Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)
1940-11-02 / 1135. szám
1940 november 2. BÉRMUNKÁS 7 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ___CS...Ő MEGJEGYZÉSEI KUTYÁBÓL NEM LESZ SZALONNA Illetve ha lesz, hát bizony az csak kutya szalonna lesz. Ez a régi megállapitás teljesen ráillik az amerikai munkások fekete cárjára John L. Lewisre. Abban az időben, amikor az IWW évtizedes propagandájának a hatása kezdelit érezhetővé válni az amerikai munkások között, jelentkezett a bányászok szervezetének egyeduralkodója, ki az ideig az AFL-nek a legreakciósabb alakja volt, John L. Lewis és hirdetni kezdte azt, hogy a szakmai szervezkedés idejét múlta és csak az Ipari Unionizmus az, amely megfelel az amerikai ipari fejlődésnek. Nem csak az amerikai tömegek figyeltek fel Mr. Lewis uj hangjára, hanem még az IWW tagjai között is akadtak olyanok, kiket megszé- ditett a CIO sikere és Lewis szirén hangja és azt hitték, hogy az IWW feleslegessé vált, illetve annak a helye a CIO-ban van. Csak az IWW-isták erős megyőződése volt az, amely meglátta a kilógó lólábat és egy percig sem dűlt be Lewis frázisainak, jól tudva azt, hogy az uj alakulás semmivel sem lesz külömb mint az AFL, sőt az igazi Ipari Unionizmus szempontjából veszélyesebb, mert a hazug jelszavaival félre vezeti a tömegeket, megtéveszti őket, bele ringatva abba a tudatba, hogy miután a CIO-ba tartoznak már ténylegesen Ipari Uni- onisták. A pár éves “fejlődés” után azután be állt a reakció. Lewis kimutatta azt, hogy az igazi énje nem változott, a CIO-ba éppen olyan diktátor mint a bányász unióban volt. A politikai térre való kiruccanása hasonló volt a unioniz- musba való pálfordulásához. Ő, aki mindig a republikánus párt szekértolója volt, hirtelen átcsapott Roosevelt mellé a bányászok pénzéből félmillió dollárt adott a választási alapra. Persze a választás után kollek- tálni akarta a szolgálatának a jutalmát, már arról álmodozott, hogy az Egyesült Államok elnöke lesz. A kollektálás nem sikerült és igy szembe fordult az adminisztrációval és hosszú idő óta támadja a tőle megszokott brutalitással Roosevelt kormányzatát. Az eleinte korlátlannak látszó hatalma azonban kezdett összeomolni a CIO-ban. Ez legjobban megnyilvánult a politikai téren, mert a CIO uniók Lewis minden dühöngése ellenére, egymás után foglaltak állást Roosevelt mellett úgy annyira, hogy Lewis és a mögötte álló reakció szükségesnek látta azt, hogy Lewis nyíltan belekapcsolódjon a mostani elnökválasztási kampányba. Múlt pénteken vonult fel a “nagy ágyú” ame- lyel a republikánusok elakarják dönteni az elnökválasztási küzdelmet. A fekete cár félórás beszédben támadta Rooseveltet és a végén arra hívta fel a hallgatóit, hogy szavazzanak Will- kiere, aki biztosítja az amerikai demokráciát, megszünteti a munkanélküliséget stb. aki maga is dolgozó ember. Végül megfenyegette a CIO uniókat, hogy ha november 5-én mégis Roosevelt győzne, akkor ő lefog mondani a CIO elnökségéről. Ez a beszéd egyes lapok szerint 60.000 dollárba, mások szerint csak 45.000 dollárjába kerül Willkiéknek, már ami a rádió költséget illeti, hogy Mr. Lewis mit vagy milyen ígéretet kapott, arról nem szól a jelentés. Csak egy bizonyos, hogy Willkiéknek nem érte meg azt a nagy összeget, mert az amerikai munkások bármennyire elmaradottak is, de azért arra még sem kaphatók, hogy együtt haladjanak Girdler és Weir acélmágnásokkal, az unionizmus halálos ellenségeivel, kiket Mr. Willkie és most már Mr. Lewis is az ország legnagyobb emberének nevezett. Reméljük és az amerikai munkásmozgalom érdekében kívánjuk, hogy Mr. Roosevelt győzzön, mert ha más eredménye nem is lenne, az bizonyos, hogy ez az ur, Mr. John L. Lewis elfog tűnni a munkás- mozgalom éléről, ha nem önként, úgy ezért az árulásáért maga a CIO-ba szervezett munkásság fogja eltávolítani. Eltűnni végleg nem fog Mr. Lewis — vele, aki nagyon közel állott a kommunistákhoz — még találkozni fogunk akkor, amikor itt is kifejlődik egy náci mozgalom. Kétségtelen, hogy ott megfogjuk találni Mr. Le- wist. A kommunisták ezideig tü- zön-vizen együtt haladtak Le- wisel, nem kétséges az, hogy most sem fogják megtagadni, sőt — az európai példát tekintve — valószínű, hogy együtt fognak eljutni vele, mint vezérrel a nácizmus mocsarába is. ELMÚLTAK ROOSEVELT ÁLMATLAN ÉJSZAKÁI A demokraták chicagói elnökjelölő konvencióját követő “Magyar Bányászlap” számai álmatlan éjszakákat teremtettek a washingtoni Fehér Ház lakójának Roosevelt elnöknek, mert a nevezett újság Hinder Márton nevű szerkesztője lapjában állást foglalt Roosevelt harmadik terminusa ellen, amely körülmény elvezetné ezt az országot attól a demokratikus alapzattól, amelyen alkotmányossága óta működik. Roosevelt azóta, hogy telefonon jelentette a chicagói konvenciónak hogy elfogadja harmadszor is a jelölést, nem folytatott kampány beszédet, mégis a “Magyar Bányászlap” október 24- iki számában Himler Márton bejelenti, hogy HOZZÁ JÁRUL Roosevelt harmadszori megválasztásához, mert ennek az országnak ma Rooseveltre van szüksége. Elmúltak hát az elnök álmatlan éjszakái. A SZEMTELEN GÖRÖGÖK Hiába Mussolini-Hitler-Szta- lin minden jóakarata, azok a vad harcos kis nemzetek nem tanulnak. Ott volt a példa Görögország előtt, hogy miként járt Albánia, Lengyel, Finn és a többi országocskák, kik minden áron elakarták foglalni a hatalmas szomszéd országokat és a szelíd, békementő diktátorokat arra kényszeritették, hogy a béke biztosítására egy pár várost földig romboljanak és ez országocskákat, kik “veszélyeztették” a békét bekebelezzék. Most Görögország zavarta Mussoliniék békés életét és a nagy békebarát kénytelen megkezdeni a bemasirozást, hogy a békét biztosítsa. Holnap talán Törökországra kerül a sor, mert az őrjöngő diktátorok most már nyíltan hirdetik, hogy az ő uj rendjüknek kell úrrá lenni a szerencsétlen Európán. Ürügy az mindég adódik, nem is sokat keresgélnek, csak a régi nótát fújják, hogy a kis szomszédok a támadók, a békétlenek. Az sem uj, hogy Sztalinék falaznak ehez a rablóhadjáratok megismétléséhez, biznak abban, hogy Mussolini-Hitler bandába van betyár becsület és nem fogja majd a végén Szfalinéktól is visszarabolni az eddig kapott részesedést a zsákmányból. Pedig ha minden úgy megy, ahogy Hitler kitervezte, akkor kétségtelen, hogy ráfog kerülni a sor a hűséges szövetségesre, Sztálinra is, csak akkor már késő lesz hivatkozni a proletáriá- tus nemzetközi szolidaritására, mert az éppen az ő segítségével került Hitler vassarka alá. EGY MILLIÓ UJ HÁZ Browder elvtárs mint elnökjelölt igazán nem szűkölködik az ígéretekben, Ezen a téren Az 1940,-i Alien Registration Act rendelkezései megkövetelik, hogy az idegen aki regisztrált, amint cimét megváltoztatja, azonnal jelentse azt a hatóságnak, — mondotta Mr. Earl G. Harrison, az Egyesült Államok Igazságügyminisztériumhoz tartozó Alien Registration hivatal igazgatója. Mr. Harrison szerint egyes idegenek abban a hitben élnek, hogy címváltozás esetén addig nem kell jelenteniük, amig a regisztrálási kártyát a hivatalból meg nem kapták. Ezzel szemben Mr. Harrison hangsúlyozza, hogy “az állandó letelepedésre ideérkezett degennek a címváltozást öt napon belül kell bejelentenie, tekintet nélkül arra, hogy megkapta-e a kártyát, vagy sem. Diákoknak, turistáknak, látogatóknak és másoknak, akiket csak ideiglenesen bocsátottak be, nem kell minden változást bejelenteniük, hanem minden három hónapban jelenteniük kell címüket, akár költöztek a lakásból, akár nem. Aki a címváltozást elmulasztja bejelenteni és azt rendszeresen jelenteni, ahogy a törvény kívánja, súlyos büntetésnek teszi ki magát. A büntetés 100 dollár pénzbírság, 30 napi börtöbünte- tés, vagy mindkét rendbeli büntetés. Valamennyi postahivatalban beszerezhetők a címváltozás bejelentésére szolgáló nyomatott formák, illetve űrlapok. “Az igazoló kártyákat Washingtonból küldik, amilyen gyorsan csak lehetséges. A szétküldött kártyák tömege napróltultesz ő Willkien is, többek között követeli, hogy a kormány egy millió uj házat épitessen évente a munkások részére, illetve ígéretet tesz arra, hogy ha ő lesz az Egyesült Államok elnöke, akkor megfogja építtetni ezt az egy millió házat évente. A kormány most is építtet házakat, ha nem is egy milliót és ez ellen is erősen tiltakoznak, a kommunisták által megszervezett kis háztulajdonosok, hogy az ilyen építkezési program folytatása tönkreteszi az ő házaik értékét, ami igaz is, ki a fene menne a kis háztulajdonosok fészkeibe uzsora áron lakni (gyermek és WPA munkás előre kizárva), ha olcsóbban lakhat a kormány modern, egészséges házaiban, hát nem tudom, hogy a komik ezt a program pontot, hogy fogják lenyeletni kis háztulajdonos elvtársakkal. Eddig azt hirdették, ha ők uralomra -jutnak, akkor egy uj társadalmi rendszert épitének fel, ebből most egy szó sincs a programban ,most ők középi- tést, munkaközvetítést, társadalmi biztosítást stb. hirdetnek, egyet se olyat amit Mr Willkie is ne ígérne, vagy Mr. Roosevelt már részben meg is ne valósított volna. Ezek a “forradalmi” és “munkás” programok csak azt igazolják, hogy a politikusok között nincs eltérés, egy kutya az mind, csak a nyakravaló más, igen ezt a nyakravalót sok ilyen “forradalmi” politikusnál a munkásság érdekében jó szorosra kellene huzni. napra nő” mondotta Mr. Harrison. Idegenek, akik regisztrálás után elköltöznek és kártyát még nem kaptak és akik költözésüket nem jelentették be, nem fognak igazoló kártyát kapni. Az igazoló kártyát a regisztráláskor bejelentett cimre küldik és a postamestereket felkérték, hogy ha az idegen elköltözött a megadott címről, ne továbbítsa a kártyát, hanem küldje vissza Washingtonba. Ezzel szemben igen fontos, hogy minden idegennek birtokában legyen az igazoló kártya amellyel szükség esetén igazolni tudja, hogy a regisztrálási törvény követelményeinek eleget tett.” Mr. Harrison felkéri az idegeneket, hogy akik még nem regisztráltak, ezt tegyék meg minél előbb. A regisztrálás egészen december 26-ig tart valamennyi első és második osztályú postahivatalban és más e célra kijelölt helyeken. NYUGTÁZÁS Dojcsák ^ János munkástársunk temetéséhez, illetve virágra adakoztak: Pika Pál 25.00, Dojcsák József 5.00, Sütő István 2.00, Horváth János 3.00, A. L. Szász 3.00, Takács Lajos 1.00, Káposzta Lajos 1.00, Phe- szics Mihály 1.00, Szász L. An- talné 2.00, Bácsik György 1.00, Mrs L. Máté 1.00, Zára János 1.00, H. Varjú 1.00, Fülöp Mihály 50c., és Elek Gyurica 50c. Az összegből 37.00 felmaradt, amit az adakozók óhajára a Bérmunkás részére juttattunk. A. L. Szász. AZ IDEGENEK PROBLÉMÁI
