel és fékerekkel szemben kíméletlen és egyenes vonalban halad a tőkés osztály leküzdésében, hogy megszüntessük a társadalmi igazságtalanságokat és a velejáró mizériákat. És ebben a harcban, bizony gerinces emberekre és nagy áldozatokra van szükség és ebben a harcban nemcsak mi adunk sebeket, de mi is kapunk sebeket, ütéseket, néha-néha halálosakat is, mert velünk szemben a tőkés osztály szintúgy kíméletlen és semi- lyen eszközöktől sem riad visz- sza; hogy tönkre verjen bennünket. Ennek bizonyítására nagyon sok példát lehetne felhozni, amelyek nagyon sok munkás előtt még ma is ismeretlen dolgok. A nagyobb dolgok közül a St. Lawrencben lefolyt nagy szövősztrájk úgyszólván világhírű esemény volt annak idején, vagy akár a McKees Rockban lefolyt véres sztrájk, ahol legalább is 15 féle nemzetiségi elem harcolt egy vonalban az IWW égisze alatt, ahol vérez- tek a munkások, de véreztek a pennsylvaniai zsandárok is, akik a tőkések szolgálatában álltak. Kevesen ismerik Butte, Montana-ban lefolyt rézsztrájkot, ahol az IWW szervezője Frank Little törött lábbal, törött oldalbordával — amit előb- beni harcokban kapott — mankón állva a pódiumra biztatta, lelkesítette a harcoló rézbányászokat, aki a bányászok harcos lelke volt és ameddig ez a harcos lélek élt, addig a rézbányászok harca is töretlen volt. De a tőkések felbérelt gunmenjei éjjeli szállásán késekkel és tőrökkel legyilkolták, félholt tetemét száguldó autó után kötötték és úgy hucolták végig Butte szennyes uccáin, végül egy hídfőre felhúzták és élettelen testét szitává lövöldözték. Ilyen terrorral próbálták a bányászok harcát leszerelni és mi kötelességünknek tartottuk a lankadozó erejű munkások harcával szolidaritást vállalni. Abban az időben a UMWA egyik locáljának voltam tagja (Hanna, Wyo. U. P. Coal Co.) ahol az én indítványomra $500 támogatást küldtünk azonnal a sztrájkoló bányászok részére. Később Zeigler, 111. ban ugyancsak a UMWA egyik gyűlésén $1000 dollárt szavazott meg a local Tom Mooney perének a támogatására. A Chicagóban lefolyt monstre IWW perben több mint 100 IWW tagot Ítélt el Landis főbíró. Egy tagunknak 15 évet adott, mert a tárgyalás alatt vörös szegfű volt a gomblyukába tűzve. Gyűjtöttünk és segítettük a védelmet, ki dollárokkal, de segítettük. A Colorádóban lefolyt általános szénbányász sztrájkot az IWW tagjai vezették győzelemre. Ebben a sztrájkban a magyar iWW-t Fishbein László képviselte és ami az E. Á. történetében még nem volt, hogy egy szervezet kibírta volna vinni dél és észak Coloradoban egy- időben a szénbányászokat egy általános sztrájkra. Az IWW ezt is megtette, bár súlyos sebeket kaptunk, emberéletbe került itt is a harc, még évek múlva is küldtük az ócska ruhát New Yorkból az árván maradt magyar bányászcsaládoknak. Az IWW központ meg pénzbeli támogatást adott és ad ma is a börtönben sínylődő osztályharcos raboknak. Hol volt Himler Márton és Somló Lipót ebben az időben? Az IWW 30 éves történeté- . ben még nem fordult elő egy év, hogy az IWW valamelyik tagja ne szenvedne valamelyik osztálybiróság által kimért börtönbüntetést. Jelenleg is vannak tagjaink, akikért harcolni kell, hogy kiszabadítsuk őket az osztálybiróság börtönéből. Mike Lindvayt a múlt években Ítélték el 20 évi börtönbüntetésre Clevelandon. És ezen harcoknak a százait lehetne elősorolni, amit egy újságcikk keretében nem lehet mind leközölni. És akkor előáll egy Somló Lipót, egy Himler Márton és egy-két szegénylegény, senkiházik és bizonyítani akarják, próbálják, hogy az IWW-isták 63 dollárokért harcolnak és ezért akarjuk szétrombolni a Szövetséget. Hát bizony szükségünk volt és szükségünk van ma is a 63 dollárokra és a 25 ezer • dollárokra, mert a harc a tőkés osztály ellen még most is folyamatban van, ahoz pedig pénz kell, harcos emberek, önfeláldozó lelkek és tiszta fejek. Himler Márton ma is a nagy magyar egyletek igazgatósági gyűléseit járja, hogy az egyleti tagok sok ezreit adózásra bírja. Hogy egy Am. Magy. Szövetségbe tömörítse a magyarok sok ezreit, hogy a bekpllektált összegen hazafias magyar célokat szolgálhasson. A 20,000 taggal rendelkező református egylet 10 és 20 centeket szed tagonként református egyházi célokra. És nekünk IWW célokra, propaganda terjesztésére éppen olyan joguk volt azt az egy és fél cent támogatást megkapni a Szövetség tagságától, attól a Szövetségtől, amelyiket mi 30 év óta építettük, védelmeztük és egy párszor megmentettük az összeomlástól. Mindezeket csak azok nem akarják tudomásul venni, akik nem ismerik a Szövetség és az IWW történetét, vagy akik bizonyos érdekből félre kell, hogy magyarázzák a valódi tényállást. Továbbá, mindezek dacára nem haboztunk lemondani önként a 63 dollárokról — amit 1938 év májusi konvenció jegyzőkönyvével tudunk bizonyita(Folytatás a 7-ik oldalon)
